vigyazo.blog.hu

2016-ban június 5-én ünnepelték világszerte a Jeruzsálem napot, a város újraegyesítésének évfordulóját. A eseményre a The Times of Israel fotóriportere érdekes képsorozatot publikált Jeruzsálem 100 évvel ezelőtti arcáról, mellette a ugyanazok a helyszínek ma. Alább néhány kevésbé ismert tény a városról.

Miután a Saul fia elnyerte az Aranyglóbuszt, majd megkapta az Oscar-jelölést is, az internetes kommentekben  szép számmal előkerültek a “zsidók számára a legjobb üzlet a holokauszt” érvelés különböző változatai. Hogy azokat se hagyjuk kétségek közt, akik csak az első mondatokat szokták elolvasni, eláruljuk a választ: a legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. 

Egy bátor arab férfi mentette meg öt amerikai zsidó fiatal életét Hebronban. A csoport a Pátriárkák sírját látogatta meg a Jeruzsálemtől délre fekvő városban, amikor egy kereszteződésnél rossz irányba fordultak, és Hebron arab negyedébe tévedtek. Mielőtt kijutottak volna, palesztinok megtámadták és felgyújtották autójukat. A menekülő fiatalokat a tömeg megpróbálta meglincselni, mondván “zsidó megszállók”.

Hogy azokat se hagyjuk kétségek közt, akik csak az első mondatokat szokták elolvasni, eláruljuk a választ: a legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok profitáltak a zsidó vagyonból. Ne tessék kiabálni: igen, a németek, mert az 1934 és 1945 között elrabolt zsidó vagyon kevesebb mint 15%-át fizették vissza eddig minden kárpótlást beleszámítva. A kelet-európai országokban ez az arány az 5%-ot sem éri el, de az abszolút érték itt jóval alacsonyabb. Következnek a számok.

Miközben a magyar katonák az Iszlám Állam elleni bevetésre készülnek, a Jobbik alelnöke által stratégiai szövetségesnek nevezett Betyársereg az “iraki nemzeti ellenállás” 6 órás magyar nyelvű propaganda videójával készíti fel tagságát.