Toronyi Zsuzsanna

Nemsokára itt a vakáció vége, a kis nebulók már nyilván várják a találkozást az osztálytársakkal, az obligát „legszebb nyár élményem” fogalmazást, és talán nem kevés kíváncsisággal az új tankönyveket is. Nem lehetett ez nagyon másképp százötven éve sem, amikor megjelent az első „hangoztató és olvasókönyv” az izraelita népiskolák számára.

A gondos háziasszonyok a forró nyári napokban több száz éve előszedik a lekvárfőző edényeket, és az örökölt családi praktikák és a szomszédasszonyok tippjei alapján gondoskodnak arról, hogy télen is gyümölcsöt tehessenek az asztalra. A Magyar Zsidó Levéltárban megőrzött 19. századi kéziratos receptfüzet is ennek állít emléket.

mondta Pompeius, és a Földközi-tenger menti népeknek ez valóban a kereskedelmet, a kapcsolatokat és az életet jelentette. A héten rajtol a Balaton legnagyobb vitorlás-versenye, a 46. Kékszalag Vitorlásverseny, ezért erre a hétre kerestünk a levéltárban egy ehhez illő dokumentumot.

Schulteisz Babuka áll strandlabdájával, mellette nagypapája és édesanyja. Levéltárunkban csak néhány fényképalbumot őrzünk róla, melyek alapján szépen kirajzolódik életének első hat éve.

A kép első pillantásra az, aminek a címe írja: olajfestmény, „Esküvői jelenet az Oppenheim képek jelmezében”. Valójában egy festménnyé átlényegített (azaz kifestett) fénykép, mely 1870 februárjában készült, Strelisky Lipót és neje, Tetinger Róza 29. házassági évfordulóján. (Azt biztosra vehetjük, hogy jelmezben vannak, hiszen viseletük elég régimódi, 1870-ben már semmiképpen sem divatos.)

A 19. században fellendülő modern kori alijahullámot megelőzően is voltak, akiknek elegük lett a diaszpóra létből, és vállalva a migrációs és egyéb nehézségeket, a szentföldön telepedtek le. Közéjük tartozott Avraham Mose Luncz is, aki 1869-ben, tizenöt évesen döntött úgy, hogy a cári Oroszországból inkább Jeruzsálembe költözik.

Ijár hónapban ünnepeljük Izrael Állam megalakulását és Jeruzsálem felszabadulását is. Ebben a hónapban ezért jeruzsálemi dokumentumokat mutatunk.

A hagada az egyiptomi kivonulásra emlékező szédereste szertartáskönyve. A történet jobb megértése érdekében gyakran illusztrált kiadásokban is megjelentetik. Ebben az esetben helyi, azaz pozsonyi hírességek képviselik a talmudi bölcseket.

Beköszönt a lengébb öltözködés szezonja, amitől frászt kapnak az erkölcs-csőszök. A női ruhaviseletek szabályozása mindig állandó fejtörést okoz konzervatívabb körökben.

Misztótfalusi Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott. Az 1695-ben megjelent, s szépsége és mívessége miatt fogalommá vált „Amszterdami Hagada” is az ő betűivel készült, amelyek az évszázadok során a szép betű szinonimáivá váltak. Ezen a héten Amszterdamban egy doboz betűt fényképeztünk, s erről ő jutott az eszünkbe….

Beköszöntött a 2014, a Magyarországi Holokauszt emlékév. A kormányzat tervei szerint számos emlékmű, emléknap és egyéb szimbolikus aktus segíti majd a megemlékezést – már amennyiben ez jelenti (jelentené) a valódi megemlékezést, szembenézést, mindazt, amire a társadalomnak ma szüksége van. Levéltárunkban számos „emlékmű” található – most ezekből mutatunk be egyet.

A hanuka most a legpörgősebb időszak, hanukia a köztereken, és fánkillatú az egész zsidónegyed. Régebben azért ez sem így volt. Viszont azért volt képeslap, töménytelen giccsel, imádták is a városi népek…

Boldogan éltek amíg meg nem haltak? A huszadik század elejének forradalmi újításának számító képeslapokon felforgató eszmék (is) érkeznek az óhazába: terjed a szabad választáson alapuló házasság. Jó ez nekünk?

A háború után a Joint neve Magyarországon szinte egybeforrt a córeszban nyújtott segítség fogalmával. Nagyszülők történeteiből ismerhetjük a különösen finom, egyenesen Amerikából érkezett mogyoróvajat, tejkonzervet, addig sosem kóstolt levesport. A cédula, amelyen a Joint neve áll jiddisül, a zsidó közösségek közti szolidaritás emlékét őrzi.