Rubin Eszter

A 2B Galéria egy különleges, több rétegben kibomló estnek adott otthont, egy Berlinben készült dokumentumfilm bemutatójának és az azt követő beszélgetésnek, amely a kortárs antiszemitizmus kérdését személyes tapasztalatokon keresztül vizsgálta. Az esemény nem egyszerű kulturális program volt, hanem olyan tér, ahol a többségi társadalom számára láthatatlan valóság vált érzékelhetővé.

A Gólem Színház új, Dibuk – Se itt, se ott című előadása közelebb hozza a magyar közönséghez a zsidó színház egyik kevéssé ismert, mégis alapvető művét, úgy, hogy közben nem egyszerűsíti le annak spirituális és filozófiai rétegeit.

A Maccabi VAC új kezdeményezése, a Maccabi Women’s Forum inspiráló női történeteket állít a középpontba. A Rumbach zsinagógában tartott első esemény vendége március 8-án vasárnap, nőnapon Lantos Lili gasztroblogger volt, a lililoveskosher oldal szerzője, akivel Winkler Nóra beszélgetett zsidó identitásról, családi hagyományokról, főzésről és arról, hogyan lehet a múlt emlékeit a mindennapi élet részévé tenni.

A 2B Galéria az elmúlt évtizedben egyedi programot épített fel. Böröcz László minden tavasszal olyan kiállításokat szervez, amelyek a zsidó vallási tradíció szövegvilágából indulnak ki, de nem illusztrációként, hanem értelmezési keretként kezelve azt, a hagyomány és a kortárs képzőművészet találkozásának kísérleteként. Az idei konceptuális kiállítás, a Mózes madarai, egy kevéssé ismert midrási epizódot állít a fókuszba.

A Timothée Chalamet főszereplésével készült Marty Supreme furcsa, különös, provokatív, néha egészen brutális alkotás, de akinek sikerül ráérezni a sajátságosan abszurd humorra, sokat fog nevetni, még ha sokszor kínjában is. A filmet, amelynek Röhrig Géza az egyetlen magyar szereplője, premier előtt láttuk a Mazsihisz Goldmark Club első estjén.

A Magyar Kultúra Napján a Mazsike rendezvénye egyszerre volt könyvbemutató, emlékezés és csendes ellenállás. Nem pusztán egy kötet születését ünnepeltük, hanem azokat a szerzőket, akiket egykor kitörölni, betiltani, bezúzni próbáltak a magyar irodalomból és ezzel együtt a kollektív emlékezetből is.

A divat változik, a színház örök címmel jótékonysági divatbemutatót tartottak a Csányi5-ben a Gólem Színház javára. Az Erzsébetvárosi Történeti Tár sokat megélt falai között soha nem látott volumenű, nagyszabású gálát rendeztek az elmúlt hét vasárnap délutánján.

Magyarország Oscar-díjra nevezett filmje, Nemes László alkotása kapcsán a Kiscelli Múzeum, a Mozinet és a Pioneer Pictures rendezett közös kiállítást Árva – A történelem torkában címmel.

Két egymást követő estén játszotta telt házzal a Gólem Színház legújabb, Lefitymármegint című darabját, amely azokat a tabukat próbálja felállítani, amelyeket a Lefitymálva első részében ledöntött, hogy most még lejjebb döntse őket. Rubin Eszter járt a bemutatón.

Az antiszemitizmus irracionalitása, amikor a tudomány, a morál és az emberi jogok nyelvén magyarázzák újra ugyanazt a gyűlöletet, amely a történelem során már oly sokszor kimondódott. Berkovits Balázs szociológus előadásával folytatódott a Magvető Caféban a Limmud Magyarország Jól kinézünk! című sorozata.

Nemes Jeles László új, Árva című filmje egy személyes történet és társadalmi tükör is egyben, ami segíthet beszélni azokról a közös traumákról, amelyekről ritkán esik szó.

Nem elegendő a kora kereszténységtől eredeztetett örök zsidóellenességről beszélni, és ebből közvetlenül levezetni a holokauszt magyarázatát. Kovács András szociológus A politikai és a faji antiszemitizmus című előadásával folytatódott a Magvető Caféban a Limmud Magyarország Jól kinézünk! – a zsidó történelem és hagyomány a képek erejével elnevezésű sorozata.

Az Európai Unió minden szeptember első vasárnapján ünnepli az Európai Zsidó Kultúra Napját. Ezen a napon a 7. kerület egyik legrövidebb utcájában, a Csányi utcában a zsidó kulturáé a főszerep. A Sálom utca program keretében különleges tárlatvezetésen vettünk részt a Csányi5-ben lévő Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban.

Amikor a túlélő zsidóság próbált új életet kezdeni – a soát követő felszabadulás időszaka jelenik meg a 2B Galéria és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 1945 – Hogyan tovább? című kiállításán, kiegészülve a Kiscelli Múzeum darabjaival. A sok egyidejűleg zajló folyamatot, valamint a túlélőkről szóló dokumentumok kavalkádját a tárlaton öt téma köré csoportosították: eszmélés, gyász, számvetés, elégtétel, újrakezdés.

Ha franciásan könnyed, karakterközpontú történetmesélésre vágysz, érdekel a zsidó vallás, identitás és hagyomány mai dilemmáinak megjelenítése, egy kezdő női vallási vezető megértése és emberi ábrázolása, egy közösség és egyelőre kissé bizonytalan vezetője közötti kapcsolati dinamika ábrázolása, akkor számodra remek nyári néznivaló Az élet értelme című sorozat.

A Lefkovicsék gyászolnak rendezőjének első regénye több nagy témát érint, az apaság, a zsidó gyökerek és ateista hovatartozás belső konfliktusai, de legfőképp a MeToo-utóhatások légköre és a felelősségvállalás síkjai. A 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Hetvenegy farkas elgondolkodtató könyv, nem csak jól olvasható, de sokáig kísérő gondolatokkal marad velünk.

Zsidó komplexus, brit hűvösség és egy hősnő, aki mindent érez. Ha zsidó vonatkozású, szuper humoros, de nagyon is komolyan vehető sorozatot akarsz nézni ezen a nyáron, akkor Rubin Eszter mindenképpen ezt ajánlja.

A háborús sokk nemcsak megosztottságot, hanem példátlan összefogást is hozott Izraelben – zsidók, arabok, vallásos és szekuláris közösségek fogtak össze a segítségnyújtás érdekében. Többek között erről is beszélt a háborús Izraelt bemutató előadásában Anita Haviv-Horiner a Tom Lantos Intézetben.

A magyar divat nagyasszonya a Múzeumok Éjszakáján, a Hagyományok Háza és a Gólem Színház közös eseményén avatta be a látogatókat a magyar divattörténet különleges darabjaiba, és még szerzőnk outfitjét is megdicsérte.

A nagy sikerű Lefkovicsék gyászolnak című film rendezője, Breier Ádám első regényével, a Hetvenegy farkassal debütált az Ünnepi Könyvhéten. A 21. Század Kiadónál megjelent kötet bemutatóját a Bálint Házban tartották, a szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett.

Konyor Sylvia 20 év után jutott ki újra Izraelbe. Nagyon várta ezt a négynapos utat, bár nem így tervezte, és végül a hazaút is kalandosra sikerült a számára. Egyike volt annak a 88 személynek, akiknek a magyar kormány Egyiptomon keresztül segített elhagyni a háborús Izraelt.