Rubin Eszter

Kevés város van a világon, ahol egy gyöngyösi születésű magyar zsidó építész banképületei, egy kolozsvári hegedűművész története, egy magyar kereskedő által kiadott menekültigazolványok és közel húszezer európai zsidó megmenekülése ugyanabba a történetbe fér bele. Sanghaj ilyen hely. A Merkaz – Héber és Izraeli Kulturális Központban bemutatott kiállítás augusztus 17-i tárlatvezetése ennek, a Magyarországon ma is kevéssé ismert történetnek a szereplőit hozta közelebb a budapesti közönséghez.

Egy embernek rendszerint egy sír jut. Szenes Hannának három is van, és ez önmagában elég lenne egy könyvhöz. Pető Andrea történész és Politzer Maymon Krisztina jogász, újságíró hamarosan megjelenő kötete azonban nemcsak a sírok történetét követi végig, hanem azt is megmutatja, hogyan alakították át újra és újra Szenes Hanna alakját a magyar és az izraeli emlékezetpolitika igényei.

A vidéki zsidóság történetét gyakran a pusztulás és az eltűnés felől beszéljük el, a Csányi5-ben megnyílt kiállítás azonban azt is megmutatja, hogyan képes egy közösség a veszteségei után újraszervezni önmagát. A szegedi zsidóság tárgyi emlékei, archív fényképei és személyes történetei mellett a mai pezsgő hitélet képei is jelen vannak.

Sági György új könyvének bemutatója a Csányi5-ben jóval több volt, mint egy kötet ismertetése. Az Amszterdamban esett a Dunába kapcsán olyan kérdések merültek fel, amelyekről sokan már azt hitték, végleg megválaszoltuk őket.

„18 éves voltam, és magamra vállaltam az ellenállási mozgalom munkaközösségét, amely a megfelelő iratok előállításával foglalkozott” – mondta a százéves David Gur a Merkaz és az Új Kelet online beszélgetésén. A magyarországi cionista ellenállás egyik utolsó élő tanúja több mint másfél órán keresztül, hihetetlenül színes beszámolóban idézte fel gyerekkorát, a földalatti mozgalom működését, a nyilas fogságból való megmenekülését és azt az utat, amely végül Izraelbe vezetett.

A 2B Galéria egy különleges, több rétegben kibomló estnek adott otthont, egy Berlinben készült dokumentumfilm bemutatójának és az azt követő beszélgetésnek, amely a kortárs antiszemitizmus kérdését személyes tapasztalatokon keresztül vizsgálta. Az esemény nem egyszerű kulturális program volt, hanem olyan tér, ahol a többségi társadalom számára láthatatlan valóság vált érzékelhetővé.

A Gólem Színház új, Dibuk – Se itt, se ott című előadása közelebb hozza a magyar közönséghez a zsidó színház egyik kevéssé ismert, mégis alapvető művét, úgy, hogy közben nem egyszerűsíti le annak spirituális és filozófiai rétegeit.

A Maccabi VAC új kezdeményezése, a Maccabi Women’s Forum inspiráló női történeteket állít a középpontba. A Rumbach zsinagógában tartott első esemény vendége március 8-án vasárnap, nőnapon Lantos Lili gasztroblogger volt, a lililoveskosher oldal szerzője, akivel Winkler Nóra beszélgetett zsidó identitásról, családi hagyományokról, főzésről és arról, hogyan lehet a múlt emlékeit a mindennapi élet részévé tenni.

A 2B Galéria az elmúlt évtizedben egyedi programot épített fel. Böröcz László minden tavasszal olyan kiállításokat szervez, amelyek a zsidó vallási tradíció szövegvilágából indulnak ki, de nem illusztrációként, hanem értelmezési keretként kezelve azt, a hagyomány és a kortárs képzőművészet találkozásának kísérleteként. Az idei konceptuális kiállítás, a Mózes madarai, egy kevéssé ismert midrási epizódot állít a fókuszba.

A Timothée Chalamet főszereplésével készült Marty Supreme furcsa, különös, provokatív, néha egészen brutális alkotás, de akinek sikerül ráérezni a sajátságosan abszurd humorra, sokat fog nevetni, még ha sokszor kínjában is. A filmet, amelynek Röhrig Géza az egyetlen magyar szereplője, premier előtt láttuk a Mazsihisz Goldmark Club első estjén.

A Magyar Kultúra Napján a Mazsike rendezvénye egyszerre volt könyvbemutató, emlékezés és csendes ellenállás. Nem pusztán egy kötet születését ünnepeltük, hanem azokat a szerzőket, akiket egykor kitörölni, betiltani, bezúzni próbáltak a magyar irodalomból és ezzel együtt a kollektív emlékezetből is.

A divat változik, a színház örök címmel jótékonysági divatbemutatót tartottak a Csányi5-ben a Gólem Színház javára. Az Erzsébetvárosi Történeti Tár sokat megélt falai között soha nem látott volumenű, nagyszabású gálát rendeztek az elmúlt hét vasárnap délutánján.

Magyarország Oscar-díjra nevezett filmje, Nemes László alkotása kapcsán a Kiscelli Múzeum, a Mozinet és a Pioneer Pictures rendezett közös kiállítást Árva – A történelem torkában címmel.

Két egymást követő estén játszotta telt házzal a Gólem Színház legújabb, Lefitymármegint című darabját, amely azokat a tabukat próbálja felállítani, amelyeket a Lefitymálva első részében ledöntött, hogy most még lejjebb döntse őket. Rubin Eszter járt a bemutatón.

Az antiszemitizmus irracionalitása, amikor a tudomány, a morál és az emberi jogok nyelvén magyarázzák újra ugyanazt a gyűlöletet, amely a történelem során már oly sokszor kimondódott. Berkovits Balázs szociológus előadásával folytatódott a Magvető Caféban a Limmud Magyarország Jól kinézünk! című sorozata.

Nemes Jeles László új, Árva című filmje egy személyes történet és társadalmi tükör is egyben, ami segíthet beszélni azokról a közös traumákról, amelyekről ritkán esik szó.

Nem elegendő a kora kereszténységtől eredeztetett örök zsidóellenességről beszélni, és ebből közvetlenül levezetni a holokauszt magyarázatát. Kovács András szociológus A politikai és a faji antiszemitizmus című előadásával folytatódott a Magvető Caféban a Limmud Magyarország Jól kinézünk! – a zsidó történelem és hagyomány a képek erejével elnevezésű sorozata.

Az Európai Unió minden szeptember első vasárnapján ünnepli az Európai Zsidó Kultúra Napját. Ezen a napon a 7. kerület egyik legrövidebb utcájában, a Csányi utcában a zsidó kulturáé a főszerep. A Sálom utca program keretében különleges tárlatvezetésen vettünk részt a Csányi5-ben lévő Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban.

Amikor a túlélő zsidóság próbált új életet kezdeni – a soát követő felszabadulás időszaka jelenik meg a 2B Galéria és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 1945 – Hogyan tovább? című kiállításán, kiegészülve a Kiscelli Múzeum darabjaival. A sok egyidejűleg zajló folyamatot, valamint a túlélőkről szóló dokumentumok kavalkádját a tárlaton öt téma köré csoportosították: eszmélés, gyász, számvetés, elégtétel, újrakezdés.

Ha franciásan könnyed, karakterközpontú történetmesélésre vágysz, érdekel a zsidó vallás, identitás és hagyomány mai dilemmáinak megjelenítése, egy kezdő női vallási vezető megértése és emberi ábrázolása, egy közösség és egyelőre kissé bizonytalan vezetője közötti kapcsolati dinamika ábrázolása, akkor számodra remek nyári néznivaló Az élet értelme című sorozat.

A Lefkovicsék gyászolnak rendezőjének első regénye több nagy témát érint, az apaság, a zsidó gyökerek és ateista hovatartozás belső konfliktusai, de legfőképp a MeToo-utóhatások légköre és a felelősségvállalás síkjai. A 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Hetvenegy farkas elgondolkodtató könyv, nem csak jól olvasható, de sokáig kísérő gondolatokkal marad velünk.