Langer Ármin

Noha ma már az Egyesült Államokban publikált „50 legbefolyásosabb rabbi”-listákon rendszerint a rabbik harmada nő, Európában mindmáig komoly kihívásokkal szembesülnek a női rabbik, mondja Langer Ármin Berlinben élő zsidó teológus-hallgató, így Magyarország egyedüli női rabbija, Kelemen Katalin is. Szerinte éppen most van itt az ideje annak, hogya feminista férfiak és nők hallassák a hangukat.

Vannak emberek, akik másképp viselkednek, mint mi, akik máshogy főzik a tésztát, akiknek mások a szokásaik, akik más nyelven imádkoznak, akiknek más a szerelemhez való hozzáállásuk. Kérdés, hogyan viszonyuljunk a kívülállóhoz, a másikhoz.

Hogy mit is jelent a „Tóra szellemével összeegyeztethető életvitel”? Ilyen mondjuk a méltányos kereskedelem gondolata, amelyre a mai vadkapitalista világban is számos példa létezik. Az egyik a FairPhone.

A Tóra egy sivatagi démonnak való áldozást követel meg, miközben éppen ez a hetiszakasz tiltja a sivatagi démonoknak való szolgálatot. Hogy is van ez?

A Találkozás Sátrának építésében minden zsidó részt vett az Örökkévaló parancsára. Mert lehetünk vallásosak vagy nem-vallásosak, cionisták, posztcionisták vagy anticionisták, választottuk a judaizmust vagy beleszülettünk; mindegy. Egy számít: mindahányan a zsidó civilizáció tagjai vagyunk. Vajákhél hetiszakasz.

 Kísérlet a „zsidóság egyenlő Holokauszt”-tézis leküzdésére. Martin Buber filozófus  sohasem foglalkozott a soával. Szavaival élve a holokauszt nem a zsidók problémája, hanem az antiszemitáké. Buber értette, hogy a holokauszt nem a kezdet és a vég, a zsidóság több ezer éves történelméből a holokauszt mindössze öt évet ölel fel. Ne segédkezzünk abban, hogy a közönség a ló túloldalára átesve a zsidó szóról rögtön Auschwitzra asszociáljon!

A Tórában harminchatszor szerepel “az idegent ne gyötörd” parancs. Ma, 2014-ben Magyarországon, az Egyesült Államokban, Izraelben és szerte a Földön többé nem az elnyomott szerepében vagyunk, lehetőségünkben állna minél aktívabban kifejeznünk szeretetünket az idegen felé.