Hidas Judit

Hidas Judit a lap indulásától állt a Kibic Magazin élén.

Vajon mit tesznek és mit tehetnek egymásért a zsidók és a cigányok? Lehetséges-e egymás támogatása, a kisebbségek összefogása közös célok érdekében? Beszélgetés Dés Júliával, a Haver és Szénási Szilviával, az Uccu Alapítvány vezetőivel. PODCAST.

„Könnyű homofób vagy transzfób szövegeket nyomni addig, amíg valaki sose ismert közelről egyet sem. De ha ott állnak előtte, és megtapasztalja, hogy ők is kedvesek, értelmesek, elkötelezett zsidók, akiknek ugyanolyan problémáik, örömeik, sikereik vannak, mint a többségi szexualitású embereknek, akkor sokkal nehezebb lesz utálkozni”, mondja Balázs Gábor eszmetörténész, akivel a zsidó vallás és az LMBTQ identitás kibékítéséről beszélgettünk.

Telt házas előadásaik vannak, mégsem működnek anyagi biztonságban, mert sem az állam, sem a nagyobb zsidó szervezetek nem támogatják őket jelentős összegekkel. Borgula András, a Gólem Színház vezetője szerint sok magányszemély vár arra, hogy megszólítsák őket a civilek. De mindkét oldalnak keresnie kell a másikat és jól, világosan, tisztán, értékek mellett kommunikálni.

„A német zsidók alapvetően németek voltak, és a németek és a zsidók közötti különbségtételt a nácik teremtették meg” – mondja Friedrich Frerichs, az Utolsó vacsora című film rendezője, akivel a 7. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon beszélgettünk.

Periférián élő fiatal izraeli srácokról forgatta első filmjét Eliran Elya, aki szerint Izraelben még tabunak számít ezekkel a problémákkal foglalkozni. A Jómadarak című film díjat nyert a Jeruzsálemi Filmfesztiválon.

Együttműködésre kérte nemrég a zsidó civil szervezeteket a MAZSIHISZ a Sorsok Háza körül kialakult helyzet ügyében. Ennek kapcsán több civil szervezet részéről merült fel a kérdés, kialakítható-e érdemi kapcsolat bármelyik zsidó egyházi szervezet és a civilek között, vagy csupán eszközként van rájuk szükség a válságos pillanatokban.

Először tartottak esküvőt a mádi zsinagógában és rabbiházban a holokauszt óta idén augusztusban. Bedő Viktória és Jonah Fisher azért döntött Mád mellett, mert vonzotta őket egy olyan hely, ahova vissza kell hozni a régi zsidó élet örömét.

A Sargentini-jelentés megszavazása óta a figyelem középpontjába került a riport néhány antiszemitizmussal kapcsolatos állítása. A kormány úgy kommunikál, mintha a vita arról folyna, ki védi meg az európaiakat és azon belül a zsidókat is a muszlim bevándorlóktól. Kérdés, ki képviseli valójában az európai illetve magyar zsidó közösség érdekeit?

A Kibic Magazin célja, hogy a zsidó közösségben létező irányzatokat, gondolkodásmódokat minél sokrétűbben tudja bemutatni még akkor is, ha ez néha bosszantó azok számára, akik nem értenek egyet bizonyos cikkek irányultságával, tartalmával. Főszerkesztői beköszöntő Ros Hásáná alkalmából.

Izraelből költözött Magyarországra, hogy az itteni zsidó közösséget építse az EMIH rabbijaként. Glitzenstein Sámuel az Újlipótvárosba tervezett Zsilip központ leendő rabbija, aki minden alkalmat megragad, hogy kapcsolatba lépjen a helyi liberális zsidókkal. Szerinte az első találkozás nehéz, de ha az emberek látják rajta, hogy nem akar rájuk erőltetni semmit, akkor gyorsan megnyílnak. Interjú.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szerint az asszimilált zsidóság megszólításában a chabad a legsikeresebb itthon és a világon mindenütt, mivel tartalmas, hiteles és pozitív közösségi élményt kínálnak, és nem vizezik fel a tartalmat. A Milton Friedman egyetem megvásárlásával pedig az volt a céljuk, hogy egy zsidó fiatalnak ne kelljen választania a világi érdeklődése és a vallási identitása között. Interjú.

Valódi értelmiségieket kívánnak képezni, de elsődleges szempont lesz, hogy a tudás gyakorlatorientált legyen. Figyelni kívánnak a munkaerőpiac visszajelzéseire, és az átlagnál jobban akarják mentorálni a tanulóikat. Interjú dr. Szatmári Péterrel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által nemrég megvásárolt Milton Friedman Egyetem megbízott rektorával tervekről, az egyetem átalakulásáról, digitalizációról.

A világi és a vallási rész egyensúlyát a rektor és az OR-ZSE-n dolgozó rabbik szoros együttműködése teremtheti meg.

Súlyos problémának látja, hogy a magyar médiában Izrael agresszorként jelenik meg, ami szerinte hosszútávon erősíti az antiszemitizmust és nem felel meg a valóságnak. Úgy véli, Netanjahunak is volna hajlama az önkényuralom kialakítására, de Izrael nem Magyarország, ott nem lehet befogni az emberek száját, elhallgattatni a sajtót. Az ujkelet.live tulajdonosával és főszerkesztőjével, Nagy Gabriellával beszélgettünk.

Élénk viták, belháborúk előzték meg és követték az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) új rektorának kinevezését. Az új rektor tegnapi bemutatkozásán azt mondta, ki kell alakítani a neológ képzési arculatot, ezt vonzóvá és színvonalassá kell tenni. Célja, hogy a rabbiképző feladatát magasabb hatásfokon tudja ellátni. Lapunk úgy értesült, hogy több személyi változás is várható az egyetemen.

Napokig bóklásztam Tel Aviv zsúfolt és hangulatos belvárosában, ahol egy idő után feltűnt, milyen sok babakocsit toló apuka jön velem szemben. A férfiak itt gyakran hordozzák magukon a csecsemőket, vagy épp játszanak a gyerekükkel a játszótéren.  Fotósorozat.

Nemrég felröppent a hír, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter távozásával hamarosan megnyílhat a Sorsok Háza, amelynek létrejöttét és koncepcióját számos zsidó szervezet élesen elutasította, holott eddig a kormány azt mondta, egyeztetés nélkül nem szerencsés megnyitni az kiállítást.

A MAZSIHISZ háza tája mostanában újra hangos a belharcoktól. Miközben Heisler András és szövetségesei azon dolgoznak, hogy a szervezet nyisson a világi zsidóság igényei felé, és a  célja az, hogy a MAZSIHISZ minél szélesebb spektrumban képviselje a hazai zsidóságot, addig úgy tűnik, ezzel nem mindenki ért egyet.

A nők zsinagógai szerepének kiszélesítése, világi tudósok, zsidó civilek és reform közösségek integrálásának szándéka, és a rabbik autonómiájának növelése is kapcsolatba hozható a most zajló személyi változásokkal.

A bibliai Eszter története két női és emberi megküzdési lehetőséget villant fel. Kérdés, mikor célravezetőbb nyíltan vállalni az akartunkat és mikor érdemes fenntartani a másiknak való alárendelődés látszatát.