Gáspár-Singer Anna

Erec, emigráció, hagyomány és hétköznapok között pulzáló űr, olyan kulturális ütközőpontokon, mint Budapest, Jeruzsálem, Kairó vagy a szomszédos hálószoba. Egy képernyőre fagyott chat-ablak, benne Skype-apuka, egy társkereső-profil választott idézetei. Valami régi, valami kölcsön, valami kék… Gáspár-Singer Anna nemrég megjelent, Valami kék című kötetéből ajánlunk egy részletet.

Bíró László a budapesti Terézváros szülötte, ma mégis választott hazájában, Argentínában emlékeznek meg róla. Kezdetben újságíróként indult, de nevét mégis találmányai tették híressé. Ezek közül az egyik legismertebb a golyóstoll, más néven biro pen, több mint fél évszázada minden háztartásban fellelhető.

Nemrég önkéntesekből álló csapat állította helyre az áprilisban megrongált gyöngyösi zsidó temetőt. Nemcsak budapesti zsidók, hanem sok helybeli is jött segíteni. Az esemény szervezője, a Joint Magyarország/MAZS Alapítvány önkéntes programjainak vezetője, Drelyó Ágnes szerint ha kis kortól arra nevelnénk a gyerekeket, hogy saját cselekedeteikkel jobbá tehetik a világot, akkor ez természetes lenne felnőttkorukra .

Ősei aranyművesek, textilkereskedők, kékfestők voltak, ő viszont az első magyarországi fonó- és szövőgyár megalapításával szerzett magának hírnevet. Dr. Buday-Goldberger Leó neve a XX. században, egészen 1997-ig egyet jelentett a hazai textilipar történetével. Május 5-én volt 70 éve, hogy meghalt Mauthausenben.

Identitáskeresésről, vélt vagy valós zsidó gyökerek feltárásáról, a Messiás eljöveteléről, s nem utolsósorban a zsidók világuralmáról szól a Dumaszínház és a Gólem Színház közös legújabb, vaskos humorban és zenés-táncos revüjelenetekben bővelkedő (ön)ironikus előadása, a Zs-kategória, mellyel kapcsolatban a „píszí” megnyilatkozási mód, csakúgy, mint korábban a (Le)Fitymálva esetében, hamar értelmét veszíti.

Az 1906-ban alapított Vívó-és Atlétikai Club (VAC) 1989-ben Maccabi VAC néven alakult újjá. Jusztin Ádám, az egyesület elnöke szerint a sport lehet az első lépés ahhoz, hogy egy szekuláris zsidó családból származó fiatal visszataláljon a zsidósághoz. A 2015. július-augusztusában megrendezésre kerülő Maccabi Európa Játékokra Magyarországról 50-60 fős csapattal utazik majd a Maccabi VAC Berlinbe.

A magyar társadalom olyan, mint egy borderline-os gyermek családja, ahol még a lánglelkű forradalmárokból is pszichopata diktátorok válnak. De mi a helyzet a bennünk élő Luciferrel? És miért csak a saját csoportunknak lehet mindig igaza? A Kibic és a Bálint Ház közös előadássorozatának legutóbbi vendégei többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ.

Kódfejtők, társadalmi konvencióktól szenvedő nők, egy zsidó bíboros, valamint Mahler és Freud találkozása a híres bécsi kanapén. November 20. és 23. között idén is megrendezték a III. Zsidó Filmfesztivált, ahol az érdeklődők – a kísérőprogramok mellett – tíz játékfilmet, két dokumentumfilmet, továbbá magyar, izraeli és amerikai kisfilmeket tekinthettek meg. A rövidfilm verseny különdíjasa Konkol Máté Sárga csillagos kocsmák c. alkotása lett.

Vajon mi történne akkor, ha kiderülne, a halál után tényleg van élet? Mi legyen az öngyilkosokkal? Ők is megérdemelnek még egy esélyt a feltámadásra? A Pizza Kamikaze, a Gólem Színház idei darabja, rendhagyó módon nem az élők, hanem az öngyilkosok szempontjából vizsgálja a halál utáni élet kérdését.

Az egykori Zsidó, majd később Anna Frank Gimnázium és Általános Iskola ma Scheiber Sándor nevét viseli. Jelenleg több, mint négyszáz diák jár falai közé. Az iskola szervezési igazgatóhelyettesével, Kiss Henriettel beszélgettünk hagyományőrzésről, az iskolai légkör fontosságáról s nem utolsósorban a tanítás szabadságáról.

A Bét Orim Magyarország másodikként megalakult reform zsidó közössége, mely az egykori magyar zsidó progresszív hagyományokat kívánja újjáéleszteni. 2006-os újraalapítása óta állandó tagokkal bővült, ám a zsidó hitéletben bizonyos falakat mindmáig nem sikerült lebontania. Raj Ferenc rabbit kérdeztük elfogadásról és modernségről, valamint a rabbi huszonegyedik századi szerepéről.

A Klára virágos ruhája egy 14 éves korában koncentrációs táborba hurcolt, s ott a tábori bordélyba kényszerített fiatal lány története, aki évtizedek múltával, immáron szabad emberként, olykor még magára ölti egykori „munkaruháját”, hogy ezzel pénzt keressen. A könyv szerzőjével, Shiri Zsuzsával, az MTI izraeli tudósítójával beszélgettünk tragédiákról, újrakezdésről és jelenkori háborúkról.

Egy évtized sem telt el azóta, hogy az egyik legismertebb, nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező ifjúsági szervezet, a Hanoar Hatzioni újjáéledt Magyarországon. A szervezet jelenlegi két vezetőjét kérdeztük informális oktatásról, közösségépítésről, s nem utolsósorban a sajátos madrich-létről.

Trianon és Holokauszt. Vajon a 20. század e két tragikus eseménye összefüggésben volt-e egymással, illetve a Tanácsköztársaság erősítette-e az antiszemitizmust. A feldolgozás folyamatban című vitába hajló beszélgetésen négy ismert történész kereste a választ többek között ezekre a kérdésekre.

Hajdú Eszter megrázó dokumentumfilmet készített a 2008/2009-es romák elleni támadássorozatról. Az Ítélet Magyarországon idén, Prágában, a One World (Egy világ) elnevezésű filmfesztiválon fődíjat nyert, a Trieste Nemzetközi Filmfesztiválon a Central European Initiative díjat kapta, a GoEast Wiesdbadeni fesztiválon pedig a legjobb dokumentumfilm díjával jutalmazták. Május 29-től a Toldi mozi tűzi műsorára.

Kallódó, tehetetlen értelmiségiek egyetlen hatalmas, átjárható térben. Gorkij eredeti, A nap gyermekei című, 1905-ben keletkezett drámája alapvetően lényeges szociális és társadalmi problémákról, s nem utolsósorban az értelmiségi lét kiúttalanságáról szól. A kérdés csupán az, vajon mennyire érezzük ma magunkénak a Fényevők helyzetét.

Úgy tűnik, nemcsak az április, hanem a március is roppant szeszélyes, viharok támadnak a semmiből, aztán ugyanígy el is távoznak. Ez különösen akkor zavaró, ha az ember valamilyen utcai megmozdulásra igyekszik, mint amilyen például a tegnapi, a német megszállási emlékmű felállítása ellen meghirdetett civil flashmob akció is volt. Nincs mese, meg kell(ene) végre küzdenünk az elemekkel.

Ideálisnak tűnő családi lét, minimalizált párbeszédek mögött megbúvó hétköznapi rettenet, mindez hatalmas, rideg terekben, nagypolgári környezetben. A pedofília ismert és kevésbé ismert oldaláról Tompa Andrea író, színikritikus Vekerdy Tamás pszichológussal beszélgetett a Bálint Ház Színház+ sorozatában.

Az Eichmann-perről írt művében Hannah Arendt azt állította: Eichmann akkor és ott „nem gondolkodott”, így képtelen volt arra, hogy felmérje tettei következményét, és mivel csak egy hivatalnok, egyszerű végrehajtó volt, nem eredendő gonoszságból cselekedett. Arendtről Margarethe von Trotta filmrendező készített filmet, amelyről Heller Ágnes beszélgetett a Bálint Házban.

Hol van a te testvéred? – szólt nemrégiben a II. világháborúban meggyilkolt művész életművét bemutató, és a mostani könyv alapjául is szolgáló kiállítás mottója. A koncepció akkor is és most is az volt, hogy Ámos Imre életművéből kiindulva, neves kortárs művészek reflexióival, és részben a 20. századra, részben a jelenre vonatkozó lényeges kérdésekkel is megismertessék a nagyközönséget.

Vajon átveheti-e az ember Isten szerepét? És ha igen, tisztában van-e ennek következményeivel? A hat történetből és tizenkét jelenetből álló My little Gólem című előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ. Halandók által teremtett kicsi és nagy Gólemből pedig egyszerre több is akad.