Boncsér Orsolya

„Valami nincs rendben velem – de lehet, hogy csak túlreagálom?”„Le kéne ásni a családi múltba – vagy jobb, ha nem bolygatom?”„Jó lenne beszélni róla – de mi van, ha ezzel másokat bántok?” Sokan ismerjük ezeket az érzéseket – különösen akkor, ha olyan történelmi traumák hatnak ránk láthatatlanul, mint a holokauszt. A másod- és harmadgenerációs leszármazottak gyakran olyan lelki terheket hordoznak, amelyeknek nem is mindig tudják az eredetét. Mégis hatnak: a kapcsolataikban, a szorongásaikban, az önértékelésükben. Dr. Forrás-Biró Aletta szakpszichológussal beszélgettünk, a túlélők utódai (másod- és harmadgeneráció) számára 2026 őszén a Bálint Házban induló rendszeres segítő csoportról.

Reggel 6 óra 12 perc. Megszólal az ébresztő. Vagyis megszólalna. Csakhogy már nem kell felkelni. Nem kell munkába indulni, nem vár a főnök, nem kezdődik megbeszélés kilenckor. A naptár, amely évtizedeken át szinte magától megtelt, egyszer csak sokkal üresebb lett. Elsőre mindez maga a szabadság. Aztán felmerül egy sokkal nehezebb kérdés: és most mi legyen?

Két fesztivál, sokféle zsidó hang és egy közös tér. Idén a Judafest és a Sálom utca nem egyszerűen egy napon várja a közönséget: a két rendezvény tudatosan kapcsolódik össze. A közös téma az ahava, vagyis a szeretet, és talán maga az együttműködés is erről mond el a legtöbbet.

A Tórában parancsolat, az Énekek énekében vágy, egy jiddis altatódalban gondoskodás. De hogyan néz ki a szeretet 2026-ban, Budapesten, Erdélyben vagy éppen egy családi ebédlőasztal körül? A Bálint Ház Hol lakik a szeretet? címmel hirdetett fotópályázatot. Több száz kép érkezett, közülük tizenkettőt és egy különdíjas alkotást választott ki a Bálint Ház zsűrije. Szeptember 6-án mind a tizenhárom óriás méretben kerül a Klauzál térre, ahol a Judafesten, csak egyetlen napig lesznek megtekinthetők.

A JCC Budapest – Bálint Ház podcastjának angol nyelvű műsora a kultúra, a politika és a kisebbségi identitások metszéspontjait mutatja be, miközben összekapcsolja a tudományos kutatást és a megélt tapasztalatot. Borbás Gergő a Sólet Klub legújabb adásában Dr. Ilan H. Meyer professzorral és Steiner Kristóffal beszélgetett.

A nyugdíjról sokáig úgy beszéltünk, mint a megérdemelt pihenés idejéről. Csakhogy a mai hatvanas generáció már nem feltétlenül ebben a képben látja magát: aktív, tervei vannak, és nem szeretné, ha a következő húsz-harminc évét elavult „nyugdíjas” szerepek határoznák meg. Lebovits Ágnessel, a 60+ Újrahangoló Program vezetőjével arról beszélgettünk, miért lehet a nyugdíjba vonulás egyszerre krízis és lehetőség, és miért nem érdemes ezt az új fejezetet egyedül kitalálni.

Te is úgy érzed, hogy a nyugdíj egy távoli, ködös dolog, amire egyáltalán nincs ráhatásod? Téged is frusztrál, hogy az internetes fórumok tele vannak egymásnak ellentmondó félinformációkkal, miközben a hivatalos szabályok szinte átláthatatlanok? Nem kell passzív elszenvedőként várnod, hogy mi történik majd az utolsó években. Interjú dr. Dezse Tivadar nyugdíjjogi szakértővel.

Bankigazgatóból mentor: Papszt Kriszta elárulja a 60 feletti pénzügyi szabadság titkát, és azt is megtudhatjuk tőle, miért fontos megőrizni az önállóságunkat az anyagiak terén, és hogyan lesz a tudatos gazdálkodás a békés hétköznapok kulcsa. A Mazs Alapítvány, a Bálint Ház és a Mazsihisz Szeretetkórház 60+ programja nemcsak a digitális eszközökről, hanem a teljes körű biztonságról szól.

A Mazs Alapítvány, a Bálint Ház és a Mazsihisz Szeretetkórház 60+ programja nem egy klasszikus iskola, hanem egy támogató közösség, ahol a technológia nem akadály, hanem a szabadság eszköze az aktív évek alatt. Bozsoki Dániel, a program digitális szakértője többek között azt mutatja meg, hogyan válhat az online ügyintézés vagy a digitális világ használata egyszerű, rutinszerű feladattá.

„A nyugdíjba vonulás nem lezárás, hanem egy tervezhető, új életszakasz kezdete.” Ez a mondat volt a mottója a Rumbach zsinagóga pódiumbeszélgetésének, ahol bemutatták a Mazs Alapítvány, a Bálint Ház és a Mazsihisz Szeretetkórház új, izraeli mintára épülő programját. A kérdés égetőbb, mint hinnénk: belegondoltál már, hogy a mai életkilátások mellett akár életünk egyharmadát is nyugdíjasként tölthetjük? De vajon ez az időszak a szabadságról szól majd, vagy a láthatatlan félelmekről?

Mi van, ha a haza nem ott van, ahol élsz? Mi van, ha nem ott van, ahol adót fizetsz, ahol szavazol, vagy ahová a lakcímkártyád szól? És mi van, ha a jövőben egyáltalán nem egy fizikai helyhez kötődik majd? Hol van a haza, ha már nem egy hely? Itt a Sólet Klub, a Bálint Ház podcastjának legújabb epizódja.

A pletyka egyidős az emberiséggel, de 2026 digitális viharaiban a szavaink kitörölhetetlen és visszakereshető bizonyítékokká, sőt, fegyverekké váltak. A Bálint Ház Sólet Klub podcastjának első adása a zsidó beszédetika és a szociálpszichológia felől vizsgálja meg, miért okozhatunk helyrehozhatatlan károkat akkor is, ha színtiszta igazat mondunk a másikról. A beszélgetés rávilágít: a közösségi média korában a láson hárá, azaz a káros beszéd elkerülése már nem csupán spirituális kérdés, hanem a társas túlélésünk záloga.

2018 óta zajlik ez a különleges intergenerációs projekt Budapesten, ahol fiatal alkotók kutatják a II. világháború személyes emlékeit. A Fény, durranás, zápor című darab rendezőjével, Kallós Violával beszélgettünk arról, hogyan változik az ember világképe, amikor szemtől szembe kerül a múlttal, és miért fontos, hogy mi is ott álljunk velük a józsefvárosi helyszíneken.

Tu bisvát sokaknak csak annyit jelent: a fák újéve. Pedig ez az ünnep az egyik legélőbb példája annak, hogyan tud a zsidó hagyomány újra és újra megújulni. Erről beszélgettünk Fritz Zsuzsával, vagy ahogy sokan ismerik: Fricivel, aki január végén egy különleges, minden érzékszervet megmozgató estére hív a Bálint Házba.

A magyar borkultúrában ritkaságszámba mennek a kóser borok. Egy tokaji pincében ottfelejtett készletből indult a történet, amelyet egy család hagyománya, közösségi felelőssége és vallási előírások iránti elkötelezettsége formált tovább. A 2000-es évek elején indult kezdeményezés mára a nemzetközi zsidó közösség számára is ismertté vált, miközben mélyen kötődik a családi múlthoz és Tokaj borászati hagyományaihoz. Interjú Tordai Eszterrel.

Hogyan látják a streetfotósok a budapesti zsidónegyedet? Erre a kérdésre ad választ a Budapest Street Photography Collective a Bálint Ház felkérésére létrejött kiállítása. A fotósok a negyed utcáit és tereit járva ragadták meg a mindennapok atmoszféráját: a múlt emlékeit, a jelen pezsgését és a sokszínűséget, amely ma ezt a városrészt jellemzi. A kiállítás a Judafest keretében, szeptember 14-én, a Klauzál téren lesz látható.

„Valami nincs rendben velem – de lehet, hogy csak túlreagálom?”„Le kéne ásni a családi múltba – vagy jobb, ha nem bolygatom?”„Jó lenne beszélni róla – de mi van, ha ezzel másokat bántok?” Sokan ismerjük ezeket az érzéseket – különösen akkor, ha olyan történelmi traumák hatnak ránk láthatatlanul, mint a holokauszt. A másod- és harmadgenerációs leszármazottak gyakran olyan lelki terheket hordoznak, amelyeknek nem is mindig tudják az eredetét. Mégis hatnak: a kapcsolataikban, a szorongásaikban, az önértékelésükben. Dr. Forrás-Biró Aletta szakpszichológussal beszélgettünk, a túlélők utódai (másod- és harmadgeneráció) számára 2025 őszén a Bálint Házban induló rendszeres segítő csoportról.

Wild Judit – alias Vadjutka – ékszertervező húsz éve alkot, és 2015 körül kezdett el zsidó, kortárs ékszerek tervezésével foglalkozni. Ezek a darabok a Judapest Store kínálatában is megtalálhatók, és különleges helyet foglalnak el a hazai designékszerek világában. Jutkát kérdeztük családról, inspirációról, identitásról – és arról, hogyan fonódik össze személyes története az általa tervezett darabokkal.