Bartha Bianka

A zsinagóga funkcióváltáson ment keresztül a holokauszt után, mint oly sok más helyen. Befalazták a tóraszekrény helyét, de a főhajó festése megmaradt. A homlokzatot helyreállították eredeti formájában, de vallási szimbólumok nem láthatók az épületen. Ma a Rétközi Múzeumnak ad helyet az épület.

A város kereskedelmében először a görögök, majd az 1700-as években, a progromok elől Galíciából menekülő zsidók vettek részt. A Chevra Kadisa temetkezési egylet, már az 1750-es évektől működött a településen, első temetőjük a Bodrog és a Tisza közti kis szigeten volt.

Hogyan tudott egy cionista házaspár Eichmann közvetlen elődjének, egy nácinak segíteni Németországban? Arnon Goldfinger, izraeli rendező 2011-es alkotása, a Lakás az emlékezés és az elhallgatott történetek filmje. November 22-ig tart a IV. Zsidó Filmfesztivál a Művész moziban!

Borgula András három évig katonáskodott Izraelben, ahol az izraeli-szír határon és Dél-Libanonban töltött el hosszabb időt. Szerinte Izrael a mai napig befogadó állam, az ország tárt karokkal várja az embereket, éppen ezért felmerül a kérdés, hogy ezt a rengeteg menekültet, akik Szíriából jönnek, Izrael miért nem fogadja be. Beszélgetés Eleven Emlékmű sorozat keretében.

Mádra, a Tokaj-hegyaljai faluba 1726-ban, valószínűleg Galíciából érkeztek az első zsidók. A zsinagóga csak 1795-ben épült meg, az építkezést a Brener és a Teitelbaum, két borkereskedő család finanszírozta. Sorozatunkban a magyarországi zsinagógákat mutatjuk be.

A miskolci zsinagóga 2013 októbere óta nem működik, ugyanis a tartóoszlopai süllyedni kezdtek és életveszélyessé vált az épület. A zsinagógát 1861 és 1863 között építették Ludwig Förster tervei alapján hazai romantikus stílusban, neogótikus elemekkel. Legközelebbi építészeti rokonai a Bécs leopoldstadti és a bécsújhelyi imahelyek.

Kevésbé ismert, de a II. világháború során Franciaország elfoglalásával és az antiszemita Vichy-kormány megalakításával Marokkó, Algéria és Tunézia zsidósága is a náci rezsim áldozatává vált. Ráadásul a fasiszta Olaszország uralma alatt élő líbiai zsidók sem érezhették magukat biztonságban.

Yoram Kaniuk 1971-ben kiadott regényének megfilmesítése, az Ádám feltámadása nem egy szokványos holokausztfilm. Ugyan megmutatja a koncentrációs tábor borzalmait, de a hangsúly azon van, hogy hogyan lehet megbirkózni túlélőként az átélt szenvedésekkel.