Kultúra

A Dávid című filmet a kritikusok a legjobb bibliai témájú animációnak tartják az Egyiptom hercege óta.

A világhírű zeneszerző élete rengeteg kanyaron, lejtőn és szakadékon át vezetett, ezek között volt a második világháború, a kommunista időszak, az 1956-os forradalom sokkja, a párizsi emigrációs kísérlet, az élet és a művészet újragondolása, a Kádár-korszak szellemi magányában létrejött nagy művek és az ezeket kísérő alkotói válságok sora.

A zeneszerző, előadóművész több évtizedes munkásságával újraélesztette és kortárs formában tette élővé a kelet-európai zsidó zenei hagyományt Magyarországon.

A holokauszt-túlélő fotóművész életének 95. évében hunyt el.

Tárlatvezetés és információk első kézből Őri Ádámtól, a Csányi5 lépcsőházában lévő idővonal installáció készítőjétől.

Először jelenik meg szellemidézés és ördögűzés a Gólem Színház színpadán a Dibuk – se itt, se ott című zsidó misztikus színjátékban.

Beszélgetés Vajda Júliával, Papp-Zakor Ilkával és Babarczy Eszterrel az Emlékfonatok című kötetről a Bét Orim Raj Tamás Akadémia következő eseményén.

Veszélybe került a mindennapi működés, ezért A Gólem marad, a történet halad! mottóval indítanak adománygyűjtő kampányt.

A Végeláthatatlan út című dokumentumfilmet a Kezedben a világ jövője szekcióban díjazták a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.

A Timothée Chalamet főszereplésével készült Marty Supreme furcsa, különös, provokatív, néha egészen brutális alkotás, de akinek sikerül ráérezni a sajátságosan abszurd humorra, sokat fog nevetni, még ha sokszor kínjában is. A filmet, amelynek Röhrig Géza az egyetlen magyar szereplője, premier előtt láttuk a Mazsihisz Goldmark Club első estjén.

Korábban néhány napon belül kétszer is betörtek a Gólembe.

Budapest után Sopronban lesz látható az Emmy-díjas We Will Dance Again, amely a 2023. október 7-i terrortámadás egyik legfontosabb, nemzetközi figyelmet kiváltó filmes feldolgozása. A vetítés után a támadás egyik túlélőjével beszélgetnek.

Az Üvegfigurák egyszerre fájdalmas és gyönyörű történet. A darabot januárban mutattak be a Bálint Házban, amely helyszín Léner András rendező számára családi és identitásbeli kötődést is jelent.

A Magyar Kultúra Napján a Mazsike rendezvénye egyszerre volt könyvbemutató, emlékezés és csendes ellenállás. Nem pusztán egy kötet születését ünnepeltük, hanem azokat a szerzőket, akiket egykor kitörölni, betiltani, bezúzni próbáltak a magyar irodalomból és ezzel együtt a kollektív emlékezetből is.

Többek az Oscar-díjas Érdekvédelmi terület című filmet is műsorra tűzi január 27-én az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Hajgató Terézia Töréspontok című kiállítása a 2B Galériában nem csupán vizuális élményt kínál, hanem aktív részvételre ösztönöz.

2018 óta zajlik ez a különleges intergenerációs projekt Budapesten, ahol fiatal alkotók kutatják a II. világháború személyes emlékeit. A Fény, durranás, zápor című darab rendezőjével, Kallós Violával beszélgettünk arról, hogyan változik az ember világképe, amikor szemtől szembe kerül a múlttal, és miért fontos, hogy mi is ott álljunk velük a józsefvárosi helyszíneken.

Előzetest kapott A sakk királynője című dokumentumfilm, amely azt meséli el, hogyan lett Polgár Judit a történelem egyik legnagyobb sakkzsenije és minden idők legjobb női sakkjátékosa.

Borgula András a BIDF podcastjában a Végeláthatatlan út című film kapcsán beszélt október 7-ről, a gázai háborúról és arról, milyen lehetett megjárni a poklot, majd visszatérni onnan az életbe.

Az Új Kelet, izraeli magyar nyelvű független lap, időutazásra hív minden kedves olvasót a Rumbach zsinagógába.

A Magyar Kultúra Napján mutatja be a Mazsike A barbárság diadala című könyvet, amelyben az 1944-ben nemkívánatossá vált szerzők betiltott és bezúzott művei szerepelnek.