kiemelt

Weiss Manfréd és családja leginkább gyáraikról ismertek, pedig a zsidó nagyiparos bárónak komoly mezőgazdasági fejlesztései is voltak, amelyeket ma egyre többen emlegetnek az aszály sújtotta Dél-Alföldön.

Mi is az a Pikler-szemlélet és tulajdonképpen ki is volt a szemlélet névadója, Pikler Emmi, akinek a nevét ma intézet, társaság, díj és bölcsőde is őrzi? Hogy ezekre a kérésekre választ kapjunk, végigolvastuk a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság 2020-ban megjelent Interjúk Pikler Emmivel című könyvét.

Bár az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyén ezüstérmet kapott, mégsem volt más alkotás, amely megelőzte volna stadiontervét az építészet versenyszámban. Hajós Alfréd nem csak kiemelkedő sportteljesítményével, de magas színvonalú épületeivel is öregbítette Magyarország hírnevét.

Zsidó üzletemberek, akik nemcsak saját üzleti sikereikre koncentráltak, hanem mindig szem előtt tartották a közösség és a társadalom jólétét is. Mindketten a holokauszt áldozatai lettek.

A Zsidó Közösségi Fórum június végén megtartott, De addig mi lesz? elnevezésű konferenciáján Zeitler Ádám, az OR-ZSE rabbihallgatója, a Lauder vallási vezetője, a Milestone Intézet egyik alapítója beszélgetett a BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Lauder Javne Iskola vezetőivel arról, hogy milyen megkülönböztetett feladata van ma Magyarországon a zsidó iskoláknak, és milyen jövőkép mentén alakítják tevékenységüket a mai Magyarország viszonyaihoz.

Az izraeli labdarúgó-válogatott ma este megkezdi szereplését a párizsi olimpián. Az izraelieknek az ellenfeleken kívül a palesztinpárti tüntetőkkel is szembe kell nézniük.

A Zsidó Közösségi Fórum június végén megtartott, De addig mi lesz? elnevezésű konferenciájának talán az egyik legizgalmasabb beszélgetése volt a zsidó civilek és a nagy egyház(ak) közös pódiumbeszélgetése. Az egyetlen résztvevő egyház, a Mazsihisz és a civil résztvevők kölcsönös közeledésre tettek ígéretet. Az is világossá vált, hogy milyen veszélytől tartva történhet meg ez a közeledés.

Mitől sikeres a Lefkovicsék gyászolnak? Miért van kevés zsidó művészet Magyarországon? Miként kellene a társadalmi problémákra és a közbeszédre reagálni? Milyen öncenzúra bénítja a zsidó kulturális életet? Zsidó művészet és kultúra a június végi ZSKF-konferencián.

A ZSKF konferenciáján megszólaló húszas-harmincas éveikben járó fiatal zsidók szerint a korosztályuk számára kevés a csatlakozási pont a közösséghez, pedig fontosnak tartják az aktív részvételt. A vallásos szervezeteket kevésbé tartják vonzónak, a Szarvasi Tábor körüli üggyel kapcsolatban pedig átláthatóbb kommunikációt szeretnének.

A ZSKF konferenciájának második beszélgetésén kiderült, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő Főváros és az önkormányzatok sem tudnak sokat segíteni a bajban lévő civileken. A Holokauszt 80 pályázatok pedig arra világítottak rá, hogy az állami támogatások Mazsök általi elosztása sem problémamentes.

Egy nagyon forró nyári délelőttön végigsétáltuk azt az utat, amelyen az egykori kővágóörsi zsidó közösség tagjai naponta megfordultak.

A ZSKF a hazai zsidóság jövőjéről szóló konferenciája első beszélgetésének résztvevői azt a kérdést járták körül, hogy miért is olyan nehézkes a nagy zsidó egyházakon kívüli civil szervezeteknek a működésüket biztosító forrásokhoz hozzájutniuk?

Egy kutatás során három szociológus vizsgálta meg az október 7-i támadással és az azt követő háborúval kapcsolatos internetes tartalmakat a hazai zsidóság körében. Az eredményeket Surányi Ráchel a legutóbbi Limmud Napon ismertette.

Mintha a tóraadás ünnepén, a Józsefváros mélyén egy tradicionális amazóniai ayahuasca-szertartáson vennénk részt. Ilyen volt a Katona József Színház előadása a Bálint Ház sávuoti rendezvényén.

Június második hétvégéjén, a Csányi5-ben megrendezett Limmud Nap témája az október 7-i terrortámadás volt, a háború és annak hatása a világ zsidó közösségeire. A Limmud Magyarország eseményének utolsó előadásán Seres László újságíró arra kérdésre kereste a választ, hogy mi az oka a napjainkban komolyan fellángoló Izrael-ellenességnek.

Májusban lezárult a Múlt-Jelen-Jövő csoport első sorozata a Bálint Házban, amely során holokauszt-túlélők másod- és harmadgenerációs utódai vettek részt segítő csoportbeszélgetéseken. Ősszel új csoport indul, ahová már a negyedik generáció jelentkezését is várják. A tapasztalatokról a csoportot vezető két terapeuta, dr. Forrás-Biró Aletta és dr. Richter Sándor, valamint a csoport néhány tagja mesélt nekünk.

Június elején ismét látható lesz a Csányi5-ben Fesztbaum Béla zenés színházi estje a Pesti Polgár, amely a klasszikus pesti kabaré előtt tiszteleg. A Jászai Mari-díjas színművésszel a magyar kabaré hőskoráról, a zsidó szellemiség hatásáról és arról is beszélgettünk, miért ajánlotta az előadást Benedek Miklós emlékének.

A Hagyományok Házában megrendezett kiállítás izgalmas zsidó vonatkozásait mutatjuk be.

A Scheiber Sándor Iskola tanulói és önkéntesek tisztítottak meg zsidó temetőket és a zsinagógát Kővágóörsön és környékén. A Káli-medence Zsinagógája Alapítvány Micva Napján jártunk.

Deutsch Róbert, a MAOIH korábbi elnöke az ortodoxia régi tagságának támogatásával azért fordult közigazgatási bírósághoz, mert nem tartotta jogszerűnek, hogy a Miniszterelnökség jóváhagyta a vitatott közgyűlésen megválasztott új vezetőséget.

Négy zsidó ifjúsági szervezet (Club Sababa, CTeen, Hasomer Hacair, Hanoar Hatzioni) vezetőit kérdeztük arról, hogyan látják tevékenységük szerepét a zsidóság jövőjét illetően.