Holokauszt Emlékév

Trianon és Holokauszt. Vajon a 20. század e két tragikus eseménye összefüggésben volt-e egymással, illetve a Tanácsköztársaság erősítette-e az antiszemitizmust. A feldolgozás folyamatban című vitába hajló beszélgetésen négy ismert történész kereste a választ többek között ezekre a kérdésekre.

A Memento70 célja, hogy adományszerzés útján, társadalmi összefogással szerezze meg a Civil Alap visszautasított támogatásait, azért, hogy az emlékezést segítő projektjeik megvalósulhassanak. A szövetség 35 tagból áll, amelyhez még öt szervezet biztosan csatlakozik.

Úgy látszik, egy fabatkát sem ér a civil tiltakozási hullám, hogy zsidó és nem zsidó szervezetek utasították vissza a Holokauszt Emlékév Civil Alapjának támogatását részben a szobor-ügy miatt. Már a választások másnapján elkezdődött az építkezés a Szabadság téren, ami azt bizonyítja, valamiért Orbán Viktornak szívügye a német megszállási emlékmű sorsa.

A civileknek össze kell fogniuk, hogy a kormány fújjon visszavonulót a történelemhamisító lépésekben, beszédmódban, mondja Gulyás Márton a Krétakör ügyvezetője, aki szerint ez lehetne a holokauszt emlékév egyik legfőbb feladata. Úgy gondolja, hogy a három atombomba, a Veritas Intézet, a Sorsok Háza és a német megszállási emlékmű kapcsán talán végre felébredhet a középosztály, a civilek, hogy kifejezzék a nemtetszésüket.

70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én vonultak be a náci csapatok Magyarországra. A Mazsihisz tegnapi megemlékezésén Heisler András, a szervezet elnöke a holokauszt tanulságának nevezte, hogy “sehol a világon a diaszpórai zsidóságnak, de bármely más kisebbségnek sem szabad a mindenkori hatalomban vakon, feltétel nélkül megbíznia”.

Szeretettel várjuka holokauszt 70. évfordulója alkalmából készült előadásunkra. A Lauder Iskola diákjai által összeállított produkció élő zene, film és költészet összekapcsolásával született.

Egy ideális államnak megtiszteltetés lenne, hogy módot adhat az emlékezésre, hogy kifejezheti sajnálatát, beszélhet a fájdalomról, bocsánatkérésről, mondja Szűcs Teri irodalomtudós, holokausztkutató. Szerinte a Szabadság téri szobor és a Veritas Intézet terve egy hamis történelemképet hoz létre, így olyan programokra lenne szükség, amelyek ezzel szembemennek és társadalmi dialógust gerjesztenek.

Előítéleteket, az előítéletes közbeszédet lehetetlen „leépíteni”. Évtizedeken-évszázadokon át tartó demokratikus, ténylegesen jogállami kormánypolitika kellene az előítéletes gondolkodás megszüntetéséhez. Magam például, bár magyar író vagyok, akik eddig megítélték a munkásságomat, azok kimondva-kimondatlanul, jobbról és balról egyaránt „zsidó” megnyilatkozásként értékelték azt.

A Mazsihisz nem kíván részt venni a Holokauszt Emlékév programsorozatban, mivel a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés az ezzel kapcsolatos vitában, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott. Újabb civil szervezetek, a Bét Orim, a Hanoar Hatzioni és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is bejelentette, nem kell nekik a Civil Alap pénze. 

A Nyíregyházi Zsidó Hitközség, a Dohány és a Frankel Leó utcai zsinagóga, valamint a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ is visszautasítja a Magyar holokauszt 2014 emlékév programjainak megvalósítására a Civil Pályázati Alaptól elnyert támogatást.

Kerekasztal beszélgetésre hívja a Bálint Ház, a Marom Egyesület és a Gólem Színház február 5-én, 18 órakor azokat a civil szervezeteket, amelyek nyertek a Miniszterelnöki Hivatal a Holokauszt Emlékévvel kapcsolatban létrehozott Civil Alap pályázatán. A fórum célja, hogy megvitassák: összeegyeztethető-e az egyre nyilvánvalóbb állami történetszemlélet a szervezetek törekvéseivel, illetve, hogy ilyen körülmények között mit lehet kezdeni a pályázaton elnyert pénzekkel.