Ők voltak a jövő – Magyar zsidók által alapított kibucok Izraelben

Magyar fiatalok ezrei indultak el Izrael földjére azért, hogy hátat fordítva Európának és a holokauszt borzalmainak, megteremtsék saját országukat. A semmiből virágzó településeket létrehozó magyar ajkú zsidók kétkezi munkájaként jött létre az a huszonöt kibuc, melynek történetéről az Izraeli Kulturális Intézet kiállítása szól.

A múlt század harmincas éveitől kezdve magyar fiatalok ezrei – 1949-ig mintegy tizenötezren – indultak el Izrael földjére azért, hogy hátat fordítva Európának és a holokauszt borzalmainak, megteremtsék saját országukat.

E fiatalok testi-lelki sérüléseire gyógyírt jelentett az újrakezdés hatalmas kihívása. De munkájukra hatalmas szükség is volt: termővé kellett varázsolniuk a mocsarakat, sivatagokat, s a középkori városok mellé modern városokat kellett építeniük.

A mai Izrael 600.000 fős magyar ajkú zsidóságának többsége a második világháború után a cionista szervezetek – Hasomer Hacair, Dror Habonim, Hanoar Hacioni, Maccabi Hacair – által szervezett úton jutott el a Szentföldre, s csatlakozott valamelyik közösséghez, országépítő csoporthoz, így kibuchoz is. Az 1956 után Izraelbe érkezők már inkább individuális érvényesülésük útját járták.

A történelmi Magyarország területéről érkezettek több mint kéttucatnyi kibuc alapításában vettek részt. Történetük átfogó gyűjtésére korábban még nem volt kísérlet, ez az első ilyen jellegű próbálkozás. A kibucok jelentős részében sem történt meg a történeti dokumentumok összegyűjtése, így Izraelben készült, videóra rögzített visszaemlékezések, személyes levelezések, fényképek nyomán rajzolódik ki ezeknek a településeknek a története.

E közösségek által megteremtett mezőgazdaság és ipar nélkül elképzelhetetlen lenne Izrael gazdaságának fejlődése. Exporttermékeik, különösen a gyümölcsök és zöldségek máig meghatározók az izraeli külkereskedelemben.

Napjainkban az alapító tagok közül már csak kevesen vannak életben. Az ideológia, mely összekötötte a kibucban élő embereket, mára lassan a múlté.

Az 1990-es évek végétől az eredeti 274, ideológiájában még kibuc száma, 2014-re 57-re csökkent. A többi úgynevezett közösségi településként, szövetkezeti településként vagy éppen mosávként él tovább.

Ám mindenképpen érdemes megismernünk azt a kísérletet, amely kilencven évig zajlott a történelem laboratóriumában. Fontos tudnunk, hogy az elszánt, bátor, a semmiből virágzó településeket létrehozó magyar ajkú zsidók kétkezi munkájaként hogyan jött létre az a huszonöt település, melynek történetéről kiállításunk szól. Az alapító tagok élettörténetei, visszaemlékezései és korabeli dokumentumok alapján összeállított anyag segítségével jobban megérthetjük, hogyan jött létre Izrael.

Dombi Gábor és Szilágyi Erzsébet

Megnyitó: 2016. november 24. 17:00

A kiállítást megnyitja: Novák Attila történész, cionizmus kutató

A tárlat 2017. január 10-éig tekinthető meg, a belépés ingyenes!