Dzserba: zsidó közösség az arab világ szívében

Dzserba – zsidó közösség az arab világ szívében

A tunéziai Dzserba szigetén élő zsidóság múltjában a legenda és a valóság ötvöződött az évezredek alatt. Ebből a varázslatos világból tudósítanak Hortolányi Anikó és Falus Tamás fotói, valamint Csermák Zoltán: Csodálatos idegen című, 30 perces dokumentumfilmjének képsorai. Ezek az alkotások egy páratlan mediterrán kultúra lenyomatai, hiszen az első telepesek mintegy 2500 éve, Salamon templomának pusztulása után érkeztek Dzserba szigetére, s kohanitáknak, Áron leszármazottjainak vallották magukat. A szájhagyomány szerint magukkal hozták a szimbólummá vált templom ajtaját és számos kövét, amiket beépítettek új zsinagógájukba.

A Zsidó Kulturális Fesztivál keretében Hortolányi Anikó és Falus Tamás fotóiból a budapesti Bálint Házban nyílik kiállítás, amelyen Heisler András, a Mazsihisz elnöke köszönti a vendégeket, majd a tárlatot Csermák Zoltán szakújságíró nyitja meg. A rendezvényen Magyar Bori énekel, akit Kardos Dániel kísér gitáron. Az ünnepélyes megnyitó után levetítik Csermák Zoltán említett filmjét, majd egzotikus tunéziai ízeket kóstolhatnak a jelenlévők. A program a Tunézia Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal támogatásával valósul meg a Bálint Házban, augusztus 27. hétfőn délután 5 órakor.

A dzserbai zsidóság
A dzserbai zsidóságról az első írásos emléket a kairói genizahban találták: az irat szerint a XII. században a szigeten élő zsidók élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak egyiptomi hittestvéreikkel. Mára a két településen, Hara Kebirában és Hara Sghirában mintegy ezerkétszáz zsidó lakos él. Hara Sghira nevezetessége a híres zsinagóga, a Ghriba, aminek jelentése csodálatos, fensőséges, de mint több arab szónak, ennek is számos más értelme is van: idegen, magányos, kirekesztett. Története a mondák világába vész: az emlékezet egy asszonyról szól, aki Jeruzsálemből érkezett ide gyalog, s megpihent Dzserbán. Egyedül volt és alamizsnából élt. Amikor egy tűzben meghalt, a kunyhója ugyan porig égett, de az ő teste sértetlen maradt. A templomot a zsidóság szent helynek tekinti, a hívek évszázadok óta keresik fel. A zsinagóga mai formáját a XIX. században nyerte el, 1920-ban renoválták.