Vallás

A Mazsihisz közleménye szerint a Zsidó Világkongresszus határozata kiáll minden zsidó vallásgyakorlat legitimitása mellett a világban és a Szentföldön egyaránt. Bár a hazai hitközség ezt áttörésként értékeli, az izraeli belpolitikai helyzet ennek egyáltalán nem látszik kedvezni.

Annak ellenére, hogy a Közel-Keletet és Észak-Afrikát a muszlim vallás dominálja, a zsidóságnak is komoly hagyományai vannak a térségben. Marokkótól Iránig rengeteg fontos zsidó helyszín található, némelyik története több ezer évre tekint vissza.

Zakariás próféta szerint inkább a második templom felépítését kellene ünnepelni, és nem az első templom pusztulását siratni. Közben azonban a második szentélyt is lerombolták.

Fémdetektoros beléptető kapukat helyezett el az izraeli rendőrség a Templomhegyen, az al-Aksza és a Sziklamecsetnek otthont adó Mecsetek terének bejáratánál. A palesztinok ebben a lépésben az 50 éve fennálló status quo megsértését látták, majd pedig elszabadult a pokol.

Az állam által el nem ismert kisegyházak, így a hazai reform zsidó közösségek számára kedvező határozatot hozott az Alkotmánybíróság. Eszerint diszkrimináció, hogy a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Az LMBTQ emberek befogadása nem vallási, hanem társadalmi kérdés – mondja Zehorit Sorek izraeli melegjogi aktivista, aki a közelgő Kapunyitás Konferencia egyik előadója lesz. Többek között befogatásról, izraeli politikáról, a melegek és a vallás kapcsolatáról beszélgettünk vele.

A német Yonatan Langer pár évvel ezelőtt még Hitler születésnapját ünnepelte, ma már kipát hord, tfilinben imádkozik, és nemrég volt a körülmetélése. Mindez egy Exit nevű szervezetnek köszönhető, amely neonácik észhez térítésével foglalkozik.

Nemrég ért véget ramadán hónapja, amikor a vallásos muszlimok egész nap böjtölnek, és csak napnyugta után vehetnek ételt magukhoz. Az izraeli hadseregben szolgáló muszlimok számára ezért külön esti étkezéseket rendeztek, hogy szolgálat közben is betarthassák a vallási előírásokat.

Az ultraortodox vallásos pártok nyomására az izraeli kormány vasárnapi ülésén befagyasztotta korábbi tervét, hogy a vallási reformirányzatok követelésére koedukált imádkozószakaszt hozzon létre a Siratófalnál. Az ultraortodoxok a betérést is kisajátították meguknak.

Tisztelet, sorsközösség, szolidaritás. Csak néhány a befogadó zsidó közösség alapértékei közül, amelyek nélkül maga a zsidóság sem létezhetne. Ha ugyanis mindenkire úgy tekintünk, mint aki Isten képmására lett teremtve, akkor meglátjuk benne az emberiességet és a méltóságot is.

A Zsidó Otthonok projekt keretében vallásos családok, saját otthonukban fogadnának világi zsidókat, akiknek előadásokat tartanának, illetve ünnepi vacsorákon látnák vendégül őket. A programot az állam támogatná, ez azonban egyrészt korrupcióra adna lehetőséget, másrészt a világiak jogait sértené.

Éhségsztrájkba kezdett az izraeli parlament, a Kneszet előtt egy 53 éves nő, aki a zsidó jog miatt 17 éve nem tud elválni a férjétől. Egy törvényjavaslat viszont megoldást kínálna azoknak a nőknek, akik férjük makacssága miatt nem tudnak elválni.

Pontosabban egyelőre csak Vallóniában lesz tiltott 2019 szeptemberétől a kóser és a halal hús forgalmazása, mivel ezen termékek az állatok számára szenvedést okozó vágásból származnak. Zsidó és muszlim szervezetek egyaránt tiltakoznak a törvény ellen.

A halál és a temetés kérdése sokkal bonyolultabb annál, mint elsőre tűnik, még úgy is, hogy szigorú előírások szabályoznak szinte mindent ezzel kapcsolatban. A Talmud nem csak nőknek idei első tanítása ezt a témát járta körül.

Fegyveres őrök olyan élelmiszereket keresnek a kórházba érkezők táskájában, amelyek nem rendelkeznek különleges peszahi kósersági pecséttel. A nem megfelelő ételek a betegek gyomra helyett a kukában landolnak.

Kutatók azt vizsgálták, hogy az egyes vallások képviselői mennyi időt töltenek az oktatási rendszerben. Az eredmény pedig világosan megmutatja, hogy mekkora különbségek vannak a fejlett és a kevésbé fejlett régiók között.

A világ megteremtésére készülődve az Örökkévaló nagy dilemma elé került. Két fő attribútuma közül melyik segítségével teremtse meg a világot? Ha a cedek-et: az igazságosságot választja, akkor a sok büntetés – hiszen annyi bűn lesz a világban! – rideggé, keménnyé teszi a világot, élhetetlen hellyé. Ha viszont a cheszed-del, a szeretettel teremti meg, akkor a szabályok, törvények, büntetés hiánya miatt káosz lesz, túlkapások, elharapóznak a rossz tettek, a bűnök. Ezért hát az Örökkévaló egy masszát gyúrt a cedek-ből és a cheszed-ből, s ezzel a keverékkel hozta létre a világot.

A tesuvá, amely szó szerint megtérést, visszatérést jelent, nemcsaK a Ros Hásánától Jom Kippúrig tartó Jámim Noráim időszaknak, de az egész judaizmusnak is központi gondolata, sokkal tágabban értendő, mint bűneink, vétkeink megbánása. A tesuvá általánosabb értelemben megtérés – visszatérés a legjobb önmagunkhoz, a bennünk lévő Jóhoz – s ez egy életen át tartó folyamat.

Istentisztelet, közös tanulás, böjt: töltsük együtt Jom Kippur előestéjét és Jom Kippur napját a Szim Salom Hitközségben! Az imák és tanulások rendje a következőkben olvasható.

Hogyan lassíthatunk egy kicsit a napi rohanásban? Hogyan emelkedhetünk ki a rutinszerű cselekvésből és tehetjük szentté a pillanatot? Váljanak étkezéseink is az öröm, a nyugalom, a spiritualitás szigeteivé – mondja Kelemen Katalin, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség rabbija a hitközség tanházában a Mindennapi imák és áldások kurzus keretében tartott rövid előadásában.

Minden egyes nap új lehetőséget kínál arra, hogy újrakezdjük az életünket – üzeni nekünk az Eloháj n’sámá kezdetű reggeli ima. Hogyan? Erről beszél Kelemen Katalin, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség rabbija a hitközség tanházában, a Szim Salom videosorozatának újabb részében.