történelem

Képek alapján kellett a diákoknak felismerni fogalmakat, valamint a holokauszttal kapcsolatos felelősség is felmerült az egyik kérdésben.

Az iráni Meshedben élő zsidókat az iszlám vallás felvételére kényszerítették, ők azonban titokban megőrizték saját hagyományaikat.

Lezajlott a Lauder Javne Iskola első LAMA Országos Zsidó Történelemversenyének döntője, amely során történelmi ismereteikről, kommunikációs képességeikről és kreativitásukról adhattak számot az előválogatót sikeresen teljesítő diákok.

A Gláser Jakab Emlékalapítvány és a Simorág TánCirkusz közös, Lélekrejtély című produkciója egyszerre színházi előadás, interaktív tárlatvezetés, különös időutazás, családtörténeti kódfejtés a Csányi5 múlt századi élettereiben.

Tárlatvezetés és információk első kézből Őri Ádámtól, a Csányi5 lépcsőházában lévő idővonal installáció készítőjétől.

Milyen üzeneteket kaptatok a női felmenőitektől? – tették fel a kérdést a női pszichodráma csoport egyik foglalkozásán a vezetők. Ez adott löketet, hogy ne hagyjam annyiban, hogy volt egy nagynéném, akiről semmi mást nem tudok, minthogy a nagypapámmal ellentétben, ő nem élte túl a koncentrációs tábort. December végén pedig a kezembe került a naplója. Ebben egy olyan zsidó polgári miliő képe sejlik fel, amire mindig is vágytam. És egy olyan női felmenőé, akiben megvolt az a bizonyos zsidó hucpa, ami kissé pimasz vakmerőséget jelent. Most végre nemcsak elgyászolni lehet Rózsit, de feléleszteni is a holokauszt szürke hamvaiból.

Az izraeli régészek által feltárt mikve falain és környezetében hamumaradványokat találtak, amelyek a Szentély rómaiak általi lerombolásáról, illetve felgyújtásáról tanúskodnak.

Izraeli régészek feltárták az ókori Jeruzsálem Hasmóneus uralkodóház idején épült várfalának egyik új szakaszát.

A Csányi5 új, Egymás tükrében című installációja a világ más részeivel összevetve világít ár arra, miként vált a 19. század progresszív irányba haladó Magyarországa később azzá az állammá, amely a 20. században az elsők között lépett a kirekesztők közé.

A Lauder Javne Iskola LAMA elnevezésű versenye a 19. századi magyar zsidóság történetére és életére összpontosít.

A Hegyvidék díszpolgára elismerő címet a kerület 20. századi történelmének irodalmi feldolgozásáért kapta meg az író, rendező.

Horn Ede közgazdász, statisztikus, történész, szabadelvű politikusra emlékeztek születésének 200. és halálának 150. évfordulója alkalmából a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőben.

Orsós Júlia előadása nyitja meg a Limmud Magyarország Jól kinézünk! című sorozatának őszi évadát, ahol a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fedezik fel újra.

A nem sokkal a tisa beáv gyásznap előtt Jeruzsálemben megtalált lelet bepillantást enged a Szentély 70-ben történt pusztulását megelőző utolsó, drámai hónapokba, amikor a lázadók már érezték, hogy bukásuk közeleg.

Egy kiállítás képeit foghatjuk a kezünkben kötet formában. De ez a kötet nem csak a 2020-ban, a 2B Galériában megnyílt Csillag a házon, csillag a kabáton kiállítás fotóit, plakátjait, nyomtatványait, újságkivágatait, naplók, visszaemlékezések részleteit tartalmazza, hanem jóval több annál. Könyvbemutatón jártunk.

A hanuka ünnepének alkalmából bemutatott ritka, 1700 éves leletet az Olajfák hegye közelében végzett ásatáson találták meg az izraeli régészek.

Weiss Manfréd és családja leginkább gyáraikról ismertek, pedig a zsidó nagyiparos bárónak komoly mezőgazdasági fejlesztései is voltak, amelyeket ma egyre többen emlegetnek az aszály sújtotta Dél-Alföldön.

A magyar holokauszt 80 év távlatából – jogfosztás, deportálás, emlékezés címmel rendez kétnapos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Szegedi Tudományegyetem.

A századforduló pezsgő zsidónegyedébe repítene vissza egy új, a kiterjesztett valóság technológiát alkalmazó kezdeményezés. A projekt megvalósítása azonban veszélybe került, ezért az alkotók a közösség segítségét kérik.

Az év elején egy Kossuth téri ház lakásának falából előkerült iratok erősen kapcsolódnak a holokauszt budapesti történetéhez.

Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.