pszichológia

A holokauszt-túlélő, pszichológus, író 98 éves volt.

Leülsz a buszon. Vagy inkább nem ülsz le—mert tudod, hogy senki nem fog melléd ülni. Állásinterjún vagy, és próbálsz arra koncentrálni, amit kérdeznek. Közben azon gondolkodsz: vajon tényleg a válaszaid számítanak, vagy már eldőlt valami rólad, mielőtt megszólaltál? Végigmész az utcán. Nem történik semmi, de mégis folyamatosan figyelsz. Ki néz rád? Ki köt beléd? Nem egy konkrét esemény miatt. Hanem mert tudod: veled bármikor megtörténhet.

A pletyka egyidős az emberiséggel, de 2026 digitális viharaiban a szavaink kitörölhetetlen és visszakereshető bizonyítékokká, sőt, fegyverekké váltak. A Bálint Ház Sólet Klub podcastjának első adása a zsidó beszédetika és a szociálpszichológia felől vizsgálja meg, miért okozhatunk helyrehozhatatlan károkat akkor is, ha színtiszta igazat mondunk a másikról. A beszélgetés rávilágít: a közösségi média korában a láson hárá, azaz a káros beszéd elkerülése már nem csupán spirituális kérdés, hanem a társas túlélésünk záloga.

Szakács Hanna pszichológus, az SE doktori hallgatójának előadása a Bét Orim Raj Tamás Akadémiájának következő eseményén.

„Valami nincs rendben velem – de lehet, hogy csak túlreagálom?”„Le kéne ásni a családi múltba – vagy jobb, ha nem bolygatom?”„Jó lenne beszélni róla – de mi van, ha ezzel másokat bántok?” Sokan ismerjük ezeket az érzéseket – különösen akkor, ha olyan történelmi traumák hatnak ránk láthatatlanul, mint a holokauszt. A másod- és harmadgenerációs leszármazottak gyakran olyan lelki terheket hordoznak, amelyeknek nem is mindig tudják az eredetét. Mégis hatnak: a kapcsolataikban, a szorongásaikban, az önértékelésükben. Dr. Forrás-Biró Aletta szakpszichológussal beszélgettünk, a túlélők utódai (másod- és harmadgeneráció) számára 2025 őszén a Bálint Házban induló rendszeres segítő csoportról.

Az október 7-i terrortámadás hatásairól, traumafeldolgozásról és közösségi stratégiáról is beszélgettünk dr. Forrás-Biró Aletta tanácsadó szakpszichológus, családterapeutával.

Az október 7-i terrortámadás hazai zsidó közösségre gyakorolt hatásairól Preisz Éva Eszter pszichiáterrel, transzgenerációs terapeutával beszélgettünk.

Richter Júlia klinikai szakpszichológussal Borbás Gergő, a Bálint Ház kreatív igazgatója a Rokonszenvedés című film kapcsán beszélgetett öröklődő holokauszt-traumáról, szembenézésről és az utakról, amelyek a gyógyulás felé vezethetnek.

A trauma kirajzolódása címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a hétvégén bezárt Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás kapcsán.

A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Segítő csoportbeszélgetések a túlélők utódai (másod- és harmadgeneráció) számára a Bálint Házban.

Májusban lezárult a Múlt-Jelen-Jövő csoport első sorozata a Bálint Házban, amely során holokauszt-túlélők másod- és harmadgenerációs utódai vettek részt segítő csoportbeszélgetéseken. Ősszel új csoport indul, ahová már a negyedik generáció jelentkezését is várják. A tapasztalatokról a csoportot vezető két terapeuta, dr. Forrás-Biró Aletta és dr. Richter Sándor, valamint a csoport néhány tagja mesélt nekünk.

Edith Eva Eger második könyvében abban próbál segíteni, hogyan dolgozzuk fel traumáinkat és élvezzük az életet. Az ajándék – 12 életmentő lecke című kötet hamarosan magyarul is megjelenik.

A szüleinktől, nagyszüleinktől kapott örökségünk akár a tudtunk nélkül is hatással lehet ránk, befolyásolva kapcsolatainkat, életünket és identitásunkat. De hogyan öröklődhet át egy trauma akár generációkon keresztül? Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus előadásán jártunk az Izraeli Kulturális Intézetben.