Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Boronkay Kinga Dorina és Király Mátyás tárlatvezetése a Magyar Zsidó Múzeum Az írás a falon – mikdás meát című időszaki kiállításán.

A budapesti zsidó múzeum három munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a XVIII. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt kiállítás múzeumban.

Az írás a falon – Mikdás Meát címmel nyílik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában Náznánfalva fából épített zsinagógájának maradványai állnak.

A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

A trauma kirajzolódása címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a hétvégén bezárt Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás kapcsán.

Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Neves szakértők részvételével rendez tudományos tanácskozást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Mazsihisz-székház Goldmark-termében október 14-én, hétfőn 14 órától.

A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Egy évvel ezelőtt hunyt el a holokauszt-túlélő, író, színésznő, akit 1944. május 14-én deportáltak az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba.

A kiállításon látható zsidó, szemtanúvá váló képzőművészek alkotásai a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg.

Mi köze az arisztokrata vagy munkás származásnak a futballhoz? Ki volt az a debreceni focista, aki a futballnak köszönhetően élte túl Auschwitzot? Volt-e cionista összeesküvés a Dunapark Kávéházban? Többek között ilyen kérdésekről esett szó a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban a Múzeumok Éjszakáján.

Verő Tamás főrabbi eddig még nem találkozott olyan kérdéssel, amire ne tudott volna válaszolni.

Ezen az éjszakán fény derül arra is, hogy a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársai mit szeretnek legjobban a múzeumban.

A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott, a közönség számára máig szinte ismeretlen művek megcáfolják azt az állítást, hogy a háború után tabu övezte volna a holokausztról való beszédet. Bemutatták az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításnak katalógusát.

A Harvard és a Yale 20-20 hallgatója látogatott el Budapestre, hogy lássák, milyen egy élő, virágzó zsidó közösség.

Január 28-án, vasárnap délután sok más tárgy mellett Rajk László 2004-2014 között Auschwitzban készített „hiányzó folytonosság, hiányzó sors” rajzaival a holokausztnak is mementót állító izgalmas és megrázó kiállítás nyílt meg az Art Departmentben.

Rajk László Hiányzó Sors című frottázssorozatának részletei kezdenek párbeszédet a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményi darabjaival a múzeum új időszaki kiállításán az Art Departmentben.

Abel Pann, a múlt század egyik legnagyobb zsidó képzőművészének képei a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításán a 2B Galériában.

Szilvási László számára a holokausztban elpusztult nagyapja sokáig csak egy sírkőre vésett nevet jelentett. Mígnem néhány évvel ezelőtt elhunyt édesanyja hagyatékából eddig ismeretlen dokumentumok kerültek elő.

A lap célja a fordítás, az értelmezés, az értelemadás és a megértés szándéka és átadása.