Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A Jancsó Miklós és Böjte József által közösen rendezett A kövek üzenete című, 1994-es dokumentumfilm nyersanyagainak feldolgozását egy konferencia keretében mutatja be a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE).

Toronyi Zsuzsanna és Darvas István főrabbi előadásával folytatódik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban a Limmud Magyarország Jól kinézünk! című sorozata, amely keretében a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fedezik fel újra.

Amikor a túlélő zsidóság próbált új életet kezdeni – a soát követő felszabadulás időszaka jelenik meg a 2B Galéria és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 1945 – Hogyan tovább? című kiállításán, kiegészülve a Kiscelli Múzeum darabjaival. A sok egyidejűleg zajló folyamatot, valamint a túlélőkről szóló dokumentumok kavalkádját a tárlaton öt téma köré csoportosították: eszmélés, gyász, számvetés, elégtétel, újrakezdés.

Több izgalmasnak ígérkező programmal válik teljessé a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a 2B Galéria közös tárlata, amely a a felszabadulás utáni évek lenyomatát, a dermedtség, a veszteség és az újrakezdés folyamatát igyekszik érzékeltetni.

Hogyan tovább zsidóként abban a világban, amely a zsidók teljes megsemmisítésére tört? Ezt járja körbe korabeli dokumentumokkal, képzőművészeti, tárgyi, fotó- és levéltári anyagokkal a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint a 2B Galéria új, közös tárlata 1945 – Hogyan tovább? címmel.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint a 2B Galéria közös 1945 – Hogyan tovább? című kiállítása a képzőművészeti, tárgyi, fotó- és levéltári gyűjteményekből igyekszik egy szubjektív hangú, a személyes sorsokat a középpontba állító válogatást bemutatni oly módon, hogy az egyes darabok megszólaljanak mind a művészet, mind a történelem nyelvén.

Az eseményen örömmel válaszolnak a zsidósággal, a zsidó történelemmel, kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos kérdésekre is.

Boronkay Kinga Dorina és Király Mátyás tárlatvezetése a Magyar Zsidó Múzeum Az írás a falon – mikdás meát című időszaki kiállításán.

A budapesti zsidó múzeum három munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a XVIII. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt kiállítás múzeumban.

Az írás a falon – Mikdás Meát címmel nyílik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában Náznánfalva fából épített zsinagógájának maradványai állnak.

A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

A trauma kirajzolódása címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a hétvégén bezárt Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás kapcsán.

Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Neves szakértők részvételével rendez tudományos tanácskozást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Mazsihisz-székház Goldmark-termében október 14-én, hétfőn 14 órától.

A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Egy évvel ezelőtt hunyt el a holokauszt-túlélő, író, színésznő, akit 1944. május 14-én deportáltak az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba.

A kiállításon látható zsidó, szemtanúvá váló képzőművészek alkotásai a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg.

Mi köze az arisztokrata vagy munkás származásnak a futballhoz? Ki volt az a debreceni focista, aki a futballnak köszönhetően élte túl Auschwitzot? Volt-e cionista összeesküvés a Dunapark Kávéházban? Többek között ilyen kérdésekről esett szó a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban a Múzeumok Éjszakáján.

Verő Tamás főrabbi eddig még nem találkozott olyan kérdéssel, amire ne tudott volna válaszolni.

Ezen az éjszakán fény derül arra is, hogy a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársai mit szeretnek legjobban a múzeumban.