iszlám

A Tibériás városban folytatott ásatásokon előkerülő mecset mellett keresztény templom és zsinagóga is működött. Ez a több vallású térség volt, a regionális együttélés szimbóluma.

Egy remek videó bemutatja, hogyan terjedt el a világon a zsidó, a keresztény, az iszlám, a hindu és a buddhista vallás.

Izraeli régészek a muszlimok Izraelbe érkezésének idejéből származó, 1200 éves mecsetet találtak a Negev sivatagban. Ez a legkorábbi eddig ismert falusi mecset.

Mohamad Tawhidi, egy reformista síita imám ellátogatott az auschwitzi haláltáborba, hogy ott emlékezzen meg a holokauszt áldozatairól.

Több zsidó adomány is érkezett annak a floridai mecsetnek a megsegítésére, amelyet gyűlölködők gyújtottak fel még februárban. Először csak a furcsa összegű felajánlásokra lettek figyelmesek a helyi iszlám közösség tagjai.

Megfosztják izraeli állampolgárságuktól az Iszlám Állam terrorszervezet oldalán harcoló zsoldosokat. Két muzulmán hitre áttért zsidó is van köztük.

Fémdetektoros beléptető kapukat helyezett el az izraeli rendőrség a Templomhegyen, az al-Aksza és a Sziklamecsetnek otthont adó Mecsetek terének bejáratánál. A palesztinok ebben a lépésben az 50 éve fennálló status quo megsértését látták, majd pedig elszabadult a pokol.

Ephraim Mirvis, Nagy Britannia főrabbija azt javasolja a zsidó iskoláknak, hogy az iszlám vallást is vegyék fel a tantervükbe, hogy a zsidó gyerekek jobban megismerjék muszlim társaikat, és ezáltal erősítsék a közösségek közötti párbeszédet. A főrabbi ötletét sokan támogatják, egyes rabbik szerint azonban inkább az iszlám iskolákban kellene a zsidó vallást tanítani.

A mostani menekültválsággal és az iszlámmal kapcsolatos félelmek listáján igen előkelő helyen szerepelnek az olyan szokások, mint a becsületgyilkosság vagy éppen a nők körülmetélése. Azonban ezek, a nyugati gondolkodás számára teljesen elfogadhatatlan hagyományok, nem a valláshoz, hanem bizonyos régiókhoz köthetők, és művelésük ugyanúgy előfordult keresztény, muszlim, de még egyes zsidó közösségekben is.

Európának azt a kérdést kell feltennie: mit fog ezzel a helyzettel kezdeni? Lehet persze úgy dönteni, hogy fenntartunk hosszú távon menekülttáborokat, s az itt ellátottakat különválasztjuk azoktól, akik állandó letelepedési engedélyt, esetleg állampolgárságot kapnak. S akkor mi történik? Végső soron az lesz a kérdés, az integrációt vagy a behódolást választjuk?

A vezető európai sajtó soha nem számolt be azokról a muszlimokról, akik anyagi hozzájárulásukkal mentettek meg egy angliai zsinagógát a megszűnéstől. Nem ejtett szót az Egyesült Államok-beli közös muszlim-zsidó-keresztény béke-istentiszteletekről. Elmulasztotta megemlíteni az imámokat, akik az Auschwitzban megöltek lelkéért imádkoznak. Hozzánk hasonlóan ők is a pluralizmus és békés együttélés értékeire vágynak, korántsem olyan feszültségre, mint amit a rasszista, iszlámellenes megnyilvánulások okoznak. (A cikk eredetileg 2014-ben jelent meg a Kibicen.)

Egy remek videó bemutatja, hogyan terjedt el a világon a zsidó, a keresztény, az iszlám, a hindu és a buddhista vallás. Egyes vallások, mint a hinduizmus vagy a buddhizmus nagyjából egységes területeket hódítottak meg, míg például a kereszténység először csak szórványosan, bizonyos vidékeken vált népszerűvé. A zsidó vallásnak viszont, annak ellenére, hogy aránylag korán megjelent, Izraelen kívül nem sikerült nagyobb területen elterjednie.

Halljunk bármilyen sokat az antiszemitizmusról, többé már nem mi vagyunk a diszkrimináció és gyűlöletbeszéd fő célcsoportja. A kihívások, melyekkel a muszlim közösség szembesül, ismerősek nekünk, zsidóknak. Valaha mi küzdöttünk hasonlóképp az elismertségért, egykor mi voltunk, akiknek kultúrája ellen a sajtó folyamatos propagandát fejtett ki, volt idő, mikor a mi életünk volt veszélyben az utcákon. Alább Langer Ármin írásának második részét közöljük.