holokauszt

Egy új könyv emlékezik meg Libik György embermentő olimpikon, mérnök, üzletember életéről, mert a „magyarságnak szüksége van példaképekre, és Libik György kitűnő példa arra, hogy vannak hőseink 1944-ből”.

Egy kiállítás képeit foghatjuk a kezünkben kötet formában. De ez a kötet nem csak a 2020-ban, a 2B Galériában megnyílt Csillag a házon, csillag a kabáton kiállítás fotóit, plakátjait, nyomtatványait, újságkivágatait, naplók, visszaemlékezések részleteit tartalmazza, hanem jóval több annál. Könyvbemutatón jártunk.

Emléktáblát avattak az egykori izraelita kézműves egyesület és a holokausztban elpusztított tanulók és oktatók előtt tisztelegve a Hermina úton.

A Bálint Házban rendezett vetítést követően lehetőség nyílik egy személyes beszélgetésre az alkotóval.

A ZSKF tagszervezetei által a Holokauszt 80 emlékév keretében szervezett események hihetetlenül gazdag, sokrétű és mélyen emberi módon közelítették meg a témát.

Josef Mengele náci orvosról készített filmet Kirill Szerebrennyikov orosz filmrendező magyar színészek részvételével. Az alkotást a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjában mutatták be.

A botlatókövek elhelyezése azt az üzenetet közvetíti, hogy az Operaház nagyra becsüli a zsidó származású munkatársai hozzájárulását a magyar operakultúrához.

Szabó Györggyel, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnökével a Holokauszt80 emlékév nehézségeiről, sikereiről és tanulságairól beszélgettünk. Az elnök a Mazsököt ért kritikák mellett arról is beszélt, hogy szerinte melyik megemlékezési formákkal lehet megszólítani a fiatalokat. Örömmel látja, hogy sokat javult a civil szervezetek és a köztük lévő viszony, hiszen zsidó identitás megtartásáért folytatott küzdelemben mindenkire szükség van. Azzal a kritikával viszont nem ért egyet, hogy a kormányzat azt sugallná, hogy a holokauszt nem a teljes társadalom, hanem a zsidók tragédiája.

A hangfelvételeken több magas rangú náci tiszt beszélgetése hallható, köztük drámai és felkavaró vallomások, melyekben a háború és a holokauszt idején alkalmazott náci módszerekről és a kegyetlen mészárlásokról beszélnek.

Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleménye a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából.

A Tokaj-hegyaljai településen avattak új holokauszt-emlékművet, amely mellett egy kiállítás is nyílt neves művészek alkotásaiból.

A kecskeméti animációs stúdióban készült, A legértékesebb áru című film már a hazai mozikban is látható.

Bruck Edith magyar származású írónő, holokauszttúlélő avatta fel újra az őt ábrázoló, korábban megrongált emlékgrafitit a Soa-múzeum falán Rómában hétfő este.

A Kellner Istvánnéra, valamint a holokauszt összes áldozatára emlékező tavaly elhelyezett táblát ismeretlen tettesek verték szét. A rongálás vélhetően antiszemita indíttatású volt.

Kalapáccsal és vésővel verték le a településről 1944-ben elhurcolt és elpusztított Kellner Istvánné emléktábláját ismeretlenek.

A zsidó családban született Ervin Gábor szolidaritását jelző cselekedeteként felvarrta a sárga csillagot fekete reverendájára, annak ellenére, hogy papként nem volt köteles a zsidóságát jelző csillag viselésére.

Zágoni Balázs A csillag és a százados című könyve a holokausztról mesél felső tagozatos gyerekeknek két tíz év körüli fiú barátságán keresztül.

Az eseményre május 11-én kerül sor.

A tizenhárom éve futó Zene a tragédia idején című programot Amit Weiner, a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia tanára álmodta meg. A rövid, alig másfél órás műsorban olyan félprofi szerzők művei szólaltak meg, akik nem élték túl a holokausztot, de a vészkorszakban szerzett dalaik által mégis itt hagytak valamit magukból a világnak.

A Mazsike idén tavasszal további botlatókövek elhelyezését tervezi.