holokauszt

A magyar külügyminiszter rigai látogatásának első állomása a város Régi Zsidó Temetőjében felállított emlékmű volt.

Az eseményt Szenes Hanna születésének 105., valamint édesanyja, a Jánosházán született Salzberger Katalin születésének 130. évfordulója alkalmából szervezi Jánosháza Város Önkormányzata, a Magyar-Izraeli Baráti Körök Országos Szövetsége és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

Az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítvány által szervezett emlékúton Karsai László történészprofesszor tanításai szerint fogják vezetni a csoportot.

Papp Richárd antropológus volt a Mazsihisz Csak semmi córesz podcastjának legújabb adásának vendége, ahol többek között arról a kutatásáról is beszélt, amely a holokauszt emlékezetét a negyedik generációhoz tartozó fiatalok körében vizsgálja.

A holokausztot túlélő édesanyja és rokonai soha nem tudták meg, mi történt Kállai Ottóval, és életük végéig hazavárták. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek néhány éve sikerült tisztáznia a fiatal harmonikaművész sorsát.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a végtelenül ízléstelen és végtelenül hazug német megszállási emlékmű több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet. Az egyeztetés után a főváros és a kormány közösen fogja eldönteni, mi legyen az emlékművel.

A korábbi megállapodás módosítása szerint a német kormány 2030-ig évi egymillió euróról évi ötmillió euróra emeli a jeruzsálemi intézmény támogatását, ami 2031-től ismét évi egymillió euró lesz.

Emléktáblát avattak Keszthely belvárosában a meggyilkolt Frank Miklós, valamint 87 munkaszolgálatos mártírtársának tiszteletére.

Az 1941 júniusában végrehajtott, felülről szervezett jászvásári pogrom az egyik legvéresebb zsidóellenes fellépés volt, melynek keretében több mint 13 ezer zsidót gyilkoltak meg.

Sziklainé Lengyel Zsófia 88 történet ’44-ből című könyvében holokauszt-túlélők és embermentők idézik fel, mit jelentett gyerekként vagy fiatal felnőttként a zsidóüldözés idején élni Magyarországon, vagy ott, ahová a vészkorszak kiszámíthatatlan eseményei sodorták őket. Könyvbemutató és beszélgetés a Csányi5-ben.

Online beszélgetésre hív a Merkaz a 100 éves David Gurral, akinek sikerült megszöknie a nyilasok fogságából, majd Izraelben a korszak egyik kiemelkedő kutatója lett.

Neves művészek, közéleti személyiségek és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület felolvasással emlékezik meg az 1944-ben elpusztított könyvekre és szerzőikre a Csányi5-ben.

Zsidó zsidómentőknek járó érdemérmet adták át Izraelben posztumusz tizenhat embernek, akik a holokauszt idején a cionista földalatti mozgalomban embertársaikat mentették.

Az idén 13. alkalommal megrendezett Groszmann Lili emlékséta az elmúlt évek során a térség egyik legfontosabb civil holokauszt-emlékező eseményévé vált.

Az avatóünnepségen a székelyudvarhelyi zsidó családok leszármazottjai is jelen voltak. Az eseményen több deportált zsidó személyes történetét is felelevenítették.

A sófár hangjára, 73 holokauszt-túlélővel az élen indult el az Élet Menete Budapesten. Az emlékezők a Cipők a Duna-parton emlékműtől haladtak az Embermentők emlékművéhez, ahol a színpadon felszólalók a közöny és a gyűlölet elleni küzdelem, valamint az emlékezés fontosságát hangsúlyozták.

Képek alapján kellett a diákoknak felismerni fogalmakat, valamint a holokauszttal kapcsolatos felelősség is felmerült az egyik kérdésben.

Mindenkit szeretettel várnak a 13. Groszmann Lili emléksétán, ahol közösen idézik fel Cserépfalu és környéke zsidó közösségeinek tragikus sorsát, és hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt.

A budapesti Élet Menete korábban meghirdetett május 10-i időpontja az aznapra bejelentett politikai rendezvények miatt május 17-re módosult.

Április 16-a a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja. Idén lenne száz éves a magyar csendőrség közreműködésével Auschwitzba deportált Jakab Lenke, aki a szürreális véletlenek összjátékának köszönhetően nem csak számára felbecsülhetetlen értékű, de az utókor számára is történelmi jelentőségű fényképekre bukkant a náci haláltáborban.

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon, április 16-án kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.