holokauszt

Már a hazai mozikban a Josef Mengele eltűnése, amely ritkán látott nézőpontból mutatja be a náci háborús bűnös történetét.

Ötmillió, a holokauszt során meggyilkolt zsidó nevét gyűjtötte már össze a Jad Vasem. A számítások szerint fennmaradó egymillió további név többsége valószínűleg soha nem lesz fellelhető.

A Mazsike közreműködésével elhelyezett botlatókövek kapcsán megemlékezést tartottak az egykori körmendi zsinagóga helyén álló holokauszt-emlékműnél.

A film több évtizeden keresztül követi Mengele történetét, többek között arra a brazil farmra is, ahol egy magyar házaspár bújtatta.

Életmű-kiállítással tiszteleg a 120 éve született festőművész előtt a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria.

A gyűrű című, izraeli-magyar koprodukcióban forgatott filmet a Merkaz szervezésében mutatták be az Uránia moziban. A film korántsem tökéletes, de az író, rendező és a főszerepet is játszó Adir Miller és holokauszt-túlélő édesanyja számára egyaránt fontos volt, hogy elkészüljön a családi történtet feldolgozó alkotás.

Ocskay László emléktábláját a Mazsihisz és a Honvédelmi Minisztérium együttműködésének részeként avatták fel.

Amikor a túlélő zsidóság próbált új életet kezdeni – a soát követő felszabadulás időszaka jelenik meg a 2B Galéria és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 1945 – Hogyan tovább? című kiállításán, kiegészülve a Kiscelli Múzeum darabjaival. A sok egyidejűleg zajló folyamatot, valamint a túlélőkről szóló dokumentumok kavalkádját a tárlaton öt téma köré csoportosították: eszmélés, gyász, számvetés, elégtétel, újrakezdés.

A Gázai övezet felé tartó újabb flottilla indulását ünnepelték a nyilasok által a Dunába lőtt zsidóknak emléket állító műalkotásnál.

„Valami nincs rendben velem – de lehet, hogy csak túlreagálom?”„Le kéne ásni a családi múltba – vagy jobb, ha nem bolygatom?”„Jó lenne beszélni róla – de mi van, ha ezzel másokat bántok?” Sokan ismerjük ezeket az érzéseket – különösen akkor, ha olyan történelmi traumák hatnak ránk láthatatlanul, mint a holokauszt. A másod- és harmadgenerációs leszármazottak gyakran olyan lelki terheket hordoznak, amelyeknek nem is mindig tudják az eredetét. Mégis hatnak: a kapcsolataikban, a szorongásaikban, az önértékelésükben. Dr. Forrás-Biró Aletta szakpszichológussal beszélgettünk, a túlélők utódai (másod- és harmadgeneráció) számára 2025 őszén a Bálint Házban induló rendszeres segítő csoportról.

Kaposváron, Budapesten és Balassagyarmaton is lesznek botlatókő-elhelyezések a Mazsike szervezésében.

A roma holokauszt emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Nehru parton található emlékműnél.

1945. január 10-én a közeli nyilas- és védett házakból zsidó emberek százait hurcolták a térre, lőtték le, majd hantolták el munkaszolgálatosokkal és a környékbeli lakókkal egy tömegsírba.

Az egykori zsinagóga előtt álló emlékmű 1970 óta a miskolci zsidó temetőben található.

A vasútállomásból, ahonnan a 2. világháború idején a zsidókkal telt szerelvényeket indították a haláltáborok felé, korszerű múzeumi és oktatási központ lesz, amely megőrzi a holokauszt emlékét és továbbadja az új generációknak.

A szervezők közleménye szerint fiatal, a világ élvonalába tartozó szólisták és ismert művészek együtt lépnek színpadra, hogy a magyar holokauszt 80. évfordulóján méltó emléket állítsanak.

Elie Wiesel, aki 1986-ban Nobel-békedíjat kapott, az Éjszaka trilógiában életének három sorsfordító időszakát dolgozza fel. A kötet a Gabo Kiadócsoport gondozásában jelenik meg magyarul.

Ha ismerjük az áldozatok neveit, sorsát, akkor életünk részévé válik a történelem ezen szelete.

Az emlékhelyet a kővágóörsi zsidó temetőben a Holokauszt 80 emlékév keretében avatják fel.

A Bergen-Belsenben meggyilkolt Lázár Piroska emlékére helyeztek el botlatókövet az egykori iskola épülete előtt Budapesten, a Balassi Bálint utcában.

Egy új könyv emlékezik meg Libik György embermentő olimpikon, mérnök, üzletember életéről, mert a „magyarságnak szüksége van példaképekre, és Libik György kitűnő példa arra, hogy vannak hőseink 1944-ből”.