hetiszakasz

Miért szükséges minden törzsfőnél újra felsorolni az adományokat? Habár fizikai értelemben az adományok – áldozatok megegyezőek voltak, a fejedelmek szívében más és más szándék munkált áldozathozatalkor. Nászó hetiszakasz.

Hogy mit is jelent a „Tóra szellemével összeegyeztethető életvitel”? Ilyen mondjuk a méltányos kereskedelem gondolata, amelyre a mai vadkapitalista világban is számos példa létezik. Az egyik a FairPhone.

A modernkori rabszolgaság semmiben sem különbözik a régitől, kivéve egy dolgot. Az időt. Lét-és anyagi bizonytalanságunk és ezáltal kiszolgáltatott állapotunk meghatározhatatlan ideig tart, a kilátástalanság súlyosbítja terheinket.

Mi ad felmentést az I-tenkáromlásra? Mentség lehet a hátterünk, a múltunk, a frusztrációink? A Tóra egyértelműen fogalmaz.

A konzervatív, zsidó-keresztény hagyományokra hivatkozó politikusokat hallgatva az az érzésünk támadhat, hogy a Biblia kizárólag a homoszexualitás és az abortusz elleni szólamokból áll. Mit mond ehhez képest a szöveg? Kedosim hetiszakasz (Vájikrá 19:1 – 20:27)

A Tóra egy sivatagi démonnak való áldozást követel meg, miközben éppen ez a hetiszakasz tiltja a sivatagi démonoknak való szolgálatot. Hogy is van ez?

Pészach előtt itt az ideje a megtisztulásnak, a rendrakásnak. A Tóra idejében a fertőző betegeket elkülönítették, hiszen másképp nem tudták a közösség többi tagját megóvni. De a beteg ember tényleg nem jó semmire? (Mecorá hetiszakasz)

Az étel és ehhez kötődően a kóserság mindig is központi szerepet töltött be a zsidó életben. Mi értelme van kihagyni a szalonnás sajtburgert? (Smini hetiszakasz, Vájikrá/Leviták könyve 9:1 -11:47)

Hatalmas súlya volt a sátornak, amelyet őseink magukkal hurcoltak a sivatagi vándorlás idején. Ám ahogy a közmondás tartja, teher alatt nő a pálma, a nehéz feladat össze is kovácsolta őket, meg kellett becsülniük egymást, mint ahogy az áldozati szertartások is arra tanították őket, hogy értékeljék azokat a javakat, amelyeket az Örökkévalótól kapnak. Cáv hetiszakasz.

Isten Mózes anyjának a hangján szólal meg a Vájikrá hetiszakaszban, azonban a feldolgozott istenkép elsősorban férfias elemeket tartalmaz. A kultúránkat átszövi a zsidó-keresztény hagyomány, így még a mai közéletben is háttérben vannak a nők. Pedig a politikusainkba vetett bizalom megrendülését talán ők szüntethetnék meg a leginkább.

Mi történik a zsinagógával, amikor eltávolítják a Tórát az épületből? Mi történik az emberrel, ha kivágják a szívét? Akaratlanul is szívességet tett nekünk a Jobbik azzal, hogy gyűlést szervezett az esztergomi zsinagógában: értékeink veszendőbe mennek, ha nem lehelünk beléjük újra életet. (Pkudé hetiszakasz)

A Találkozás Sátrának építésében minden zsidó részt vett az Örökkévaló parancsára. Mert lehetünk vallásosak vagy nem-vallásosak, cionisták, posztcionisták vagy anticionisták, választottuk a judaizmust vagy beleszülettünk; mindegy. Egy számít: mindahányan a zsidó civilizáció tagjai vagyunk. Vajákhél hetiszakasz.

Ez a történet figyelmeztet minket: a judaizmus teokratikus anarchizmus voltaképpen. Hogy a zsidó lényege az, hogy soha ne hajoljon meg e világ hatalmai előtt, és minden evilágból származó hatalom: por, semmiség. Semmi hatalmat senkinek, mert minden hatalom a Seregek Uráé és senki másé. (Ki Tiszá hetiszakasz – 2Mózes 30:11–34:35)

Az egyszerű zsidó körbenéz a világban és a környező népek, kultúrák, vallások hatására megfogalmaz bizonyos elvárásokat a saját vallásával szemben. Tecávé hetiszakasz (Semot 27:20 – 30:10)

Néhány hét hallgatás és tapasztalás után ebben a hetiszakaszban eljött az aktív cselekvés ideje. Bár a Tóra szövegében a legtöbb figyelmet a pusztai Szentély fizikai megépítéséhez szükséges munkafolyamatok és a felhasznált anyagot kapják, másféle építkezésről is szó esik… 

A Tórában harminchatszor szerepel „az idegent ne gyötörd” parancs. Ma, 2014-ben Magyarországon, az Egyesült Államokban, Izraelben és szerte a Földön többé nem az elnyomott szerepében vagyunk, lehetőségünkben állna minél aktívabban kifejeznünk szeretetünket az idegen felé.

A híres sasszárny hasonlat. A plasztikus kép, mely a jemeni zsidók tudatában olyan erősen ott élt, hogy amikor az ötvenes években gépekre ültették és Izraelbe repítették őket, szó szerint úgy hitték, a Biblia életre kelt. Jitro hetiszakasz.

A zsidók kijöttek Egyiptomból, de nem tudták, mit kezdjenek a szabadsággal, mint ahogy mi sem, 25 évvel a rendszerváltás után.

Az Örökkévalónak láthatóan nincsen gondja a kollektív büntetéssel. Nekünk van. (Semot/Kivonulás könyve 10:1- 13:16)

A nevünk megváltoztatása régi eszköz arra, hogy jelezzük, egy új szakasz kezdődik életünkben. Csakúgy mint az Egyiptomból való kivonulás idején, az izraelita nép, a zsidó vallás és ennek megfelelően Isten ma is nagy változások előtt áll. (Semot/Kivonulás könyve 6:2-9:35)

Miért pont Mózes? A hagyomány szerint az izraeliták 400 évet töltöttek rabszolgaságban. Miért éppen Mózes volt az, aki kivezethette őket Egyiptomból? (Semot/Kivonulás könyve 1:1-6:1)