Heller Ágnes

A francia köztársasági elnök ma délelőtt, megérkezését követően, a hivatalos budapesti programját megelőzően, rövid magánlátogatást tett a Kozma utcai zsidó temetőben, ahol lerótta kegyeletét Heller Ágnes filozófus sírjánál.

A szobrot a DK pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány adományozta az EP-nek.

A főváros egy új intézetet hoz létre, amely célja, hogy a progresszív gondolkodás, a szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség otthona legyen.

Hozzátartozók, barátok, tisztelők, közéleti személyiségek, valamint több nagykövet is részt vett vasárnap délelőtt a balatonfüredi zsidó temetőben rendezett megemlékezésen.

A filozófus halálának első évfordulója alkalmából emlékkövet állítanak és emlékparkot avatnak a balatonfüredi zsidó temetőben.

Családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői hétfőn a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben vettek végső búcsút Heller Ágnestől. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában.

Megemlékeztek Anne Frank születésének 90. évfordulójáról szerdán Frankfurtban, a naplója révén világhírűvé vált holokausztáldozat szülővárosában. Az esemény főszónoka Heller Ágnes filozófus volt.

Heller Ágnes, Szász János, Janklovics Péter és sokan mások hívják fel a figyelmet az önkéntesség fontosságára a JDC-MAZS Alapítvány videójában, amelyet az önkéntesek toborzásához készítettek. Az alapítványnál az önkéntesek többféle tevékenységből választhatnak, saját személyiségük, képességeik és kedvük szerint.

A II. világháború után a zsidókat kizárólag áldozatként láthattuk a filmvásznakon. Helyes ez így? Még mindíg így van? Csak áldozatok lehetünk vagy ki tudunk (akarunk) törni ebből a szerepkörből? Heller Ágnessel, Nemes-Jeles Lászlóval, Réz Andrással és Surányi Verával Rangos Katalin beszélgetett.

Európának azt a kérdést kell feltennie: mit fog ezzel a helyzettel kezdeni? Lehet persze úgy dönteni, hogy fenntartunk hosszú távon menekülttáborokat, s az itt ellátottakat különválasztjuk azoktól, akik állandó letelepedési engedélyt, esetleg állampolgárságot kapnak. S akkor mi történik? Végső soron az lesz a kérdés, az integrációt vagy a behódolást választjuk?

Magyarország 1941-ben még nem állt német megszállás alatt, az intézkedést így nem egy külső hatalom kényszerítette rá Magyarországra, jelentette ki Iványi Gábor a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (WJLF), ahol nemzetközi kegyeleti és tudományos konferencián emlékeznek meg a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról.

Az Eichmann-perről írt művében Hannah Arendt azt állította: Eichmann akkor és ott „nem gondolkodott”, így képtelen volt arra, hogy felmérje tettei következményét, és mivel csak egy hivatalnok, egyszerű végrehajtó volt, nem eredendő gonoszságból cselekedett. Arendtről Margarethe von Trotta filmrendező készített filmet, amelyről Heller Ágnes beszélgetett a Bálint Házban.