genetika

Hogyan működnek a mindenki által elérhető leszármazási tesztek, és ezek mennyire megbízhatóak? Ezeket a kérdéseket vitatta meg Gervai Judit biológus és Falus András genetikus a Limmud Magyarország eseményén.

Egy új kezdeményezés indult, ami segíthet megismerni a túlélők és leszármazottaik számára a népirtás miatt megszakadt családi kapcsolatokat.

Egy genetikai kutatásban a középkorban élt németországi zsidók DNS-ét elemezték.

A 12. század egyik keresztes hadjáratába induló lovagok egy antiszemita pogromot is beiktattak, mielőtt a szaracénokra rontottak volna.

A Gaucher-kór génjeit egyaránt hordozó szülők gyermekének 25 százalék esélye van arra, hogy biztosan beteg lesz, 25 százalék pedig arra, hogy biztosan nem. Így fordulhat elő, hogy esetlegesen generációkon át tünetmentes a család. (x)

Nagy felháborodást okozott a közösségi médiában, hogy az izraeli Gal Gadot kapta meg Kleopátra szerepét egy új filmben. A tiltakozók szerint Egyiptom királynőjét csakis arab vagy afrikai származású színésznő játszhatja el, a tudomány azonban egészen más állásponton van.

Egy izraeli kutatás szerint azok a nők, akik tudatában voltak annak, hogy hordozzák a mellrák kialakulásáért felelős génmutációkat, jóval kisebb arányban haltak bele a betegségbe.

Egy egymillió nyolcszázezer ember DNS-ét feldolgozó tanulmány szerint száz ország közül Izrael után Magyarországon a legmagasabb a zsidó leszármazottak százalékos aránya.

A fehér felsőbbrendűség eszméi az utóbbi években új lendületet kaptak, a DNS-tesztek elterjedésével pedig egyre több mozgalmár próbálja bizonyítani „hibátlan” származását. Ez azonban nem minidig jön össze.

A szüleinktől, nagyszüleinktől kapott örökségünk akár a tudtunk nélkül is hatással lehet ránk, befolyásolva kapcsolatainkat, életünket és identitásunkat. De hogyan öröklődhet át egy trauma akár generációkon keresztül? Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus előadásán jártunk az Izraeli Kulturális Intézetben.

Egy új genetikai kutatás jutott arra az eredményre, hogy Latin-Amerika lakosságának a negyede származhat az inkvizíció kényszere folytán kikeresztelkedett spanyol és portugál zsidóktól.

A 2014-ben elindított Nemzetközi Gaucher Nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, annak tüneteire, illetve kezelhetőségére. Így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást, a terápiának köszönhetően pedig teljes életet élhessenek. Jelenleg még legalább 100 olyan beteg él Magyarországon, akik Gaucher-kórban szenvednek, és nem tudják, hogy kezelésre szorulnak és karnyújtásnyira van egy fájdalommentes élet.

Még tejjel is fogyasztható a klónozott disznóhús Juval Cherlow izraeli ortodox rabbi szerint. A laboratóriumomban, mesterséges körülmények között létrehozott termék ugyanis nem számít húsnak, még akkor sem, ha éppen egy disznó sejtjéből klónozták.

Michael Rosbach két másik amerikai biológussal megosztva kapta meg idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Rosbach szülei 1938-ban Németországból menekültek el a nácik elől az Egyesült Államokba.

A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint. A héber törzsek beköltözésekor a kánaániak ezek szerint nem tűntek el, nem olvadtak be és nem ölték meg őket.

Egy izraeli kutató a hosszú élet titkát az askenázi zsidók és leszármazottaik génjeiben keresi, szerinte ugyanis a környezeti tényezőkön kívül a genetikának is jelentős szerepe lehet az átlagosnál magasabb élettartam elérésében. Lehetséges, hogy a jövőben a 120 év egy mindenki számára elérhető életkorrá válik.

A különféle genetikai vizsgálatok nagyban hozzájárulnak a zsidóság múltjának feltárásához, ráadásul még a súlyos öröklődő betegségek kiszűrésében is segítenek. Az askenázi zsidók fele nagy valószínűséggel hordoz valamilyen genetikai betegséget, de egy részük legalább anélkül fogyaszthat alkoholt, hogy függővé válna.