emlékév

Szabó Györggyel, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnökével a Holokauszt80 emlékév nehézségeiről, sikereiről és tanulságairól beszélgettünk. Az elnök a Mazsököt ért kritikák mellett arról is beszélt, hogy szerinte melyik megemlékezési formákkal lehet megszólítani a fiatalokat. Örömmel látja, hogy sokat javult a civil szervezetek és a köztük lévő viszony, hiszen zsidó identitás megtartásáért folytatott küzdelemben mindenkire szükség van. Azzal a kritikával viszont nem ért egyet, hogy a kormányzat azt sugallná, hogy a holokauszt nem a teljes társadalom, hanem a zsidók tragédiája.

Az emlékezés relikviái címmel rendez kiállítást a MAZS Alapítvány harmadik generációs művészek alkotásaiból, valamint a magyar túlélők családjai által beküldött visszaemlékezésekből.

Az államfő, aki nem mondott igazat apja nemzetiszocialista múltjáról, április 16-án a holokauszt 80. évfordulója alkalmából fog beszédet mondani a hivatalos állami megemlékezésen.

1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával megkezdődött a vészkorszak utolsó, legvéresebb és legborzasztóbb fejezete, ugyanakkor a magyarországi vészkorszak nem 1944-ben és nem a náci megszállással kezdődött, mondta Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke.

A náci megszállókkal együttműködő magyar hatóságok 80 évvel ezelőtt ártatlan magyar állampolgárok százezreit deportálták, így közel félmillió embernek a származása és vallása miatt kellett meghalnia a haláltáborokban.

Az idén 140 éves nyomdát alapító Kner család utolsó tagjai a holokauszt áldozatai lettek.

Emlékévet szentelnek Németországban annak, hogy a zsidók már a negyedik századtól jelen voltak az ország területén. Az ünnepi sorozat szervezője abban reménykedik, hogy az esemény fontos párbeszédeknek lehet az ösztönzője.