embermentők

Az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítvány rendezvényén a Scheiber Iskola diákjai generációk közötti fontos párbeszédet folytattak a holokauszt-túlélőkkel és az embermentőkkel a Bálint Házban.

Ocskay László emléktábláját a Mazsihisz és a Honvédelmi Minisztérium együttműködésének részeként avatták fel.

Egy új könyv emlékezik meg Libik György embermentő olimpikon, mérnök, üzletember életéről, mert a „magyarságnak szüksége van példaképekre, és Libik György kitűnő példa arra, hogy vannak hőseink 1944-ből”.

Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.

A zsidó családban született Ervin Gábor szolidaritását jelző cselekedeteként felvarrta a sárga csillagot fekete reverendájára, annak ellenére, hogy papként nem volt köteles a zsidóságát jelző csillag viselésére.

Borbás Gáspár lőtte az FTC és a magyar labdarúgó-válogatott első gólját, de amikor arra volt szükség, embereket mentett.

Az Élet Menete Alapítvány által felállított alkotás újra a helyére került. A költségek egy részét közösségi gyűjtésből szeretnék fedezni.

Az ismeretlen tettesek a szemtanúk szerint „kerékpárpályának” használták az emlékművet.

Sir Nicholas Winton és társai 669, többségükben zsidó gyereket menekítettek ki a nácik által megszállt Csehszlovákiából a háború kitörése előtt. A történetét elmesélő film hamarosan a hazai mozikban is látható lesz.

A Holokauszt Emlékközpont tablókiállítás keretében emlékezik meg Komoly Ottó és a magyar cionista mozgalom vészkorszak idején kifejtett embermentő tevékenységéről.

Felavatták az Embermentők parkját a Pozsonyi úti református templom melletti területen.

Az egyházi személyek közül sokan embermentő tevékenységük közben saját életüket áldozták fel.

Józsefvárosban emléktáblát kapott a zsidók ezreit megmentő svéd diplomata. Az avatáson beszédet mondó Erőss Gábor számára személyes kötődése is volt az eseménynek.

Nagy Sándor és felesége, Bergován Mária vállalták, hogy ha missziójuk elbukik, ők is üldözöttekké válnak.

Emléktáblát helyezett el a Görög Intézet a Nákó és a Berg család második világháború alatt végzett embermentő tevékenysége és Raoul Wallenbergnek nyújtott segítsége emlékére a I. kerületi Úri utca 15. szám alatt.

Klinda Pál atya több mint száz zsidó nő és gyermek életét mentette meg, akiket az általa működtetett varrodában bújtatott el. Az egykori üzem épülete ma a Lauder óvodájának ad otthont.

Golopencza Illés sokáig a fiának sem mesélte el, hogy sok zsidó köszönheti neki az életét, és akire Vitray később egy „szemüveges, kopaszodó, mesébe illő” bácsiként emlékezett.

Carl Lutz valószínűleg a most róla elnevezett helyiségben tevékenykedett a holokauszt idején, amikor 62 ezer magyar zsidó életét mentette meg.

A járvány miatt idén az online térbe kényszerült a budapesti Élet Menete felvonulás. A szervezők a virtuális eseményen felavatták az Embermentők emlékművét a Pozsonyi úti református templom szomszédságában.

Ángel Sanz Briz spanyol embermentő tiszteletére csütörtökön a Pannónia utcában emléktáblát avatnak, Óbudán pedig fát ültetnek.

Hévey Gyula 1938 és 1944 között több ezer zsidó életét mentette meg azáltal, hogy megkeresztelte őket, majd keresztleveleket állított ki az üldözöttek számára.