beszélgetés

Filmvetítés és beszélgetés a Rokonszenvedés című film bemutatója kapcsán arról, hogy mi a különbség az első, második és harmadik generációs holokauszt-túlélők megélésében.

A Merkaz eseményének célja, hogy átfogó képet adjon a választási eredmény lehetséges következményeiről, és segítsen megérteni, milyen kihívások és lehetőségek várnak Izraelre az új amerikai vezetés alatt.

Nyílt próba és beszélgetés a Gólem Színházban.

Filmvetítés, családregény könyvklub és egy zsebbenéző beszélgetés a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület januári programjai között.

Szilvási László számára a holokausztban elpusztult nagyapja sokáig csak egy sírkőre vésett nevet jelentett. Mígnem néhány évvel ezelőtt elhunyt édesanyja hagyatékából eddig ismeretlen dokumentumok kerültek elő.

A gender, vagyis a társadalmi nem mára egy tudományos területből egyfajta politikai szlogenné vált. A Bálint Házban szakértők beszélgettek arról, hogy mi a gender valójában, miért fontos kutatni és miért baj az, ahogy a propaganda mindezt kezeli.

Zsidók múltja és jelene a 150 éves Budapesten, zsidó identitások a holokauszt és a rendszerváltás után. Ezekről a kérdésekről beszélgetett Toronyi Zsuzsanna, Heisler András, Kenesei Marcell, Gerendás Péter, Ligeti András és Niedermüller Péter a Mindenki Erzsébetvárosa eseményén.

Mennyire valós a Budapest kontra vidék ellentét, és hogyan próbál erre rájátszani a politika? Mit tehetünk egyáltalán annak érdekében, hogy a két népességet ne lehessen egymás ellen fordítani? A Bálint Ház új, Közös ügyeink című sorozatának indító beszélgetésén jártunk.

Az Élet Menete Alapítvány online beszélgetést szervez Angela Orosz Richttel, akinek beszélgetőpartnere Borgula András rendező, a Gólem Színház alapítója lesz.

Hogyan élhetjük túl szüleink traumáit, amiket genetikusan örököltünk a kopaszság, a magas koleszterin vagy épp a kék szemek mellett? Többek között erre a kérdésre is választ kaphatunk a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál kísérőprogramjában.

A Tóra hetiszakaszait új formában bemutató Dáf projekt nyitóeseményét nagy érdeklődés mellett tartották meg a múlt héten a 2B Galériában, ahol a Balázs Gábor, eszmetörténész az OR-ZSE rektorhelyettese, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója és Roskó Gábor képzőművész beszélgettek arról, hogy milyen szerepet tölthet be a Tóra a mai zsidó közösségben és a kortárs gondolkodásban.

A Csányi5-ben Borgula András, a Gólem Színház vezetője három rabbit, illetve három civil közösségi vezetőt kérdezett arról, hogy milyennek látják a hazai zsidó közösség elmúlt 30 évét. A válaszokból ugyan egy széttagolt közösség képe rajzolódott ki, de ennek ellenére a következő generációikba való befektetés adhat okot némi optimizmusra a jövőre nézve.

A zsidóságnak ugyanúgy megvannak a saját zaklatási ügyei, mint minden más közösségnek. A zsidó vallási hagyományok nőképe ráadásul sok esetben nem a probléma megoldását segíti. A Talmud nem csak Nőknek kerekasztal-beszélgetésén a szexuális zaklatás és a #metoo mozgalom volt a téma, illetve az, hogyan viszonyul mindehhez a zsidó vallás és a hazai zsidó közösség.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Spinoza Színház politikai beszélgetés-sorozatának volt a vendége, ami már előzetesen nagy felháborodást okozott. Vona az este folyamán végig azt próbálta bizonygatni, hogy a zsidózós, gyűlölködő, szélsőséges párt már a múlté, hiszen mindenki, tehát ők is képesek lehetnek a változásra.

Vona Gábor meghívása miatt támadás, fenyegetés és hatalmas indulat zúdult a Spinoza Színházra. A Jobbikkal való párbeszéd már nem először okoz felháborodást a zsidó közösségen belül.