áldozatok

Tu bisvát alakalmából facsemetéket ültettek el az október 7-i mészárlás egyik helyszínén az áldozatok hozzátartozói, akik remélik, új életet visznek a terroristák által felperzselt földbe.

A szervezők azt szeretnék, hogy Magyarország zsidó és nem zsidó polgárai a részvételükkel minél többen fejezhessék ki együttérzésüket az áldozatok hozzátartozóival és Izraellel.

A tegnapi támadás öt áldozatával 11-re emelkedett az elmúlt hét terrorcselekményeiben meggyilkoltak száma.

Míg Izraelben alapvetően alacsonynak mondható a koronavírusban elhunytak száma, addig az amerikai és brit zsidó közösségek komoly veszteségekről számoltak be.

Állampolgárságot kaphatnak Ausztriában a nácizmus által üldözött és ezért a Harmadik Birodalomból menekülni kényszerült zsidók és a náci rezsimmel szemben álló más üldözöttek és leszármazottaik az osztrák parlament döntésének értelmében.

A Saul Gyermekei Emlékprogram első egy évéről tartottak beszámolót a projekt létrehozói. A 100 ezer gyermekáldozatból már több mint 10 ezerről van valamilyen adat a kutatók kezében.

Egy építkezés során találták meg az áldozatok maradványait egy tömegsírban. Egy izraeli önkéntesekből álló szervezet zsidó szertartás szerint temette újra a feltárt csontokat.

Arje Deri szerint a Mazsihisz politikai haszonszerzésből ellenzi a csontok felkutatását. Az izraeli belügyminiszter arra nem tért ki, hogy valóban Izraelbe szállítanák-e a megtalált csontokat.

Az első keresés nem hozott eredményt a Dunába lőtt zsidó áldozatok maradványai után kutató izraeli búvárcsapatnak. Februárban visszatérnek, hogy további helyszíneken folytassák a kutatást.

Szonárral és búvárokkal érkeztek Budapestre a Zaka elnevezésű szervezet tagjai, hogy megkezdjék az előkészületeket az 1944-ben a nyilasok által a Dunába lőtt zsidó áldozatok maradványainak felkutatásához.

Mindössze három hónap alatt ölték meg a holokauszt áldozatainak egynegyedét egy izraeli tanulmány szerint. Csak azért nem voltak hatékonyabbak, mert „kifogytak a zsidókból”.

Augusztus 23-án írták alá 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely a náci Németország és a Szovjetunió közötti érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. Az Európai Unió tagállamai, magyar, lengyel és litván kezdeményezésre, 2011-ben ezt a napot a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává nyilvánították.

A holokauszt magyarországi gyermekáldozatait felkutató programot indítanak a Saul fia című Oscar-díjas film alkotói és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A program szervezői azok jelentkezését várják, akik a gyermekáldozatokról valamilyen információval tudnak szolgálni.

Izraelben hagyományosan az állam létrejöttének ünnepe előtti napon emlékeznek meg azokról a hősökrül, akik életüket adták az országért. Tavaly óta összesen 83 névvel bővült az elesettek és az áldozatok listája.

A holokausztban meggyilkolt magyar zsidók mintegy 80 százalékának, 485 ezer embernek a nevét és adatait sikerült az elmúlt tíz évben azonosítani a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben. A Jad Vasem adatbázisában a holokausztban meggyilkolt mindegy hatmillió zsidó közül mintegy 4,7 milliónak őrzik a nevét.

Legutóbb éppen az új ottawai holokauszt-emlékművön felejtették el a zsidókat megemlíteni, de korábban már Kanadában és az Egyesült Államokban is sikerült megemlékezni a vészkorszakról úgy, hogy kihagyták az áldozatok nagy részének származását.