áldozatok

A jom hazikaron emléknapon 1997-től kezdve nem csak az elesett katonákra emlékeznek Izraelben, de azokra a civilekre is, akik a háborúk során, terrortámadásokban vagy más ellenséges cselekmény következtében veszítették életüket, akár még jóval Izrael megalapítása előtt. Az erőszakos cselekmények elkövetői többségében palesztinok voltak, de olaszok, sőt még zsidók is találhatók az elkövetők oldalán.

Hamarosan egy bizottság fog dönteni arról, hogy egyenként azonosítsák vagy tömegsírba temessék a maradványokat.

Szomorú adatok a tavaly október 7-i terrortámadás és az azt követő háború halálos áldozatairól. Halottak és túszok, civilek, katonák, férfiak, nők és gyerekek.

Tu bisvát alakalmából facsemetéket ültettek el az október 7-i mészárlás egyik helyszínén az áldozatok hozzátartozói, akik remélik, új életet visznek a terroristák által felperzselt földbe.

A szervezők azt szeretnék, hogy Magyarország zsidó és nem zsidó polgárai a részvételükkel minél többen fejezhessék ki együttérzésüket az áldozatok hozzátartozóival és Izraellel.

A tegnapi támadás öt áldozatával 11-re emelkedett az elmúlt hét terrorcselekményeiben meggyilkoltak száma.

Míg Izraelben alapvetően alacsonynak mondható a koronavírusban elhunytak száma, addig az amerikai és brit zsidó közösségek komoly veszteségekről számoltak be.

Állampolgárságot kaphatnak Ausztriában a nácizmus által üldözött és ezért a Harmadik Birodalomból menekülni kényszerült zsidók és a náci rezsimmel szemben álló más üldözöttek és leszármazottaik az osztrák parlament döntésének értelmében.

A Saul Gyermekei Emlékprogram első egy évéről tartottak beszámolót a projekt létrehozói. A 100 ezer gyermekáldozatból már több mint 10 ezerről van valamilyen adat a kutatók kezében.

Egy építkezés során találták meg az áldozatok maradványait egy tömegsírban. Egy izraeli önkéntesekből álló szervezet zsidó szertartás szerint temette újra a feltárt csontokat.

Arje Deri szerint a Mazsihisz politikai haszonszerzésből ellenzi a csontok felkutatását. Az izraeli belügyminiszter arra nem tért ki, hogy valóban Izraelbe szállítanák-e a megtalált csontokat.

Az első keresés nem hozott eredményt a Dunába lőtt zsidó áldozatok maradványai után kutató izraeli búvárcsapatnak. Februárban visszatérnek, hogy további helyszíneken folytassák a kutatást.

Szonárral és búvárokkal érkeztek Budapestre a Zaka elnevezésű szervezet tagjai, hogy megkezdjék az előkészületeket az 1944-ben a nyilasok által a Dunába lőtt zsidó áldozatok maradványainak felkutatásához.

Mindössze három hónap alatt ölték meg a holokauszt áldozatainak egynegyedét egy izraeli tanulmány szerint. Csak azért nem voltak hatékonyabbak, mert „kifogytak a zsidókból”.

Augusztus 23-án írták alá 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely a náci Németország és a Szovjetunió közötti érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. Az Európai Unió tagállamai, magyar, lengyel és litván kezdeményezésre, 2011-ben ezt a napot a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává nyilvánították.

A holokauszt magyarországi gyermekáldozatait felkutató programot indítanak a Saul fia című Oscar-díjas film alkotói és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A program szervezői azok jelentkezését várják, akik a gyermekáldozatokról valamilyen információval tudnak szolgálni.

Izraelben hagyományosan az állam létrejöttének ünnepe előtti napon emlékeznek meg azokról a hősökrül, akik életüket adták az országért. Tavaly óta összesen 83 névvel bővült az elesettek és az áldozatok listája.

A holokausztban meggyilkolt magyar zsidók mintegy 80 százalékának, 485 ezer embernek a nevét és adatait sikerült az elmúlt tíz évben azonosítani a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben. A Jad Vasem adatbázisában a holokausztban meggyilkolt mindegy hatmillió zsidó közül mintegy 4,7 milliónak őrzik a nevét.

Legutóbb éppen az új ottawai holokauszt-emlékművön felejtették el a zsidókat megemlíteni, de korábban már Kanadában és az Egyesült Államokban is sikerült megemlékezni a vészkorszakról úgy, hogy kihagyták az áldozatok nagy részének származását.