A hazai zsidó oktatási intézmények a teljes társadalom számára is értékes tudást nyújtanak

A Lauder, a Scheiber és az OR-ZSE vezetői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett beszélgetésen mutatták be a hazai zsidó oktatási intézményeket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete kerekasztal-beszélgetést szervezett Zsidó oktatás Magyarországon nem (csak) zsidóknak címmel szeptember 23-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában – adta hírül az NKE honlapja.

A beszámoló szerint az esemény célja a vallási és kulturális minimumok, közös működési elvek és képzések feltárása volt, amelyek mentén a Magyarországon működő zsidó oktatási intézmények a nem zsidó lakosság és a teljes társadalom számára is értékes tudást nyújtanak. A beszélgetés résztvevői meghívott vendégei Balla Bernadett, a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektora, valamint Zeitler Ádám, a Lauder Javne Iskola főigazgatója voltak.

A résztvevők első körben arról beszéltek, hogy milyen motivációval érkeznek a nem zsidó diákok és hallgatók az általuk vezetett intézményekbe. Balázs Gábor elmondta, hogy a zsidó ismeretek elsajátítása nem köthető származáshoz vagy felekezeti hovatartozáshoz, a felekezeti szempontból elvárt zsidó származást vagy vallásgyakorlást az OR-ZSE-n kizárólag a hitéleti képzéseken (rabbi- és kántorképzés) követelik meg, más szakokon ezt nem is kérdezik.

Az OR-ZSE felekezeti szociális munkás szakán komoly szerepet vállalnak a roma hallgatók társadalmi mobilitásának növelésében, akik rendszeresen beszámolnak arról, hogy ott mentesülnek a diszkrimináció alól. Hasonló tapasztalatokról számolt be Balla Bernadett, aki elmondta, hogy több roma család azért választja a Scheiber óvodáját és iskoláját, mert ott a gyermekeik védve vannak az iskolai zaklatástól.

Zeitler Ádám arról beszélt, hogy a Lauderbe jelentkező nem zsidó családok elsősorban a magas oktatási minőség, a kiemelkedő érettségi és nyelvvizsga-eredmények miatt választják az intézményt. A beiratkozás előtt őszintén átbeszélik a szülőkkel, hogy készen állnak-e a héber nyelv és judaisztika tanulására, a pénteki korai zárásra, a kóser étkezésre és a zsidó ünnepek miatti leállásokra.

Az NKE tudósítása szerint a beszélgetésen szó esett arról is, hogy az intézmények működésében meghatározó a kettős naptár használata: az állami és keresztény ünnepek mellett a zsidó naptár ünnepein is tanítási és munkaszünet van. Az OR-ZSE-n a diákokat „tanulónak” nevezik, nem pedig „hallgatónak”, mert a zsidó pedagógia alapja a kérdezés, a vita és az önálló gondolkodás. A Scheiberben a fejfedő (kipa) viselése a minden férfi és fiútanuló számára kötelező az épületen belül. A kóser étkezési szabályokat az épületen belül a vallásos diákok és munkatársak iránti tiszteletből tartják fenn.

Az intézményvezetők hangsúlyoztál, hogy a nyílt antiszemita megnyilvánulásokat, a terrorizmus támogatását, az országok megsemmisítésére való felhívást és a humanista értékek megtagadását semmilyen formában nem tolerálják. Zeitler Ádám szerint a diákok körében megjelenő konfliktusokra az érdemi párbeszéd és a tanítás a megfelelő válasz.

Az óvodától az érettségiig tartó hosszantartó oktatási modell kapcsán Zeitler Ádám kifejtette, hogy a Lauderben ez a felépítés mentesíti a gyerekeket a 6 vagy 8 osztályos felvételik stresszétől, lehetővé téve a saját tempójú fejlődést, amellyel a diákok végül 4,9-es érettségi átlagot érnek el.

Az NKE beszámolója felidézi, hogy a beszélgetés végén a vezetők összefoglalták, hogy intézményeikkel kapcsolatban mire büszkék. Balla Bernadett az inkluzív oktatást és a sajátos nevelési igényű diákok felkarolását említette; Balázs Gábor az OR-ZSE tudományos eredményeit és egy új, nyitott, több nyelven beszélő rabbi-generáció kinevelését emelte ki; Zeitler Ádám pedig a diákok által kezdeményezett reggeli imákat, a szülők heti Talmud-Tóra tanfolyamát és azt a nevelési elvet hangsúlyozta, hogy a diákok kötelezzék el magukat egy érték vagy cél mellett.