Az izraeliek és a palesztinok többsége szerint lehetetlen a békés együttélés

A Pew Research Center több mint egy évtizede végez közvélemény-kutatásokat ebben a kérdésben, és először 2026-ban mondta az izraeli válaszadók több mint fele, hogy a békés együttélés nem lehetséges.

Az izraeliek 56 százaléka és a palesztinok 68 százaléka lehetetlennek tartja a békés együttélést, és csak az izraeliek 17, a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok 21 százaléka látja lehetségesnek a békés, kétállami megoldást – derül ki a Pew Research Center közvélemény-kutatásából.

A zsidó izraeliek 16 százaléka szerint lehetséges a kétállami megoldás, míg 64 százalékuk szerint nem. Az arab izraeliek 46 százaléka vagy azt mondta, hogy nem tudja, vagy nem kívánt válaszolni. A válaszadók 23 százaléka szerint lehetséges a békés együttélés, 26 százalékuk szerint pedig nem.

A kutatásban a válaszadókat arra is megkérték, hogy indokolják álláspontjukat. Az együttélést lehetségesnek tartók mindkét oldalon a béke iránti vágyat, és azt a meggyőződést említették, hogy egy végső megállapodás elkerülhetetlen, valamint a kompromisszum és a nagyobb bizalom szükségességét.

„Egyik fél sem megy el innen sehova. Meg kell tanulni együtt élni”

– mondta egy 57 éves zsidó izraeli férfi. Egy 29 éves zsidó izraeli férfi szerint „a gyermekeink és az ő gyermekeik érdekében meg kell találnunk a békéhez vezető utat”. Egy 43 éves palesztin férfi pedig azt mondta:

„Nincs más választásunk, mint együtt élni és más megoldást találni.”

Az együttélést elutasítók leggyakrabban a területi kérdést említették. Egyesek szerint a terület felosztása már nem reális, mások pedig úgy vélték, hogy a terület feletti szuverenitásnak kizárólag a saját oldalukat kellene megilletnie.

A palesztin államot ellenző izraeliek gyakran biztonsági okokra hivatkoztak. Egy 43 éves zsidó izraeli férfi azt mondta, hogy „nem hajlandó megkockáztatni, hogy a palesztinok államot kapjanak, megerősödjenek és felfegyverkezzenek egy, az otthonához közeli határon”. Egy másik, 57 éves zsidó izraeli férfi szerint

„nem mellettünk akarnak élni, hanem a helyünkön”.

Sok palesztin ezzel szemben Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem izraeli ellenőrzését, a telepeket és az ellenőrzőpontokat nevezte meg fő akadálynak.

„Ez egy megszállt ország, nincs biztonság, nehéz a városok közötti közlekedés, és vannak ellenőrzőpontok”

– mondta egy 19 éves palesztin nő.

A múltbeli és a közelmúltbeli erőszak szintén fontos szerepet kapott a válaszokban.

„Az október 7-én történtek óta teljesen elvesztettem a hitemet a palesztin népben és a két nép kétállami megoldásában”

– mondta egy 36 éves zsidó izraeli férfi.

A palesztin válaszadók közül többen az azt követő háborúban bekövetkezett halálesetekre és pusztításra hivatkoztak. „Elvették a földünket és megölték az embereket, és ez elég. Megölték a testvéremet” – mondta egy 31 éves palesztin nő.

A válaszok emellett a másik féllel szembeni mély bizalomhiányt is tükrözték. Többen összeegyeztethetetlennek tartották a két nép vallási vagy nemzeti szemléletét, és a másik felet azzal vádolták, hogy elutasítja a békét, megtagadja nemzeti jogaikat vagy erőszakosak a szándékai.

A Pew 1001 embert kérdezett meg Izraelben, valamint 1038 palesztint Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Az izraeli adatfelvétel április 5. és május 6., a palesztin pedig március 30. és április 28. között zajlott héber, illetve arab nyelven. A kérdezés az iráni háború idején kezdődött. A Gázai övezetben a Pew nem tudta elvégezni a terepmunkát.

A Pew Research Center 2013 óta végez hasonló felméréseket. Akkor az izraeli zsidók 46, az izraeli arabok 74 százaléka látta lehetségesnek a kétállami megoldást, míg 42, illetve 13 százalékuk szerint ez nem volt lehetséges.