Az egykori zsinagóga helyén avattak emléktáblát Jánosházán

A Vas megyei városban Szenes Hanna és a holokauszt áldozatai tiszteletére tartottak megemlékezést. Az esemény végén izraeli, brit és magyar zászlókkal négyen ejtőernyős ugrást hajtottak végre.

Történelmi felelősségnek nevezte a holokauszt emlékének megőrzését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke pénteken a Vas megyei Jánosházán, ahol Szenes Hanna és a holokauszt áldozatai tiszteletére emléktáblát avatott az egykori zsinagóga helyén.

Grósz Andor kiemelte: ahhoz, hogy gyűlölet hangjai soha többé ne erősödhessenek fel, meg kell őrizni a holokauszt emlékét. Történelmi felelősségünk, hogy a holokauszt áldozatainak neve soha ne váljon puszta adattá, hogy továbbvigyük a hitet, a hagyományt, az emberi méltóság tiszteletét – hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy Jánosházára már a 18. század második felében érkeztek zsidó családok, hiszen a település mezőváros jellege kedvezett a kereskedőknek és iparosoknak. A 19. században közösségük elemi iskolát, majd zsinagógát épített, hitközségük pedig szerves részévé vált a város életének, hozzájárult a fejlődéshez, gyarapodáshoz, polgárosodáshoz.

Felidézte, hogy 1944 tavaszán a jánosházai zsidóságot a környező falvakból odahurcolt családokkal együtt gettóba kényszerítették, megfosztották őket a vagyonuktól, jogaiktól, emberi méltóságuktól. Június közepén a szombathelyi gyűjtőtáborba vitték őket, majd 1944. július 4-én zárt vagonokban Auschwitz-Birkenauba, haláltáborokba deportálták, ahonnan csak nagyon kevesen térhettek haza.

„A jánosházai temetőben emléktáblájukon ma is ott áll a szám: 355 áldozat. Ez a szám meggyilkolt családok, megtört életek, lelkekig hatoló emberi sorsok száma. Ez a szám Jánosháza szívéből kitépett közösség tagjainak a száma” – fogalmazott a Mazsihisz elnöke.

Hozzáfűzte: amikor az egykori zsinagóga helyén az újabb emléktáblát avatják fel, egy olyan közösségre emlékeznek, amelyből Szenes Hanna is származott, aki a zsidó nép helytállásának megtestesítője volt.

Szenes Hanna édesanyja, Salzberger Katalin Jánosházán született, Szenes Béla ismert színpadi szerzővel közösen nevelték fel Budapesten gyerekeiket, Hannát és Györgyöt. Hanna, aki korábban biztonságban kivándorolt Palesztinába, úgy döntött, hogy a brit hírszerzés kötelékében tér vissza Magyarországra, hogy segítsen megmaradt zsidó társain. Ejtőernyővel dobták le, majd Budapesten elfogták, bebörtönözték, katonai bíróság elé állították, és hazaárulás vádjával kivégezték.

Szenes Dávid, a család egyik leszármazottja a nap során elmondott előadásában elmondta, Szenes Hannára Izraelben és Magyarországon is nemzeti hősként tekintenek, hiszen küldetése akkor kudarcnak tűnt, áldozata mégis reményt adott, visszhangra talált a zsidó nép későbbi, a függetlenségért és szabadságért vívott küzdelmében. Ma már elmondhatjuk, hogy szellemisége a magyarországi demokrácia megteremtésében is jelen van – hangoztatta.

Alexandra Zachari, Izrael Állam nagykövethelyettese az emléktábla-avatáson úgy fogalmazott: vannak történetek, amelyek még évtizedekkel a lezárásuk után is tovább élnek egy egész nép szívében. Szenes Hanna története is ilyen. Azokról szól, akik nem akarták tétlenül szemlélni az eseményeket, akik ejtőernyővel ereszkedtek le a lángoló Európába, akik nem önmagukért harcoltak, hanem zsidó testvéreikért. Hozzátette, Hanna egy fiatal költő is volt, akinek az életét a könyvek, szavak, naplók és álmok határozták meg.

Az emléktábla-avatás koszorúzással zárult, a megemlékezés pedig a helyi művelődési központban folytatódott, ahol Tallós Balázs, a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: fontos megőrizni az áldozatok és mártírok emlékét, és megérteni, hogy a holokauszt nem a deportáló vonatok elindulásával kezdődött, hanem korábban; az emberek kirekesztésével, megalázásával, az embertelenítő gondolkozással.

Hangsúlyozta: Szenes Hanna története összeköti a magyarországi zsidó örökséget és Izraelt, és egyben arra is emlékeztet, hogy a szabadság, az emberi méltóság, a másokért vállalt felelősség olyan értékek, amelyekért minden nemzedéknek tennie kell.

Az emléknap délután a jánosházai zsidó temetőben folytatódott, majd annak közelében izraeli, brit és magyar zászlókkal négyen ejtőernyős ugrást hajtottak végre Szenes Hanna és társai tiszteletére.