A magyar holokauszt-túlélő grafikus világsztár unokája a Budapesti Klasszikus Film Maratonon
Szeptember 15-20. között rendezi meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont a Nemzeti Filmintézet. A gazdag kínálatból ajánlunk néhány filmet (újra) megtekintésre.
Mathieu Kassovitz francia rendező, színész és producer, Mohsen Makhmalbaf iráni filmrendező, valamint Pawel Edelman Oscar-jelölt lengyel operatőr lesz a szeptember 15-20. között rendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM) díszvendége az eseményt szervező Nemzeti Filmintézet (NFI) tájékosztatása szerint. A hatnapos eseményen világhírű filmesek személyesen mutatják be alkotásaikat, közönségtalálkozókon és mesterkurzusokon is részt vesznek.
A díszvendégek közül Mathieu Kassovitz, a francia filmművészet egyik legsokoldalúbb alkotója, rendezőként, forgatókönyvíróként, színészként és producerként is jelentős életművet tudhat magáénak. Az 1967-ben Párizsban született alkotó filmes családból származik: édesapja, Peter Kassovitz 1956-os magyar emigráns rendező, nagyapja, Kassowitz Félix, vagyis „Kasso” pedig grafikusként a magyar animáció egyik úttörője volt.
Kassowitz Félix 1930–32 között Párizsban élt, ahol karikaturistaként működött. (Abban az időszakban a baráti társaságához tartozott Falus Balla Éva animációs filmrendező, bábművész, akinek festőművész unokájával közös kiállítása nyílik hamarosan a 2B Galériában.) 1943-ban munkaszolgálatra vitték, majd feleségével együtt deportálták. Az akkor ötéves fiának, Péternek egy katolikus család nyújtott menedéket. Túlélték a deportálást, a világháború után visszatértek Budapestre.
Budapestre érkezik Pawel Edelman, az Európai Filmdíjjal kitüntetett és Oscar-díjra jelölt lengyel operatőr is, akinek nevéhez fűződnek többek között Roman Polanski A zongorista című filmjének, valamint Andrzej Wajda Katyn című alkotásának képsorai. Mindkét filmet a Budapesti Klasszikus Film Maratonon felújított kópiáról láthatja újra a közönség. A fesztivál Szabó István Oscar-díjas filmrendező válogatásával tiszteleg Andrzej Wajda életműve előtt.
A zongorista szeptember 19-én, 16 órakor lesz látható az Uránia dísztermében. A vetítést beszélgetés követi Pawel Edelman operatőrrel.
| A zongorista A zongorista Władysław Szpilman lengyel–zsidó zongoraművész valós történetén keresztül mutatja be a varsói gettó felszámolásának időszakát és a holokauszt pusztítását. A rendező, Roman Polanski gyermekként maga is átélte a náci megszállást, édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg. A személyes érintettség és a mesteri operatőri munkával megformált látásmód, Szpilman nézőpontján keresztül, olyan megrendítő összhatást eredményez, amelyben a történelmi embertelenség és a túlélésért folytatott küzdelem tapasztalati valósággá válik. |
Szeptember 17-én 20.15-kor láthatja a közönség Costa-Gavras rendező Ámen című filmjét Mathieu Kassovitz főszereplésével.
| Ámen Ha a pápa bevetette volna nemzetközi tekintélyét, vajon megállíthatta vagy fékezhette volna a holokauszt borzalmait? A Rolf Hochhuth A helytartó című színdarabja alapján készült Ámen provokatív állítása, hogy a Vatikán tudott a népirtásról, de hallgatásával legitimálta annak elkövetését. Mathieu Kassovitz alakítja Ricardo Fontana jezsuita papot, aki a pápa belső köréhez tartozik, mégsem tudja megértetni az egyház vezetőivel a helyzet súlyosságát. A görög–francia rendezőlegenda, Costa-Gavras filmje 2003-ban elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó César-díjat. |
A Toldiban szeptember 17-én és 20-án is levetítik a Mikey és Nicky című amerikai filmet Peter Falk főszereplésével. A filmet Elaine May rendezte, aki édesapja jiddis nyelvű színházában kezdte színészi pályafutását három évesen.
May az Egyesült Államokban először a Nichols és May komikus duó tagjaként vált ismertté, amelyben párja a rendezőként is sikeres Mike Nichols volt. Elaine May a színészkedés mellett íróként és rendezőként is hírnevet szerzett. Ő lett az első női rendező, aki az ’50-es években aktív Ida Lupino óta hollywoodi szerződést kötött a ’70-es években. Az 1976-os Mikey és Nicky is ebben az időszakban született.
| Mikey és Nicky Két jó barát, Mickey és Nicky, két kivételes színész alakításában: John Cassavetes és Peter Falk nemcsak alkotótársak voltak, hanem olyan életre szóló szövetséget is kötöttek, mint a két címszereplő. A két másodosztályú gengszter folyton bajba kerül – pontosabban Cassavetes, azaz Nicky sodródik nehéz helyzetekbe –, és Mikey az, aki újra meg újra kimenti őt. Elaine May a hetvenes években az amerikai stúdiórendszer által befogadott egyetlen női rendező volt (nevéhez fűződik az Aranyoskám forgatókönyve is). Bár ez a filmje nem aratott kiemelkedő sikert, különösen a zárása egyértelműen tanúsítja kivételes tehetségét. |
Szeptember 18-án 20.15-kor a Francia Intézetben kerül vetítésre a Mestersége: a propaganda című holland dokumentumfilm.
| Mestersége: a propaganda A jómódú régiségkereskedő családból származó Jan Teunissen fiatalon beleszeretett a filmezésbe. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, míg a második világháború alatt ő lett a holland filmipar legbefolyásosabb embere, a holland náci párt filmosztályának vezetője. Bár a háború után elítélték, tetteivel soha nem nézett szembe igazán. A film egyszerre keresi a választ arra, hol a határ a személyes ambíciók és egyetemes morál, dokumentumfilm és propaganda között. Betekintést ad a mozgóképes propaganda technikáiba, miközben a személyes visszaemlékezéseken, privát filmfelvételeken keresztül egy családtörténet is kibontakozik. |
Szeptember 19-én 16 órakor az Urániában a Konrad Wolf által rendezett Csillagok című fekete-fehér NDK drámát nézhetik meg a BKFM láthatói.
| Csillagok 1943-ban görög zsidók egy német csapatok által megszállt bolgár kisvárosban várják a deportálást. Az egyik fogoly, Ruth segítséget kér egy német altiszttől egy terhes nő számára. Az apolitikus, festőnek készülő Walter próbál segíteni, és közben beleszeret Ruthba. A szögesdrót mögött törékeny kapcsolat alakul ki közöttük. A férfi elkezdi átgondolni saját szerepét, a kötelességteljesítés ellentétbe kerül a felelősségvállalással. Mindent elkövet, hogy megmentse Ruth-ot a deportálástól. Ez volt az egyik első film, amely szembesítette a németeket a holokausztért viselt felelősségükkel. Cannes-ban elnyerte a zsűri különdíját, rendezője számára pedig nemzetközi hírnevet szerzett. |
Szeptember 19-én 19.45-kor a Francia Intézetben lesz látható az Erős ember című fekete-fehér lengyel némafilm. A filmet Henryk Szaro rendezte, aki Lengyelország egyik kiemelkedő rendezője volt az 1920-as és ’30-as években. A varsói gettóban gyilkolták meg 1942-ben.
Bevezető: Dózsa Endre analógfilm-restaurátor, NFI Filmarchívum
Filmkoncert a FINA szervezésében. Zene: Stefan Wesołowski – hegedű, zongora, Maja Miro – fuvola.
| Erős ember Mit tenne meg az ember a sikerért? És meddig mehet el büntetlenül? Ezeket a kérdéseket feszegeti grandiózus filmjében Henryk Szaro lengyel filmrendező. Henryk Bielecki a fiatal, középszerű varsói író sikerről és hírnévről álmodozik. Ambíciója azonban nagyobbnak bizonyul tehetségénél. Végső elkeseredésében gátlástalan tettre szánja el magát: öngyilkosságba hajszolja beteg barátját, hogy megszerezze legújabb regényének kéziratát, és sajátjaként jelentesse meg azt. El is éri a kívánt sikert és hírnevet. Ám aki egyszer átlépett egy határt, annak nincs visszaút. A látszólag boldog, csillogó élete és álarca hamar elkezd darabokra hullani. |
Szeptember 20-án 20 órakor Simó Sándor 1995-ös Franciska vasárnapjai című filmjét mutatják be az Urániában.
| Franciska vasárnapjai Gál Franciska cselédlány valahol vidéken, a negyvenes években. Egymásba szeretnek a szomszéd ékszerésszel, Lajossal, s hétvégeken filmbe illően száguldoznak Lajos hatalmas motorján. A háborúban a gazdáékat és Lajost is elviszik munkaszolgálatosnak, mert zsidók. 1945-ben Franciska feltör: két élete lesz Pesten: hétköznap szobaparancsnok egy munkatáborban, ám vasárnapjait a megmenekült, aranygyűrűket fusizó, biciklikölcsönző emberének adja. 1956-ban aztán Lajos helyett csak egy magnószalagot talál, azzal az üzenettel, hogy már útban van lánya felé, Kanadába. |
A BKFM mintegy száz vetítéssel várja a közönséget az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, az Art+ Cinemában, a Francia Intézetben, az NFI Filmarchívumban és a Városháza Budapest Kertmozijában. A teljes program a vetítési időpontokkal együtt elérhető a filmmaraton.hu oldalon.
Még több Kibic
A közösség ünnepélye zenei eszközökkel
A színház az egyik legnagyobb közügy
Az első modern héber betűkészlet magyar-izraeli tervezőjére emlékeztek Jeruzsálemben
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
