A roma holokauszt emlékezete hosszú időn át a társadalmi és intézményes emlékezet peremén maradt

A Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján – A roma holokauszt narratívái és lenyomatai című, új időszaki kiállítása párbeszédet kezdeményez, és arra ösztönöz, hogy a látogatók saját helyüket is újragondolják az emlékezés folyamatában.

Nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Holokauszt Emlékközpont új időszaki kiállítása április 19-én Az emlékezet útján – A roma holokauszt narratívái és lenyomatai címmel – adta hírül sajtóközleményében a Holokauszt Emlékközpont.

Mint írják, a roma holokauszt – Pharrajimos – magyarországi emlékezetének folyamatait bemutató kiállítás kurátora Gulyás Klára kulturális antropológus. A kiállítás nem a történeti eseményt kívánja rekonstruálni, hanem arra irányítja a figyelmet, hogyan él tovább a múlt a lokális emlékezeti gyakorlatokban, a személyes történetekben, a közösségi megemlékezésekben és a kortárs művészeti megszólalásokban. Ennek bemutatása ma különös jelentőséggel bír, hiszen a roma holokauszt emlékezete hosszú időn át a társadalmi és intézményes emlékezet peremén maradt. A tárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy az emlékezés nem csupán a múltról szól, hanem a jelen kérdése is: mit teszünk láthatóvá, és hogyan adjuk tovább a múlt tapasztalatait.

Az antropológiai szemléletű alapkutatásra épülő kiállítás azoknak a roma/cigány közösségeknek, helyi szereplőknek, civil aktoroknak és alkotóknak a nézőpontját állítja középpontba, akik nemcsak hordozói, hanem alakítói is ennek az emlékezetnek. A kutatás során minden olyan településen helyszíni interjúk készültek vagy vannak folyamatban, ahol roma holokauszt-emlékezeti helyet azonosítottak, emellett portréinterjúk is születtek olyan szereplőkkel, akik közösségi vagy művészeti tevékenységükkel formálják a hazai emlékezetet. A kutatás eddig közel 100 interjút és mintegy 1500 településre kiterjedő adatgyűjtést foglal magában, ami egyedülálló alapot teremtett a kiállítás létrejöttéhez – áll a közleményben.

A Holokauszt Emlékközpont hangsúlyozza, a tárlat egyik központi felismerése, hogy nincs egységes emlékezeti gyakorlat. A helyi közösségek eltérő módon őrzik és adják tovább a múlt tapasztalatait. A kiállítás ezt a sokféleséget nem egységesíti, hanem láthatóvá teszi. Ennek megfelelően rétegzett szerkezetben épül fel. A történeti és társadalmi kontextustól a lokális emlékezeti formákon át a kortárs művészeti reflexiókig vezeti végig a látogatót. Külön hangsúlyt kap a Z generáció szerepe, amely az emlékezet jövőbeli továbbadásában meghatározó.

A kiállítás interaktív és részvételre épülő térként működik. Nem egyszeri befogadásra készült, hanem arra, hogy a látogatók időt töltsenek benne, és saját útvonalat követve kapcsolódjanak a bemutatott történetekhez. A tárlat párbeszédet kezdeményez, és arra ösztönöz, hogy a látogatók saját helyüket is újragondolják az emlékezés folyamatában – írják a közleményben.

A kiállítás záró egysége, A beépülés rítusa az emlékezet közösségi továbbadását jeleníti meg. A térben megjelenő 371 tégla – amelyek az Auschwitz-Birkenauban született roma/cigány gyermekek emlékére utalnak – egy közösségi folyamat részeként „útra kel”, és egy készülő budapesti roma holokauszt-emlékmű részévé válik. Így az emlékezet nemcsak megjelenik, hanem ténylegesen be is épül a jövő közösségi tereibe.

A közlemény szerint a kiállítás jövője is ezt a szemléletet követi. A tervek között szerepel egy roll-up formátumú, utazó kiállítás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a tartalom minél szélesebb közönséghez jusson el. Emellett magyar és angol nyelvű kötet készül a kutatás eredményeinek tudományos bemutatására. Hosszabb távú cél a kiállítás állandó helyének megtalálása, amelyhez a szervezők számítanak a roma és pro-roma szervezetek együttműködésére.

A Holokauszt Emlékközpont a kiállítást közösségi térként is megnyitja. Az intézmény várja a roma és pro-roma szervezeteket, köznevelési és felsőoktatási intézményeket, hogy tekintsék meg a kiállítást, vegyék birtokba a teret, és saját programokkal, foglalkozásokkal kapcsolódjanak hozzá, különösen a fiatalabb generációk bevonásával.

Az emlékezet útján így nem csupán egy időszaki kiállítás, hanem egy hosszabb távon is működő, közösségileg formálódó emlékezeti folyamat kezdete.

A kiállítás látogatható a Holokauszt Emlékközpontban (1094 Budapest, Páva utca 39.).

Kiemelt kép: Ritter Doron / Mazsihisz