Fokozatosan csúszik át metafizikai horrorba a haszid Rómeó és Júlia

A Gólem Színház új, Dibuk – Se itt, se ott című előadása közelebb hozza a magyar közönséghez a zsidó színház egyik kevéssé ismert, mégis alapvető művét, úgy, hogy közben nem egyszerűsíti le annak spirituális és filozófiai rétegeit.

Slomo-Zanvl Rappaport, írói álnevén An-Ski Dybuk című műve a kabbala és a haszid hiedelemvilág motívumaiból építkezve tragikus szerelmi történetet mesél el, egyfajta haszid Rómeó és Júlia, amelyben a halott nyughatatlan lelke, a dibuk egy élő ember testébe költözve keresi beteljesülését.

A darab gazdag színháztörténeti előélettel bír, készült orosz és héber változat, és olyan alkotókat ihletett meg, mint Konsztantyin Sztanyislavszkij vagy Andrzej Wajda, miközben a magyar közönség Harsányi Zsolt fordításán keresztül ismerhette meg. Mai színrevitele élő, folyamatosan újraértelmezett hagyományba illeszkedik, a Freeszfe Egyesület Szauer Lilla rendezte lírai, játékos Dybbuk-előadása után.

A Gólem Színház új bemutatója, a Dibuk – Se itt, se ott nem egyszerűen klasszikus újrajátszás, hanem az alapmű, An-sky legendás drámájának, a zsidó színháztörténet sarokkövének kulturális és spirituális kontextusba helyezése. Középpontjában egy beteljesületlen szerelmi történet áll, amely fokozatosan csúszik át metafizikai horrorba. A jesivanövendék és a gazdag kereskedő lánya közötti szerelem társadalmi akadályokba is ütközik, a halál azonban nem lezárás, hanem átalakulás, a fiú lelke dibukká válva visszatér, hogy valóra váltsa, amit életében nem tudott.

A történet a szerelem mindenekfelettiségéről szól a megszállottság határán mozogva, a kérdés pedig, amit az előadás folyamatosan feszeget, van-e súlya a kimondott szónak, és meddig tart a felelősségünk mások sorsa fölött?

Borgula András rendezése erősen rituális, a színpad átjáróvá válik élők és holtak, a látható és a mögötte elérhetetlen árnyékvilág között. A többfunkciós díszlet (Borgula és Gyarmati Dóra munkája) egyszerre idézi meg a falusi közösséget és egy belső, lelki teret, szándékoltan minimalista, így a hangsúly a testeken, hangokon és fényeken marad. A világítás (Hencz András) kulcsszerepet kap, konkrétan megidézve a túlvilág jelenlétét.

A szellemidézés és ördögűzés jelenetei fokozatos, szinte hipnotikus feszültségre építenek. Az ifjúsági társulat színészi játéka a kollektív jelenléten alapul, a produkció egyik erénye az ensemble-játék. Nincs klasszikus főszereplő, a történet közösségi élményként bontakozik ki.

Kanyó Kata és Ficsor Milán kettőse pedig finoman építkezik a realista szerelmi száltól a transzcendens egyesülésig. Dajka Szúra Szeréna zenei vezetőként és színészként is kulcsfigura, hangja szinte közvetítő közeg az élők és holtak között.

A modern zenei világ dramaturgiai erőként ellenpontozza a stetl szűkre tárt terét, a hagyományos zsidó motívumok és kortárs hangzások keveredése folyamatos feszültséget teremt. A hangok gyakran megelőzik az eseményeket, mintha a túlvilág előbb tudna mindent.

A darab egyik kulcsmondata, A gyermekek az apák bűneiért lakolnak nem puszta bibliai idézetként hangzik el, hanem az egész történet morális tengelyévé válik.

• Mit ér egy ígéret, ha nincs betartva?
• Van-e következménye a kimondott szónak?
• Meddig terjed a szabad akarat, és hol kezdődik az örökség?
• Örököljük-e a múlt bűneit, vagy újra és újra megteremtjük őket?

A Dibuk – Se itt, se ott nem könnyű néznivaló, és nem is akar az lenni, inkább szertartás, mint előadás, inkább élmény, mint történet. A Gólem Színház produkciója egyszerre tiszteletadás a hagyomány előtt és kortárs újraértelmezés. Olyan előadás, amely nem ad kész válaszokat, kérdéseket hagy maga után az ígéretek súlyáról, a szerelem határairól és arról, hogy valóban leválhatunk-e a múltunkról.

Sűrű, atmoszférikus és gondolatébresztő előadás, amely közelebb hozza a magyar közönséghez a zsidó színház egyik kevéssé ismert, mégis alapvető művét, úgy, hogy közben nem egyszerűsíti le annak spirituális és filozófiai rétegeit.

Időpontok és jegyvásárlás: https://golemkozpont.jegyx1.hu/eloadas/5199/dibuk-