Térképre vitték a Hagada helyszíneit, hogy érdekesebbek legyenek a széder esték a fiatalok számára

A Hagada a térképen elnevezésű projekt lehetőséget ad a családoknak arra, hogy elmélyítsék pészah történetének megértését azáltal, hogy megmutatják a gyerekeknek, hol nyílt ketté a Vörös-tenger és hol található a Sínai-hegy.

2024-ben Alon Gildoni és sógora, Ron Milo Izraelben éppen pészah ünnepére készülődtek, amikor is felmerült bennük a kérdés: hol is játszódtak le valójában a Hagadában leírt események? Először csak egy boríték hátuljára rajzolgattak egyszerű vázlatokat az ókori izraeliták Egyiptomból való kivonulásáról, majd a páros megpróbálta életre kelteni az ősi elbeszélést azáltal, hogy a pészah történetét a valós világ helyszíneire vetítette rá.

A kérdés felvetése óta eltelt időszakban Milo, az izraeli Weizmann Intézet professzora, és a termékmenedzsmenttel foglalkozó, Hollandiában élő Gildoni kutatásokat, régészeti szakértőket és modern térképészeti technológiát ötvözve létrehozták a – héber és angol nyelvű – Haggadah on the Map (Hagada a térképen) elnevezésű projektet.

Gildoni a Jewish Telegraphic Agencynek nyilatkozva elmondta, hogy az ingyenes interaktív weboldal és a kinyomtatható PDF lehetőséget ad a családoknak arra, hogy elmélyítsék pészah történetének megértését azáltal, hogy megmutatják a gyerekeknek, hol nyílt ketté a Vörös-tenger és hol található a Sínai-hegy.

Mint mesélte, egyszer csak kíváncsiak lettek a Hagadában említett helyekre, arra hogy hol vannak pontosan, mi volt az útvonal és mi történt ott? Először egy Google Térképpel kezdték, megpróbálták a helyszíneket a térképen elhelyezni, mielőtt észbe kaptak, és rájöttek arra, hogy ez érdekes is lehet, főleg azzal a ténnyel párosulva, hogy sokan, főleg a fiatalok, nem érzik annyira magukénak a széder este alatt történteket. Nem feltétlenül értik teljes mértékben a szöveget, és biztosan nem értik a kontextust. Úgy gondolták emiatt, hogy a térképes projekt egy nagyon jó módja lehet annak, hogy visszatereljék őket közös gyökerekhez.

Gildoni elmondta, hogy két hatalmas kihívással kellett szembenézniük. Az egyik az volt, hogy megpróbálják felkutatni a Hagadában szereplő helyszíneket. Néhány közülük meglehetősen triviális, mint Egyiptom elhagyása, ám vannak nehezebb esetek is, például Isten szövetsége Ábrahámmal, ami valahol megtörtént, így annak a helynek a felkutatása volt az egyik nehézsége a projektnek.

A második kihívás az volt, hogy ezeket a helyszíneket feltérképezzék, hiszen számos hagyomány létezik arról például, hogy hol lehet a Sínai-hegy. Ebben az esetben konzultáltak régészekkel, elvégezték a saját tudományos kutatásukat, és végül két lehetséges helyszínt is feltüntettek a térképen.

Ugyanez vonatkozik arra is, hogy pontosan hol történhetett az átkelés a Vörös-tengeren. Megpróbálták a lehető legérthetőbben feltüntetni a térképen, tudva, hogy egyes esetekben tényleges történelemről van szó, másokban pedig lehet, hogy csak mítoszokról. Így megpróbálták a különféle megközelítéseket egy koherens képet alkotó egésszé összegezni.

A felhasználók lényegében két lehetőség közül választhatnak, attól függően, hogy mennyire szigorúan tartják a hagyományokat. A hagyományos változat egy nagyon részletes, kinyomtatható PDF-fájl, amely tartalmaz egy NASA által készített légi felvételt az egyiptomi térségről, beleértve Izrael földjét és annak környékét is.

Ezen láthatók azok a nevezetes helyek, amelyekre a Hagadában hivatkozás történik. Így a szöveg olvasása közben ténylegesen lehet követni, mi és hol történt az útvonalak mentén, merre jártak őseink. A kinyomtatható oldalon található egy szószedet is, amely további információkat tartalmaz, talán olyanokat is, amelyek egyeseket meglephetnek.

Emellett létezik egy webes verzió is, amelyen interaktív módon, online lehet követni a Hagada olvasása közben a történteket.

Gildoni úgy látja, a széder este lényege a kérdések és a válaszok. Az egész az oktatásról szól. A széder a négy kérdéssel kezdődik, amelyek a legtöbb ember számára meglehetősen rejtélyesek. Később pedig rátérünk a négy fiúra – az okosra, a gonoszra, az együgyűre és végül az utolsóra, aki nem tudja, hogyan kell kérdezni. A szentírásokban az áll, hogy azt, aki nem tudja, hogyan kell kérdezni, ösztönözzük, és kinyújtjuk felé a kezünket.

Gildoni reméli, hogy az általuk létrehozott projekt segít majd egyre több gyereknek kérdéseket feltenni és felkelti a kíváncsiságukat, ami manapság valószínűleg a legfontosabb tulajdonságok egyike. Természetesen a széderen és a judaizmuson túl is rendkívül fontos, hogy ne vegyünk semmit sem biztosnak, és hogy képesek legyünk okos kérdéseket feltenni. Tehát ha ez a projekt ösztönözni fogja ezt, akkor sikeresnek fogjuk tekinteni – mondta Alon Gildoni.