Határon átívelő összefogással mentik meg Kárpátalja egyetlen fazsinagógáját

A Beregszászi járásban lévő Magyarkomjáton található Kelet-Közép-Európa egyik utolsó ismert fazsinagógája, amely hamarosan új helyszínre költözik és teljesen megújul a Mazsök, a Holokauszt Emlékközpont, az ungvári skanzen és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa által vitt projekt keretében.

Egy többoldalú szerződést írtak alá az elmúlt héten Ungváron annak a projektnek az első fázisáról, amely a kárpátaljai Magyarkomjáton található fazsinagóga megmentésére irányul. A ritka, fából készült zsinagógát a Kárpátaljai Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, vagyis az ungvári skanzenbe fogják átszállítani, ahol teljes felújításon fog átesni az épület. A cél érdekében egy határon átívelő összefogás jött létre többek között a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök), az ungvári skanzen, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, valamint a Mazsök által a projektbe bevont Holokauszt Emlékközpont között.

Szabó György, a Mazsök kuratóriumának elnöke a Kibicnek nyilatkozva elmondta, hogy nagyjából két és fél éve dolgoznak a magyarkomjáti fazsinagóga megmentésére létrejött projekten, amely négy fázisból fog állni. Az első fázis március 16-án indul, amikor megkezdődik a zsinagóga szétszedése.

Egy kőalappal rendelkező favázú épületről van szó, aminek a falai tapasztott vályogból készületek – vázolta fel a zsinagóga szerkezetét Szabó György. Ezt a faszerkezetet szét fogják szedni, minden egyes elemet beszámoznak és kategorizálnak, majd egy helyszíni állagmegóvást követően átszállítják az elemeket az ungvári skanzenbe. A szabadtéri múzeum azon részén fogják ismét felállítani, ahol a kárpátaljai egyházak fatemplomai találhatóak, és ehhez a „gyűjteményhez” csatlakozna be a zsinagóga épülete is.

A második fázisban fogják újraépíteni a zsinagógát, miközben a falakat, a tetőszerkezetet és a nyílászárókat is helyreállítják. A harmadik fázisban következhet a belső tér festése, a padlózat véglegesítése és a berendezés. Reményeik szerint valamikor ősszel fognak befejeződni a renoválási munkálatok – mondta a Mazsök elnöke.

Mindezzel párhuzamosan elindul egy kutatás, miután a zsinagóga berendezése és falfestése teljesen megsemmisült, bár utóbbinak sikerült a nyomára bukkanni egy nagyjából két négyzetméteres területen, így a belső tér festéséről van valamilyen elképzelés, hogyan nézhetett ki eredetileg. A kutatás a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont, az Ungvári Nemzeti Egyetem és az Izraelben, Cfáton található Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának együttműködésével fog megvalósulni.

A kutatás eredménye alapján fognak összeállítani egy olyan belső teret, amely általánosságban jellemző volt Kárpátalján a zsinagógákra. Szabó György reményei szerint 2027-ben sikerülni fog a zsinagóga belsejét úgy helyreállítani, hogy az valójában tükrözze egy kárpátaljai zsinagóga belsejét.

A projektben a bontás, a szállítás, a helyreállítás fázisai Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, a Mazsök a Külügyminisztérium támogatásával, az ungvári skanzen és két magánadományozó finanszírozásában fognak megvalósulni. A zsinagóga belső terének kialakítására pedig más forrásokat terveznek bevonni.

Szabó György megemlítette, hogy a fazsinagógának volt egy kör alakú, Dávid-csillagos ablaka, amely valamilyen módon a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum tulajdonába került. A Holokauszt Emlékközpont segítségével szeretnének egy másolatot készíteni erről, és az kerülne a hiányzó ablak helyére. Az épület külsejéről, az ajtókról, ablakokról több kép is rendelkezésre áll, így azokat könnyebben tudják majd restaurálni.

A magyarkomjáti fazsinagógát a 20. század első felében építették. A holokausztban elpusztított zsidó közösség hiányában az épület funkcióját vesztette, a helyiek raktárnak használták. Gazda Anikó művészettörténész, a magyarországi zsinagógaépítészet egyik első kutatója az 1980-as évek végén fedezte fel, akinek 1990-ben bekövetkezett halála miatt egy időre leállt az épülettel kapcsolatos kutatás. Végül 1992-ben egy lembergi építészcsoport mérte fel és dokumentálta a zsinagógát.

A fazsinagóga ma magántelkeken áll, és nagyon nehezen megközelíthető – válaszolta Szabó György arra a kérdésre, hogy miért indokolt elköltöztetni az épületet eredeti helyéről. Látogatottság szempontjából Magyarkomjátra egyébként is lényegesen kevesebben jutnának el, ellenben az ungvári skanzennel, amely közvetlenül a vár mellett található, ami nagyon népszerű a turisták körében, és ahol békeidőben nagyon sok magyar látogató is megfordul. Magyarkomját nem egy optimális helyszín arra, hogy minél szélesebb körben megismerjék a zsinagógát. Az ungvári skanzenben minden tekintetben méltó helyére kerül az épület – hangsúlyozta a Mazsök elnöke.

A skanzenben lévő más egyházak templomait ráadásul használni is szokták esetenként. A tervek között ezért az is szerepel, hogy a zsinagógát alkalmanként eredeti funkciója szerint a zsidó közösség is használatba tudja majd venni, így az új helyszínen ismét istentiszteletek, közösségi események színtere lehet a zsinagóga.

Kiemelt kép: Szabó György / Facebook