Sajtónapi eseményen emlékeznek a horthyligeti gyűjtő- és deportáló tábor áldozataira
Az 1944-es áldozatokra való megemlékezés mellett a hatalom célkeresztjébe került magyar sajtó szabadságára is felhívja a figyelmet a NÜB.
A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) sajtónapi megemlékezést tart a Boráros téren található horthyligeti emlékműnél a Magyar Újságírók Országos Szövetségével (MÚOSZ) együttműködésben.
A 2024 áprilisában, a magyar holokauszt 80. évfordulóján felállított emlékjel a horthyligeti gyűjtő- és deportáló táborba 1944-ben elhurcolt magyar újságírók, jogászok, művészek névsorát tartalmazza, akiket nemcsak a származásuk, hanem világnézetük és a Horthy-rendszerrel szemben álló politikai meggyőződésük miatt üldözte az akkori hatalom – áll a NÜB közleményében.
A közlemény szerint a NÜB hosszú távú célja, hogy a horthyligeti áldozatok emlékművénél ezentúl minden évben legyen egy sajtónapi esemény, amelyen nemcsak az 1944-es áldozatokra emlékeznek, hanem felhívják a figyelmet azokra a mai magyar sajtómunkásokra – újságírókra, tévésekre, rádiósokra, közösségi médiaplatformokon jelen lévő influenszerekre –, akiket a hatalom igyekszik ellehetetleníteni.
„Ma a független, tényfeltáró sajtó a hatalom célkeresztjébe került, ezért közös érdekünk, hogy kiálljunk a magyar sajtó szabadsága mellett”
– hangsúlyozza a NÜB közleménye.
A megemlékezésen az emlékművet állító NÜB Országos Egyesület nevében Schiffer János elnök köszönti a résztvevőket, majd beszédet mond Arató András, a Klubrádió vezetője és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze.
Helyszín: Horthyligeti emlékjel (IX. kerület, Boráros tér, a HÉV megálló közelében)
Időpont: 2026. március 13, péntek, 14.00.
| A horthyligeti gyűjtő- és deportáló tábor A gyűjtő- és internálótábor 1944 márciusától működött a Csepel-szigeten, a Weiss művek egyik lebombázott gyártelepén, a mai Szigetszentmiklós, Tököl és Csepel határában. Több száz zsidót tartottak itt fogva, a kor neves újságírói közül ott raboskodott Kecskeméti György, Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Vidor Gyula, Jemnitz Sándor, az írók közül Ligeti Ernő, Török Sándor és Szatmáry Sándor. De nem csak újságírókat deportáltak ide, hanem a rendszerre veszélyesnek tartott jogászokat is, köztük Beck Salamon ügyvédet, s üzletembereket, így Bródy Lászlót, a Hungária Nyomda elnök-vezérigazgatóját. Az ártatlanul odahurcolt embereket – akiket szuronyos magyar honvédek őriztek – a lebombázott repülőgépgyárban olyan munkákra osztották be, mint vagonpakolás, szénlapátolás, romeltakarítás. Horthyliget foglyait 1944 júliusában több transzportban deportálták Auschwitzba és más haláltáborokba. Sokan meghaltak annak következtében is, hogy Csepel szigetét 1944 július 30-tól súlyos légitámadások érték, és a tábor nem rendelkezett óvóhellyel. A létesítményt – ahol mintegy fél év alatt csaknem 600-an raboskodtak – 1944 augusztusában zárták be. |
Még több Kibic
„Barbi vasárnap elhunyt” – Paszternák-Szendy Barbarától búcsúzik a Bálint Ház
Gláser „Juci” bácsi több mint egy évszázados családi öröksége nem egy lezárt történet
Kék-fehér színben világítják meg a Lánchidat az október 7-i terrortámadás áldozatai előtt tisztelegve
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
