Mindenki számára elérhetővé váltak Herzl Tivadar eredeti naplói

A Cionista Központi Archívum által digitalizált naplókból kirajzolódik, hogyan formálódtak a zsidó állam megálmodójának gondolatai.

Izraelben a Cionista Központi Archívum digitalizálta és hozzáférhetővé tette a zsidó államot megálmodó, Magyarországon született Herzl Tivadar naplóit, valamint az Ősújország (Altneuland) című utópisztikus regényének kéziratát. Az archívum munkatársainak Herzl-Online nevű digitalizációs projektje teljes terjedelmében, héber és angol fordítással és keresési lehetőséggel teszi hozzáférhetővé a 18 eredeti naplót az erre létrehozott honlapon.

A sűrűn írt sorok közül Herzl később kihúzott több száz szót, de ezek olvashatóak maradtak, és így szerepelnek az eredeti német vagy francia nyelvű átírásokban is az oldalon. Segítségükkel betekinthetünk Herzl gondolatainak formálódásába.

Herzl a naplóban szereplő szavak közé számokat is beiktatott, amelyeket titkos kódként használt, a 401 például a cionista mozgalmat jelölte. „Herzl tiszta szívből hitt a technológia társadalomformáló erejében, s a zsidó államot az innováció zászlóshajójakét képzelte el. Bizonyosan lelkesítette volna az a lehetőség, hogy írásait közvetlenebbül, teljesebben és pontosabban kapcsolják össze a nyilvánossággal” – mondta a digitalizálást vezető Ardon Bar-Hama.

„Az izraeli társadalmat megrázó időkben fontos, hogy visszatérjünk a cionista gyökerekhez és ahhoz az eszményi társadalomhoz, amelyre Herzl törekedett”

– méltatta a vállalkozást Dror Morag, a Cionista Világszervezet alelnök-helyettese.

A szövegből nyomon lehet követni Herzlnek a zsidók helyzetének megoldására tett kísérleteit. „Meg akartam találni az utat a pápához, és azt mondani neki: segíts nekünk az antiszemiták ellen, én pedig egy nagy mozgalmat indítok a zsidók szabad és méltóságteljes megkeresztelkedésére” – írta az egyik oldalon. „Talán meg tudnánk termékenyíteni a sivatag földjét a Nílus segítségével!” – vélekedett egy másik helyen már az Izrael földjére vándorlás lehetőségéről.

„Elviselhetetlen hőségben utaztunk vonattal Jeruzsálembe. A szűk és zsúfolt fülkében ülés valóságos kínzás volt. A császár azt mondta: a lehető legforróbb időjárásba csöppentünk. A találkozás napja rendkívül nehéz volt. Ramla közelében megmértük a hőmérsékletet, 31 fok árnyékban, 41 a napon” – írta 1898-as, a mai Izrael földjén tett látogatásáról, amikor II. Vilmos német császárral találkozott.

„Még most, elhagyatottságában is szép város, és ha idejövünk, ismét a világ egyik legszebb városa lehet… Ha valaha megkapjuk Jeruzsálemet, és ha még lesz erőm tenni valamit, először megtisztítom”

– összegezte jeruzsálemi élményeit.

Herzl németül és franciául írt, gyermekei azonban már megpróbálkoztak a héber nyelvvel is. „A gyerekek, mint minden nap, hancúroztak… a fürdőszobába szaladtak, az ágy felé menet táncoltak, elmondták az esti imát, és ma megengedtem nekik, hogy a német mellett héberül is imádkozzanak” – írta a napló egyik lapján.

Herzl Tivadar Pesten született 1860-ban, majd családjával Bécsbe költözött, ahonnan az egyik lap Párizsba küldte tudósítónak. A Dreyfus-ügy kapcsán megnyilvánuló antiszemitizmus hatására írta A zsidó állam (Der Judenstaat) című értekezését, amelyben amellett érvel, hogy a világban szétszóratott zsidóságnak vissza kell térnie Palesztinába. Herzl 1904-ben halt meg egy osztrák kisvárosban, Bécsben temették el. Földi maradványait 1949-ben szállították Izraelbe, és Jeruzsálemben, a róla elnevezett hegyen temették újra.