Egyre több szervezet célozza meg a fiatal felnőtt zsidókat, akiket úgy tűnik, nem olyan egyszerű megszólítani

Egyedülálló zsidó szakkollégium, újrabrandelt ifjúsági csoport, több mint 100 éve működő mozgalom, kimondottan neológ vagy éppen reform zsidó szervezetek próbálják bevonni a közösségbe a 17 és 35 év közötti korosztályt, de nem biztos, hogy a széttagozódással célt tudnak érni. A ZSKF konferenciáján az is felmerült, hogy ha gomba módra szaporodnak a nekik szóló szerveződések, akkor miért érzik úgy még mindig a zsidó fiatal felnőttek, hogy nincs hová menniük.

Fiatal zsidók jövőképe címmel zajlott a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) idei konferenciáján az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen régi, új és még alakulóban lévő, a fiatal felnőtt zsidókat megcélzó szervezetek mutatkoztak be, és beszélték át, hogy milyen problémák merülnek fel ennek a korosztálynak az elérésében, illetve hogy milyen megoldást kínálnak ezekre. A Mazsihisz Ifjúsági Csoport (All In), a Mazsihisz Ifjúsági Osztály (Club Sababa), a Tamar, a Mózes Ház, a Hasomer Hacair és a Szenes Hanna Szakkollégium képviselőit Szabó Kitt, a Bét Orim titkára kérdezte.

A panel kezdetén a Kádár Amirt helyettesítő Varga Violetta a Mazsihisz Ifjúsági Csoportja kapcsán bejelentette, hogy november elején All In néven újult meg az ifjúsági csoport, amely a 17 és 35 év közötti korosztályt fedi le. Bár létezik már egy, ezt a korosztályt megszólítani kívánó osztálya a Mazsihisznek (róluk is szó lesz a folytatásban), ez az újabb szerveződés egy másik nézőpontból fog kiteljesülni. Jelenleg a tagok toborzása zajlik, és szeretnének együttműködni a már meglévő ifjúsági szervezetekkel. Ezen túl próbálják elérni azokat a zsidó fiatalokat, akik még nem tagjai zsidó szervezeteknek vagy nem zsidó oktatási intézményekben tanulnak.

Míg az All In egy újrabrandelés eredménye, a Szenes Hanna Szakkollégium egy teljesen új kezdeményezés. Az építészmérnöknek tanuló Mosoni Aliz elmondta, hogy a zsidó szakkollégium alapítása éppen folyamatban van. Azért döntöttek a létrehozása mellett, mert úgy érzékelték, az egyetemista zsidó fiataloknak nincsen egy olyan szervezete, ahová rendszeresen el tudnának járni, és egy stabil közösség tagjának érezhetnék magukat. A szakkollégium formátumot egyrészt a közösségszervező hatása miatt gondolták megfelelőnek, másrészt oktatási jellegű programokat is szeretnének szervezni, illetve vallással kapcsolatos eseményeket.

A szakkollégiumok az egyetemeken külön oktatási célokat tudnak megvalósítani, és általában valamilyen szakmához kapcsolódnak. A Szenes Hanna Szakkollégium viszont zsidó értékek és zsidó identitás alapján szerveződne meg – tette hozzá Répás Márton jogászhallgató, aki az All In oktatási részlegével is együttműködik, de a konferencián az éppen alakulóban lévő szakkollégiumot jött bemutatni.

A hosszú távú cél az lenne, hogy legyen egy épület, amelyben helyet kapna egy lakóegység, mint ahogy azzal általában a szakkollégiumok rendelkeznek – válaszolta Szabó Kitti felvetésére Mosoni Aliz. A szervezési folyamat már évek óta tart – avatta be a hallgatóságot Répás Márton. Nagyjából most érnek a végére a szervezők. A szakkollégium egy alulról építkező, önszerveződő folyamat eredménye lesz, a Mozaik Hub közben szakmai tanácsokkal segíti a projekt létrejöttét. Aliz és Márton a Szarvasi Tábor közösségéből ismerik egymást, ahol évek óta korcsoportvezetőkként tevékenykednek.

Répás Márton hangsúlyozta, a zsidó szakkollégium ez egy teljesen egyedi kezdeményezés, nem csak Magyarországon, de még külföldi viszonylatban sincs nagyon hasonló intézmény. Léteznek ugyan külföldön egyetemeken működő zsidó diákszervezetek, mint például a – korábban Magyarországon is aktív – Hillel, de ezek működése eltér attól, amit most Alizzal terveznek.

Schein Adél a Mózes Ház és a Tamar képviseletében érkezett a ZSKF-konfernciára. Az előbbivel kapcsolatosan elmondta, hogy egy nemzetközi szervezetről van szó. Világszerte nagyjából 130 Mózes Házat működtet az eredetileg amerikai gyökerű alapítvány. Egy-egy ilyen házban – vagy inkább lakásban, ahogy itt, Budapesten is működik 2009 óta – 3-5 zsidó fiatal felnőtt lakik együtt, és lakbér támogatásért cserébe havonta több programot szerveznek a saját korosztályuknak. A cél az, hogy a fiatal felnőtt zsidók közösségre találjanak, és meg tudják őrizni, vagy éppen kialakítani zsidó identitásukat. Annyi megkötés van, hogy egy fiatal maximum három évig lakhat a Mózes Házban.

Egy Mózes Ház olyan, mint amilyenek a benne lakók – mondta Adél, aki azt is megosztotta, hogy ő maga, illetve a budapesti Ház másik két lakója ebben az életkorban került közelebb a zsidósághoz. Ezért inkább olyanok számára kínálnak programokat, akik szintén fiatal felnőtt korukban kezdik kialakítani zsidó identitásukat. „Sokuknak nálunk van az első péntek estéje” – emelte ki.

Míg a Mózes Ház a zsidó identitást nagyon sok oldalról megközelítő platformként működik, a Tamar egy újabb, nagyjából kétéves közösség, amely kifejezetten a reform és progresszív vallási szervezetekből jött létre, és a nemzetközi Tamar Olami hazai fiókszervezeteként működik. Schein Adél elmesélte, hogy elsődlegesen a Bét Orim közösségbe járó fiatal felnőttekben merült fel az igény arra, hogy egy formálisabb keretbe tegyék azt, amit minden péntek este együtt megélnek. A Tamar egy tényleges közösségként működik a Mózes Ház platform-jellegével ellentétben. Az egyik kiemelt programjuk a vitaklub, ahol tórai szövegek mentén szoktak beszélgetni.

Pálmai Csaba a Club Saba (ejtsd: klub szababa), vagyis a Mazsihisz ifjúsági osztályának az egyik alapítója. Az ifjúsági osztály több mint két éve jött létre azzal a céllal, hogy a 18 és 35 év között lévő zsidó fiataloknak szervezzenek programokat. Az osztály a neológia értékei alapján működik, és a vallást is szeretnék ápolni és tovább vinni a fiatalok körében. Ünnepek idején rabbit, vallási vezetőt hívnak a programokra, de amikor nincs ünnep, akkor inkább a lazább szórakozásé a terep. A Club Saba a vidéki hitközségekkel is szeretne együttműködni, hogy az elérjék az ottani fiatalokat is.

„A fiatalság a jövő” – válaszolta Csaba arra a kérdésre, hogy dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök megválasztása után miért emelte ki, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a fiatalabb korosztályra. Ő maga úgy látja, a fiatalok nagyon szét vannak szórva, sok problémával küszködnek, emiatt nehezen integrálódnak a zsidó közösségen belül. Az asszimiláció és az antiszemitizmus miatt eleve nehezebben kapcsolódnak a zsidósághoz.

A Hasomer Hacair (Somer) fiatal felnőtt tagozatát Dombi Miksa mutatta be. A tagozat hosszú alakulási folyamat során jött létre, amelyben a Mozaik Hub volt segítségükre. Inkább a kisebb klubprogramokban gondolkoznak, ehhez próbálnak platformot biztosítani. Ha valaki valamilyen klub ötletével jelentkezik náluk, annak a Somer fiatal felnőtt tagozata tud segíteni a megvalósításban. Kivételt képeznek az Arconpörgés bulik, amelyek a zsidó ünnepekhez kapcsolódó elektronikai zenés rendezvények. Itt az a cél, hogy jobban bele legyen emelve a szórakozásba a zsidóság, kicsit viccesen, kicsit cinikusan – magyarázta Miksa.

A beszélgetés során szó esett, mint példa a lehetséges együttműködésre, a több szervezet által közösen rendezett nagy hanukai buliról, amely a Merlinben lesz december 20-án.

Majd a közönség soraiból érkezett egyik kérdés azt vetette fel, hogy miért érzik úgy még mindig a fiatal felnőtt zsidók, hogy nincs hová menniük, amikor már több szervezet is létezik, amelyik pont őket célozza tevékenységével. Répás Márton szerint ennek több aspektusa van, az egyik, hogy a problémát egyszerre többen realizálták, és egyszerre kezdtek dolgozni azon, hogyan változtassanak a helyzeten. A másik, hogy különböző hátterekkel rendelkeznek, máshonnan indultak, eltérő utakat jártak be, de végül ilyen szervezetek létrehozásánál kötöttek ki. Mosoni Aliz azt emelte ki, hogy ők itt szervezők, akik folytonosságot próbálnak biztosítani azok számára, akik az ifjúsági szervezetekből kikerülve továbbra is kapcsolódni szeretnének a zsidó közösséghez.

De mi van azokkal, akik csak fiatal felnőtt korukban szeretnének csatlakozni a közösséghez? Nekik nehezebb dolguk van, mint akik zsidó szervezetekből vagy zsidó iskolákból jönnek? – kérdezte meg Szabó Kitti a beszélgetés résztvevőit.

Pálmai Csaba szerint minden kezdet nehéz, de annyiban könnyű helyzetben vannak a csatlakozni vágyók, hogy minden szervezet szeretettel fogadja őket. Ő maga egy vidéki asszimiláns közegből érkezett, és bár mindig is tisztában volt zsidó származásával, nem volt lehetősége ezt megélni. Amikor viszont felnőttként csatlakozott a közösséghez, akkor őt is szeretettel fogadták. Répás Márton ehhez azt fűzte hozzá, hogy a szervezeteknek is nyitniuk kell a fiatalok felé.

Dombi Miksa úgy látja, azok a fiatalok, akik gyerekkorukban nem kapcsolódtak a zsidó közösséghez, fogékonyabbak lesznek arra, hogy aktív résztvevői legyenek a szervezetek programjainak. Többek számára például a Taglit program (egy 10 napos ingyenes izraeli utazás fiataloknak) jelenti a zsidó identitásuk kezdetét. Onnan jöhetnek fiatalok a szervezetekhez, aztán ha nem megfelelő valakinek az egyik szervezet, mert mondjuk nem elég vallásos, vagy éppen túlságosan is az, akkor átmehet egy másikhoz.

A zsidó fiatal felnőtteket célzó szervezetek nem konkurenciája egymásnak, hiszen leképezik a hazai zsidóság sokszínűségét – erősítette meg az előzőeket Pálmai Csaba, amivel a beszélgetés többi résztvevője is egyetértett.

Nem biztos, hogy az egyre több szervezet létrejötte jelenti a megoldást

A következő panelben Bedő Márton, a Hasomer Hacair titkára mutatta be a szervezet nemrég napvilágot látott kutatását, amely a fiatal felnőtt zsidók igényeit mérte fel. Az eredményekről korábban itt írtunk a Kibicen, de a konferencián egy tágabb képet kaphatott a hallgatóság.

A Somer egy 110 éves mozgalom, amely elsősorban egy gyerekeknek szóló közösséget működtet. Most mégis azért kezdtek el a fiatal felnőtt korosztállyal is foglalkozni, mert a világszövetségben, hová tartoznak arra jutottak, hogy a diaszpórában élők számára egy egész életre szóló someres élményt kell biztosítani. Ezt máshol egy közösségi központ keretében oldották meg, de mivel itthon már működik ilyen intézmény, a Bálint Ház, ezért úgy döntöttek, hogy igényfelmérést készítenek a fiatal felnőtt zsidók körében. Mindezt egy hosszú stratégiai tervezési folyamat előzte meg, amelyben a Mozaik Hub volt a somerosok segítségére.

Bedő Márton szerint nem lehet egyszerre az egész 17 és 35 év közötti korosztályra célozni, hiszen más szükségletei vannak egy kamasznak, aki éppen érettségizik és egy 34 évesnek, aki meg családalapítás előtt áll. Ezért a felmérésükben négy különböző perszónára bontották a korosztályt (ezeket a felmérésről szóló cikkünkben lehet tanulmányozni). Az eredmény alapján azt kapták, hogy leginkább bulizni, találkozni, ismerkedni szeretnének a fiatalok, tenni mindezért azonban már kevésbé akarnak.

Ez utóbbi abból derült ki, hogy elkezdték megkeresni azokat a válaszadókat, akik a kérdőívben azt jelezték, hogy szívesen, akár még szervezőként is részt vennének programokon, személyesen azonban már teljesen más válaszokat kaptak a somerosok, mint amit a felmérés alapján várni lehetett volna. Bedő Márton megjegyezte, hogy mindez számára nehezen összeegyeztethető azzal, amit az előző kerekasztal-beszélgetés résztvevői elmondtak. Úgy látja az egy rossz reakció a helyzetre, ha egyre több szervezet jön létre, ezeknek ugyanis hasonló kihívásokkal kell majd megküzdeniük.

A Somer titkára többekkel beszélt, hogy megtudja, mi okozta a felmérés és a személyes válaszok közötti ellentmondást, és arra jutott, hogy a fiatal felnőttek az egyetemi tanulmányaikra és / vagy munkájukra fókuszálnak, és nem marad idejük a zsidóságuk megélésére. Úgy látja, amit a Somer tehet, hogy inkább a kisgyerekes családokra próbálnak fókuszálni, ami egyébként is a Somer működését tudja hosszú távon segíteni, hiszen a gyerekek révén utánpótlást jelenthet a szervezetnek.

A zsidó fiatal felnőttek témában a tavalyi ZSKF-konferencián zajlott beszélgetésről itt lehet olvasni:

Az idei konferenciáról szóló további beszámolóink pedig itt és itt érhetők el: