Új nemzedék, régi sebek – A holokauszt emlékezete soha nem egy lezárt örökség

A Transzgenerációs Emlékezet Kutatócsoport konferenciájának célja, hogy közös gondolkodásra hívja mindazokat, akik a holokauszt emlékezetének alakulását, átörökítését és jelentésrétegeit vizsgálják.

Új nemzedék, régi sebek címmel tart szakmai rendezvényt 2025. december 11-én a Transzgenerációs Emlékezet Kutatócsoport az ELTE Társadalomtudományi Kar, Ferge Zsuzsa Kari Tanácstermében.

A Transzgenerációs Emlékezet Kutatócsoport célja a társadalmi traumák, különösen a holokauszt intergenerációs átörökítésének vizsgálata. Munkájuk egyszerre támaszkodik empirikus kutatásokra, kulturális elemzésekre és személyes történetekre. Fontosnak tartják a különböző generációk közötti párbeszéd erősítését, valamint azt, hogy a múlt megértése releváns maradjon a jelen társadalmi kérdései számára.

A konferencia célja, hogy közös gondolkodásra hívja mindazokat, akik a holokauszt emlékezetének alakulását, átörökítését és jelentésrétegeit vizsgálják. A negyedik generáció szemszögéből új kérdések, új érzékenységek és új értelmezési lehetőségek nyílnak meg: hogyan él tovább a trauma azok életében, akik már csak családi elbeszélések és társadalmi narratívák útján találkoznak vele? Mit jelent ma felelősséget vállalni az emlékezésért?

A konferencia arra emlékeztet, hogy az emlékezet soha nem lezárt örökség. A negyedik generáció felnövekvő tagjai új fényt vetnek a történetekre, amelyek így tovább élnek, formálódnak és új jelentésekkel gazdagodnak.

A konferencia előadói különböző tudományterületekről és generációkból érkeznek, de közös bennük a törekvés, hogy személyes és szakmai nézőpontból járuljanak hozzá a múlt feldolgozásának folyamatához.

Program

Papp Richárd, TáTK Társadalmi Kapcsolatok Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi docens: Nem több mint tananyag? A Z generáció holokauszt-emlekezetenek kutatásáról

Maczkó Blanka, Társadalomtudományi Kar – Szociológia BA, másodéves hallgató: Közelebb, mint hinnéd – A mezőberényi holokauszt emlékezete egy Z generációs szemével

Joób Rhodé, filozófus és teológus: Hazatérők és akik otthon maradtak – Dilemmák Sepsiszentgyörgyön

Szabó Cintia, Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások PhD képzés, másodéves hallgató: De akkor szerinted itt mi lesz, ha ők ide jönnek? – A holokauszt-emlékezet és a zsidó identitás értelmezései a harmadik generáció körében

Heller Mária, Szociológia Intézet, PhD Habilitált Egyetemi Docens: Emlékmécses, gyerekek nehéz öröksége

Koó Sára Laura, Pszichológia MA, másodéves hallgató: Affektív távolság és morális felelősség a Z generáció holokauszt-emlékezetében

Kiss Máté, Kulturális Antropológia Tanszék, egyetemi adjunktus: A holokauszt lokális emlékezetei nyíregyházi görögkatolikus papnövendékek körében

Nagy Hanna Sára, Szociológia BA, másodéves hallgató: Negyedik generációs emlékezet és morális ambivalencia a szakkollégisták holokauszt-narratíváiban

Záróprogram, kerekasztal-beszélgetés, amely résztvevői:

Félix Anikó, szociológus, kutatásai az antiszemitizmusra, a radikalizációra és az előítéletek társadalmi dinamikáira fókuszálnak. Az ELTE-n szerzett PhD-fokozatot, ahol a kortárs szélsőjobboldali mozgalmakat vizsgálta. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a Haifai Egyetemen és a Zsidó Világkongresszusnál. Munkájában az elméleti kutatás és a gyakorlati prevenció összekapcsolására törekszik. 2023 óta a Haver Alapítvány igazgatója.

Kriza Bori, szociológus, az ELTE-n, a CEU-n és a párizsi Sciences Po-n tanult. Több mint 15 éve készít oral history interjúkat holokauszt-túlélőkkel az USHMM számára, és számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt. Fő területei a holokauszt emlékezete, az antiszemitizmus és a radikális ideológiák. Tudományos publikációk és sajtócikkek szerzője, több dokumentumfilm alkotója, köztük a Dübörög a nemzeti rock. Munkáját több rangos ösztöndíjjal és díjjal ismerték el, köztük az Ember Mária-díjjal.