A holokauszt áldozatainak többsége sír és nyom nélkül tűnt el

Ötmillió, a holokauszt során meggyilkolt zsidó nevét gyűjtötte már össze a Jad Vasem. A számítások szerint fennmaradó egymillió további név többsége valószínűleg soha nem lesz fellelhető.

Ötmillió, a holokauszt során meggyilkolt zsidó nevét gyűjtötte már össze a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum – jelentette be a katonai rádióban kedd reggel Dani Dajan, az intézmény elnöke. A világ minden tájáról érkező túlélők és hozzátartozók segítségével jutottak el ehhez a „történelmi mérföldkőnek” számító eredményhez. A számítások szerint fennmaradó egymillió további név többsége valószínűleg soha nem lesz fellelhető, közölte a múzeum, amelynek oktatási részlege, archívuma, könyvtára és kutatóközpontja is van.

A Nevek Csarnoka a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban (Fotó: David Shankbone / Wikimedia Commons)

A második világháború után létrehozott intézmény egyik, több évtizedes küldetése a hatmillió áldozat kilétének megállapítása, hogy a koncentrációs táborokban nevüktől is megfosztott zsidók legalább haláluk után visszanyerjék személyazonosságukat.

A Kárpótlási konferencia idei becslése szerint a ma még élő mintegy kétszázezer holokauszt-túlélő fele hét éven belül távozik az élők sorából. A Jad Vasem szerint a fennmaradó egymillió zsidó áldozat neve valószínűleg soha nem lesz ismert, bár az új technológiák – például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás – révén akár még további negyedmillió embert azonosíthatnak.

„Az ötmillió név elérése egyszerre mérföldkő és emlékeztető be nem teljesített kötelességünkre” – mondta Dani Dajan.

„Minden név mögött egy emberélet áll, amely számított. Egy gyermek, aki soha nem nőhetett fel, egy szülő, aki soha nem tért haza, egy hang, amely örökre elnémult. Erkölcsi kötelességünk, hogy minden áldozatra emlékezzünk, nehogy bárki is örökre elvesszen a névtelenség sötétségében”

– tette hozzá.

A nevek gyűjtésében az intézmény támaszkodott az együttműködésre a zsidó közösségekkel, a levéltárakkal, a genealógiai társaságokkal és a kutatóintézetekkel. Már évtizedek óta nyomtatják és terjesztik az egyoldalas emléklapokat, amelyeket túlélők, rokonok és barátok töltöttek ki egy-egy, tudomásuk szerint meggyilkolt ember adataival.

Ezekből a lapokból eddig 2,8 millió nevet nyertek ki, több mint húsz nyelven – köztük magyarul is. A gyűjteményt 2013-ban az UNESCO felvette a Világ Emlékezete jegyzékébe.

Emellett a kutatók levelekből, naplókból, náci dokumentumokból és deportálási listákból, népszámlálási adatokból, náci bűnösök és kollaboránsaik elleni perek irataiból is kiválogatták megölt zsidók neveit.

A holokauszt több százezer áldozatának nevét sosem fogjuk megismerni

Kevésbé szokványos forrásokkal is dolgoztak, zsidó temetők sírköveit és zsinagógák emléktábláit is átvizsgálták. „A tanúságtételek emléklapjai szimbolikus sírkövek” – mondta Alexander Avram, a holokauszt áldozatai központi adatbázisának igazgatója, aki 37 éve vezeti a programot.

„A holokauszt áldozatainak többsége sír és nyom nélkül tűnt el – ma már csak a nevüket őrző tanúságtételek révén élnek tovább. Ötmillió név azonosításával emberi mivoltukat állítjuk helyre, és gondoskodunk róla, hogy emlékük fennmaradjon”

– tette hozzá.

Az ötmillió név hat nyelven megtekinthető az interneten is a Jad Vasem honlapján. A rendszer több százezer „személyes dossziét” is tartalmaz, amelyek az egyes áldozatok életét, sorsát ismertetik.

Még több Kibic

20. születésnapját ünnepli a Hanoar Hatzioni

2026.06.11. 14 óra ago
Mindenki meg van hívva az eseményre, amely egyben a Hanoar idei évadának lezárása is lesz.

Az élet jön tovább. De hogyan?

2026.06.10. 1 nap ago
A nyugdíjról sokáig úgy beszéltünk, mint a megérdemelt pihenés idejéről. Csakhogy a mai hatvanas generáció már nem feltétlenül ebben a képben látja magát: aktív, tervei vannak, és nem szeretné, ha a következő húsz-harminc évét elavult „nyugdíjas” szerepek határoznák meg. Lebovits Ágnessel, a 60+ Újrahangoló Program vezetőjével arról beszélgettünk, miért lehet a nyugdíjba vonulás egyszerre krízis és lehetőség, és miért nem érdemes ezt az új fejezetet egyedül kitalálni.

Új digitális platform mutatja be az antiszemitizmust és cigányellenességet a visegrádi országokban

2026.06.10. 2 nap ago
A TRACE egy regionális kezdeményezés, amely célja a közép-európai antiszemitizmus és cigányellenesség követése és elemzése. Az új felület lehetőséget kínál jelenkori incidensek bejelentésére is, így az adatbázis folyamatosan frissülhet. A témában nemzetközi konferenciát szerveznek a napokban Auschwitz-Birkenauban.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »