A törvények tükrében: a hagyomány és a „képcsinálás” viszonya, ikonikus képek a zsidóság történetéből

Toronyi Zsuzsanna és Darvas István főrabbi előadásával folytatódik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban a Limmud Magyarország Jól kinézünk! című sorozata, amely keretében a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fedezik fel újra.

Az előadásról:


A Limmud Jól kinézünk! eseményein eddig a zsidóellenesség hosszú történetéről tanultak a résztvevők úgy, hogy a hagyományos szövegközpontú megközelítés mellett az előadók támaszkodtak a képi világ üzenetére is. Pedig a kőtábla sokat emlegetett második parancsolata, vagy Potok Asher Levje, esetleg a Netflix Shtisele alapján még a hagyományban kevésbé jártasak is azt sejthetik, hogy a képekben lehet valami nem kóser.


A résztvevők ezúttal ellátogatnak a Zsidó Múzeumba, ahol Darvas István főrabbi segít eligazodni a hagyomány és a képi világ viszonyának szövevényében, majd Toronyi Zsuzsanna, a múzeum igazgatója a gyűjtemény darabjainak példáján mutatja be a képek erejét.

Időpont: 2025. október 30., csütörtök 17:00 óra

Helyszín: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Belépő: https://cooltix.hu/event/68d57976a366932e87d218c3

A sorozatról:

Az év elején a judeofóbia, az antijudaizmus és az antiszemitizmus összefüggéseiről majd a zsidóság és a képek viszonyáról tanulnak a résztvevők. Ősszel fényképpályázatot hirdet meg a Limmud, és várják felvételeiteket arról, hogy milyenek látjátok a zsidó életet a mai Magyarországon. A legjobb pályamunkákból pedig kiállítást rendeznek, amelyen Ti lesztek a tárlatvezetők.

A közbeszédben ma is gyakran felcserélik és összemossák az antijudaizmus és az antiszemitizmus fogalmait, és ez nem véletlen, hiszen az idők során számos alkalommal előfordult, hogy teológiai, filozófiai és jogi munkákat eredeti céljuktól eltérő módon magyaráztak, vagy hogy ezen tudományágak művelői különböző érdekek mentén kiléptek szakmájuk szigorú keretei közül, módot adva mondanivalójuk felhasználására.

Egy eklatáns példa a középkori tizenhárom „vérvád-szent” esete. Bár a katolikus egyház egyiküket sem kanonizálta, és kultuszukat tiltotta, a lokális politikai érdekek nagyon erősek voltak és sok helyen a huszadik század második feléig mártírokként tisztelték őket.

Aki kíváncsi, milyen retorikai, képi eszközök és jogi érvek merülhettek fel az idők során annak érdekében, hogy az antijudaizmusból antiszemitizmus váljék, milyen társadalmi, gazdasági folyamatok vezettek egy-egy vér- vagy ostyavád kirobbanásához és évszázados „életben tartásához”, valamint, hogy mi volt a katolikus egyház, illetve a protestáns egyházak álláspontja, illetve a zsidó közösségek európai régiónként eltérő válasza ezekre a folyamatokra, az hallgassa meg az előadást! – üzenik a szervezők.

Beszámolóink a sorozat két korábbi előadásáról: