Breuer Marcell jelentős hagyatékával bővült a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteménye

Az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországra került bútorok, makettek, könyvek, kiadványok és fényképek képezik a Breuer-gyűjtemény törzsanyagát.

Breuer Marcell egykor saját tulajdonában lévő tárgyai közül két jelentősebb együttest szerzett meg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK). Az egyik a világhírű építész irodájához kapcsolódik, a másik pedig Cape Cod-i nyaralójából származik. Az így az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországra került bútorok, makettek, könyvek, kiadványok és fényképek képezik a Breuer-gyűjtemény törzsanyagát.

Jelentős hagyatékkal bővült a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ – mondta el Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfőn, a budapesti Bajza utcai Walter Rózsi-villában tartott sajtótájékoztatón.

Kiemelte: Breuer Marcell (1902-1981) pályája kontinenseket és korszakokat köt össze, életműve a 20. századi építészet egyik kiemelkedő fejezete. Emlékeztetett: a világhírű építész amerikai egyesült államokbeli nyaralójából származó bútorok, fényképek, dedikált könyvek és makettek megszerzése az év kimagasló vásárlása volt, a hagyaték megérkezése az MMA és a MÉM MDK számára múltmentés és jövőépítés is egyben. Ezek az anyagok nem csak dokumentumai egy korszaknak, hanem inspirációt is adnak mindazoknak, akik a magyar építészetért dolgoznak – hangsúlyozta.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára, országos főépítész elmondta: alapelv, hogy az építészet nem önkifejezés, hanem felelősség az emberi térért, pontosan az, amit Breuer Marcell is képvisel.

Felidézte: az elmúlt években új korszak kezdődött a magyar építészetben, amely arra szolgál, hogy a tér újra az emberért létezzen. A modern építészeti gondolat, amelyet Breuer Marcell is hordozott, ma már nem elszigetelt művészi kísérlet, hanem a településfejlesztés, az örökségvédelem és az életminőség közös nyelve – mutatott rá.

Az államtitkár kiemelte: most, hogy Breuer könyvei és makettjei végre itthon vannak, üzenetet küldünk a jövőnek, mely szerint a magyar építészet nem a periférián, hanem a világ szellemi központjában van.

Ez a gyűjtemény egy új fejezet, egy új közös vállalkozás az MMA-val és a MÉM MDK-val – hangsúlyozta, hozzátéve: a cél egy magyar építészeti központ létrehozása, amely egyszerre lesz múzeum és inspirációs központ, egy tér, ahol Breuer mai öröksége méltó módon bemutatható, és ahol kibontakozhatnak az új tehetségek.

Ez a gyűjteménygyarapítás nemcsak magyar, hanem közép-európai léptékben is kiemelkedő gyarapodást jelent építészeti és tárgyi területen – hangsúlyozta Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója.

Az egyik tárgyegyüttes Breuer Marcellnek a Cape Cod félszigeten álló, wellfleeti nyaralójából származik. A MÉM MDK 2025 tavaszán öt eredeti bútort, két épületelem-makettet és húsz könyvet, valamint száz fénykép digitális másolati jogát vásárolta meg a nyaralóból – emlékeztetett az igazgató, hozzátéve: a bútorok között olyan emblematikus darabok találhatók, mint a Breuer által használt Vaszilij-szék és Isokon-heverő.

A másik tárgyegyüttes Szarvasy Mihály New Yorkban élő magyar gyűjtőnek köszönhetően került a múzeum gyűjteményébe – mondta el az igazgató, hozzáfűzve: Szarvasy a Breuer Marcell egykori társa és kollégája, Hamilton Smith hagyatékából fennmaradt egyes bútorokat, könyveket és dokumentumokat helyezett letétbe a MÉM MDK-ban.

Breuer Marcell a 20. századi építészet és design egyik legjelentősebb alkotója. Pécsett született zsidó családban, a Bauhausban tanult, majd az iskola meghatározó tanára lett az asztalosműhely vezetőjeként. A két világháború között Dessauban, Berlinben, Zürichben, Budapesten és Londonban dolgozott, elsősorban bútortervezőként és belsőépítészként, de építészi ambíciókkal. Zsidósága miatt a Magyar Mérnöki Kamara nem vette fel a tagjai közé. Mivel Magyarországon nem folytathatta praxisát, ezért 1935-ben Angliába távozott. Építészete az Amerikai Egyesült Államokban teljesedett ki 1937-es emigrációja után.

Elsősorban karakteres családi házaival és brutalista építészetével lett ismert világszerte. Székhelye New Yorkban volt, de külföldi megbízásainak gyarapodásával 1964-ben Párizsban is irodát nyitott. Magyar barátaival és kollégáival élete végéig tartotta a kapcsolatot, anyanyelvét is megőrizte. Breuernek korábban alig jutott el tárgya Magyarországra, és épülete sem valósulhatott meg itthon.