A zsidó civilekkel is egyeztet Bóka János az antiszemitizmus elleni akcióterv kidolgozása kapcsán

Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszterelnöki megbízott volt a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) ehavi reggelivel összekötött megbeszélésének vendége. Az eseménynek ebben a hónapban a Bálint Ház adott otthont, a reggeliről pedig a Hasomer Hacair gondoskodott.

Bár korábban jártak már politikusok a ZSKF-reggeliken, ám a zsidó civil szervezeteket tömörítő Szövetség fennállásának 13 éve alatt még sosem volt ilyen magas szintű látogatás, ami mindenképpen mérföldkőnek mondható.

A tagszervezetek képviselőinek bemutatkozását követően Bóka János röviden felvázolta, hogy milyen feladatköre van az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszterelnöki megbízottként. Mint azt már korábban, a zsidó sajtó képviselői számára tartott háttérbeszélgetésen is elmondta, november elején egy akciótervet szeretne bemutatni, amely konkrét kormányzati beavatkozási pontokat tartalmazna. Az akcióterv keretében 3-4 kisebb költségvetésű pilot projektet valósítanának meg jövő év áprilisáig. A tervezet összeállításához a miniszter szeretné kérni a ZSKF tagságának véleményét is, mielőtt azt nyilvános vitára bocsátanák.

Bóka János kifejtette, hogy antiszemitizmus elleni küzdelemhez a kormányban megvan a politikai szándék, és nem szeretnék ezt pártpolitikai célokra használni. A miniszter szerint az antiszemitizmus ellen európai szinten kell harcolni, amihez elengedhetetlen az Izraellel való jó kapcsolat fenntartása.

A tagszerveztek képviselői ezt követően több olyan témát vetettek fel, amelyekben az antiszemitizmus elleni küzdelem sikeres megvalósítását látják. Elhangzott, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem nem csak a zsidó közösség ügye kellene, hogy legyen. Szóba kerültek a kitörésnapi események, amelyek megrémítik a holokauszt túlélőit.

Felvetették, hogy a civilek számára elérhető források drasztikusan csökkentek. Például a Norvég Civil Alap beszüntetésével, amely segítségével pedig olyan projektek születtek, mint a Szakácskönyv a túlélésért, amely könyvet a Centropa Alapítvány adta ki, a Gólem Színház készített belőle színdarabot, amiből a Haver Alapítvány csinált oktatási programot, amit több vidéki iskolába is el tudtak vinni.

Felmerült az oktatás fontosságának kérdése, amelyben egy hosszú távú stratégiát kellene létrehozni. Beleértve a zsidóság témájának bevitelét a formális oktatási keretek közé, amihez megfelelő tanárképzésre is szükség lenne. Ráadásul tankönyvekben is egyre kevésbé jelenik meg a zsidóság.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus részben a tudás és a tapasztalat hiányából fakad. Sok vidéki településen ugyanis az emberek sosem találkoztak zsidókkal. A cél az lenne, hogy ha valaki azt mondja magáról, hogy „én zsidó vagyok”, akkor az magától értetődő, természetes legyen, és ne váltson ki senkiből semmilyen szélsőséges reakciót.

A miniszter hozzáfűzte, hogy lesz még folytatása a zsidó civilekkel való egyeztetésnek.

Kiemelt kép: EUM Sajtóiroda