Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

A 71 éves írónak a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét.

Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.

„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt”

– méltatta közleményében a Svéd Akadémia.

Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében – amelyet Olsson betegsége miatt az eseményen a bizottság egyik tagja ismertetett – Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki.

Felidézte, hogy Krasznahorkai Gyulán született, és ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében, amely Magyarországon 1985-ös megjelenését követően irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben a szerző forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.

A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkait az „apokalipszis mesterévé” koronázta..

„Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet”

– fogalmazott Olsson.

A Háború és háború című regényében a levéltáros Korin György New Yorkba, a „világ közepébe” utazik, hogy egy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Olsson kiemelte, hogy „Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált”.

A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.

Ezekhez az „apokaliptikus” eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek „lehetetlenül” kapcsolódnak egymáshoz” – fogalmazott Olsson. Kiemelte, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.

Hozzáfűzte, hogy az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek.

2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó egy Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai öt eposzával együtt ez a műve is legfontosabb alkotásai közé tartozik – hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.

Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.

Az író korábban egy interjúban beszélt édesapja zsidó származásáról, és arról miként változtatta meg nagyapja családnevüket Korinról Krasznahorkaira zsidósága miatt a Horthy-korszakban.

A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.