Feltérképezik Szécsény zsidó temetőjét, hogy országos védettséget jelentő műemléki besorolást kapjon

Nógrád megye egyik legrégebbi zsidó temetőjében a legrégebbi sírkövek a 18. század második feléből származnak.

A közelmúltban elindult Nógrád megye egyik legrégebbi zsidó temetőjének részletes felmérése és pontos történeti dokumentálása – adta hírül a nool.hu. A cél, hogy a szécsényi izraelita temető országos védettséget jelentő műemléki besorolást kapjon.

A szécsényi zsidó temető (Fotó: Kibic)

A lap megemlíti, hogy a Mazsihisz tulajdonában lévő temetőt 2012-ben helyi védettség alá helyezték. Az akkori értékvizsgálat szerint a legrégebbi sírkövek a 18. század második feléből származnak és a temetőt egészen a 20. század végéig használták. A sírok számát 500 körülire becsülték a vizsgálat során.

Túlélők hozzátartozói, a szécsényi önkormányzat, helyi lokálpatrióták, múzeumi és levéltári dolgozók egyaránt fontosnak tartották, hogy a történelmi jelentőségű temetkezési hely ne „csak” helyi oltalom alatt álljon, hanem kapjon akár országos, magasabb védettséget jelentő műemléki besorolást. Ehhez azonban a terület pontos feltérképezése szükséges.

A nool.hu arról is beszámol, hogy a helyi múzeum munkatársai, Guba Szilvia régész-főmuzeológus és Kovács Zsolt történész-muzeológus vállalták a zsidó temető sírjainak – elsősorban a régészeti feltárásokon használt módszertan szerinti – dokumentálását. A sírok pontos helymeghatározásához a geodéziai felmérést Szolnoki Tamás, a Dornyay Béla Múzeum régésze és Nicklas Larsson, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet régésze végezték el. Az önkormányzat a terület előzetes megtisztításával segítette a munkájukat.

Az elbontott zsinagóga egyetlen megmaradt darabja a szécsényi zsidó temetőben (Fotó: Kibic)

A felmérés során kiderült, hogy az előzetes becslésnél jóval több, összesen 652 sír található a temetőben. A sírok elsődleges dokumentálásával egyidőben megkezdték annak az adatbázisnak a kiépítését is, amely a meglévő sírkövek alapadatait tartalmazza majd. A tervek szerint az adatbázis egy olyan nyilvános, jól követhető, kutatható és fejleszthető adatbank lesz, amely egy fotókkal, családi történetekkel teli, élő történelemkönyvként szolgálja az utókort.

A nógrádi zsidó temetőkben, köztük a szécsényiben készült korábbi riportunkat itt lehet elolvasni:

Elhagyatott zsidó emlékek nyomában

Még több Kibic

Társadalmi párbeszéd indul a Szabadság téri német megszállási emlékmű sorsáról

2026.07.18. 5 óra ago
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a végtelenül ízléstelen és végtelenül hazug német megszállási emlékmű több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet. Az egyeztetés után a főváros és a kormány közösen fogja eldönteni, mi legyen az emlékművel.

Kié Szenes Hanna? Három sír és egy kisajátított hőstörténet

2026.07.17. 1 nap ago
Egy embernek rendszerint egy sír jut. Szenes Hannának három is van, és ez önmagában elég lenne egy könyvhöz. Pető Andrea történész és Politzer Maymon Krisztina jogász, újságíró hamarosan megjelenő kötete azonban nemcsak a sírok történetét követi végig, hanem azt is megmutatja, hogyan alakították át újra és újra Szenes Hanna alakját a magyar és az izraeli emlékezetpolitika igényei.

Kommunikációs munkatársat keres a Bálint Ház

2026.07.14. 4 nap ago
A Bálint Ház csapata keresi azt a személyt, aki segít elmesélni történeteiket, és láthatóvá tenni az olyan értékteremtő kezdeményezéseket, mint a Judafest, a Zsidó és Izraeli Filmfesztivál vagy a szarvasi családi táborok.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »