Mindenki csendben hallgatta, hogy milyen égő vörös fejecskére emlékeztet a sok csodaszép pillangó

A 2023. október 7-én a Hamász által Izrael ellen elkövetett véres terrortámadás a hazai zsidó közösségre is komoly hatást gyakorolt és gyakorol a mai napig is. A magyarországi zsidó iskolák vezetőit kérdezve annak jártunk utána, hogy ezen rövid- és hosszú távú hatások milyen kihívásokat jelentettek és jelentenek a következő generáció oktatása és nevelése szempontjából.

Az első néhány napban nehezebb volt a helyzet a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában, de nem is annyira a félelemérzet miatt, hanem sokkal inkább az izraeli kötődések okán. Az intézmény dolgozói és a diákok között is sokan éltek meg óriási aggodalmat Izraelben élő rokonaik, barátaik miatt. Az iskola szakemberei igyekeztek minden tőlük telhető támogatást megadni azoknak, akik nehezen tudtak lelkileg megbirkózni a helyzettel – derült ki Kovács Bernadett igazgató válaszából, amelyet a Kibic biztonságérzettel kapcsolatos kérdésére küldött.

A Lauder Javne Iskolában nem tapasztaltak érezhető növekedést a félelemérzetben az iskolai közösségen belül. Ugyanakkor természetesen tudatában vannak a külső események hatásainak, ezért folyamatosan figyelnek a közösség visszajelzéseire, és nyílt, rendszeres kommunikációval támogatják a diákokat, szülőket és munkatársakat. A nemzetközi trendekhez hasonlóan a lauderesek érzékeltek felerősödő antiszemita retorikát a tágabb társadalmi környezetben, az intézményben azonban természetesen zéró tolerancia van az ilyen jelenségekkel szemben – jelentette ki válaszában Zeitler Ádám, aki a következő tanévtől tölti be az intézmény főigazgatói posztját.

A Lauder iskolai szabályzata világosan rögzíti, hogy az antiszemita megnyilvánulások elfogadhatatlanok. Ezekre azonnal reagálnak: pedagógiai eszközökkel, párbeszéddel és szükség esetén jogi úton is. Ezen túl aktív kapcsolatban állnak zsidó civil szervezetekkel, hogy közösen alakítsák a válaszokat.

A Maimonidész Zsidó Gimnáziumban szintén nem tapasztaltak erős félelemérzetet, de megkérték a gyerekeket, hogy szedjék össze a gondolataikat, kérdezzenek nyugodtan, ha esetleg valakiben felmerül bármilyen kétség, akár az iskolán belüli, akár az iskolán kívüli biztonsággal kapcsolatban – közölte Szilánk Zsuzsa igazgató. Folyamatosan foglalkoznak a témával, és szakértők bevonásával előadásokat, beszélgetéseket tartanak. Kitértek arra, hogy a Tóra mit tanít erről, hogyan kell reagálni egy támadásra, hogyan lehet a félelemmel megküzdeni.

Szerencsére a Maimonidész még a közelmúltban történt, sok iskolát érintő bombariadóból is kimaradt, tehát konkrét, közvetlen veszélyforrás nem érzékelhető. Olyannyira nem, hogy az iskola három diákja öntevékenyen kiment a Széll Kálmán téri Izrael-ellenes tüntetésre, hogy beszélgetést kezdeményezzenek a demonstrálókkal.

A Scheiber biztonságáról a Mazsihisz biztonsági szolgálata gondoskodik. Október 7. óta több alkalommal változott a protokoll a szakemberek döntése alapján. A terrorcselekmények óta a Scheiberbe más módon történik a beléptetés akár gyalog, akár gépjárművel érkezik valaki, és ez folyamatosan változik a körülmények függvényében.

A kinevezett főigazgató szerint a Lauder meglévő biztonsági protokolljai stabilak és hatékonyak, így azok teljes átdolgozására nem volt szükség. Az új helyzetre reagálva ugyanakkor néhány területen megerősítették és kiegészítették a védelmi intézkedéseket. A diákok és dolgozók biztonsága kiemelt fontosságú a Lauderben, ezért az elmúlt időszakban több ponton is fejlesztéseket vezettek be, amelyek célja az iskola biztonságos működésének további megerősítése. A konkrét részletek biztonsági okokból nem nyilvánosak. Folyamatos kapcsolatban állnak a hatóságokkal, és minden szükséges lépést megtettek a védelem érdekében.

A Maimonidész megduplázta a biztonsági őrzést, és közvetlenül a terrortámadás után közös megbeszélést tartottak a diákokkal és a pedagógusokkal. Szilánk Zsuzsa igazgató átbeszélte az EMIH biztonsági csapatának vezetőjével, hogy az iskolára és a világra nézve mit jelent az új helyzet. Nyitott kérdezz-felelek eseményt szerveztek biztonsági szakemberekkel, és sokszor invitáltak az iskolába biztonságtechnikusokat és rendőröket. Az iskola ilyen szempontból egyébként szerencsés helyzetben van, mert pont vele szemben található a III. kerületi Rendőrkapitányság.

Ami a traumafeldolgozást illeti, az izraeli konfliktus kezdetén a Scheiberben jelezték az iskolapszichológusok, hogy bátran és bizalommal forduljanak hozzájuk a gyerekek és akár a szülők is – mondta el Kovács Bernadett. A vezető-iskolapszichológus egész évben tart különböző tréningeket az osztályközösségekben, így könnyen elérhető minden diák számára. Néhány tanáruk és diákjuk éppen Izraelben volt, amikor történt a terrortámadás, ők javarészt meg is keresték az iskolapszichológust, és segítséget jelentett számukra feldolgozni a testközelben szerzett borzasztó tapasztalataikat.

Szilánk Zsuzsa közlése szerint a Maimonidész Gimnáziumban nagyon jól működő lelki segítséget nyújtó csapat dolgozik, őket kiegészítve pszichológusok, pszichiáterek, mentortanárok is bevonhatók, ha szükség van rájuk egy-egy beszélgetéshez. Eddig még komolyabb segítségnyújtásra nem volt szükség, de preventív céllal folyamatosan odafigyelnek a diákokra.

A Lauderben pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és szociális munkások állnak a tanulók rendelkezésére. Egyéni és csoportos konzultációs lehetőségeket biztosítanak, ahol az érintettek biztonságos keretek között megoszthatják gondolataikat, érzéseiket. Ezek a foglalkozások tanácsadás jellegűek, mentálhigiénés támogatásra fókuszálnak, nem terápiás jellegűek, hiszen az iskola nem terápiás intézmény. Szükség esetén javaslatot tesznek külső szakemberhez, terápiára történő irányításra.

Mélyebb terápiás munka természetesen nem az iskola keretein belül zajlik, de a szakemberek mindhárom iskolában segítenek felismerni, ha erre szükség van, és megfelelő ellátóhelyre irányítják az érintetteket. Az iskolában különböző formákban tartanak beszélgető alkalmakat – tanulóknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt – ahol közösen tudnak reflektálni a kialakult helyzetre.

Zeitler Ádám válaszában azt hangsúlyozta, hogy a Lauder Iskola aktívan támogatja a kritikai gondolkodás fejlesztését, legyen szó osztályfoglalkozásokról, kerekasztal-beszélgetésekről vagy diákvezérelt fórumokról. A tanórákon és projektmunkák során segítenek a diákoknak eligazodni az információk tengerében, felismerni a dezinformációkat és megérteni saját érzelmi reakcióikat.

A Maimonidészben nagyon szoros és jó a viszony a pedagógusok, diákok és a szülők között – mutatott rá az iskola igazgatója. Szívesen hívnak vendégelőadókat az iskolába, akiket a gyerekek szabadon kérdezhetnek. Egységes programokat is szerveznek, és külön alsós-felsős tematikus programokat is. Ezen kívül, ha bármilyen kérdés van, a judaisztika tanárok, a judafők összeszedik, és a Kérdezd a Maimós rabbit című programsorozat keretei között megfelelő vallási vezetőt hívnak meg, vagy akár Közel-Kelet-szakértőt. Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy segítsenek a diákoknak a hírek és információk közötti tájékozódásban, amihez vitafórumokat is szerveznek.

Nagyon nehéz megtalálni ebben a helyzetben az arany középutat – mondja Kovács Bernadett, a Scheiber igazgatója. Sok olyan diák van az egészen kicsik között is, akiknél – érthető módon – a mindennapi beszédtéma része az, ami Izraelben történik. Más diákoknál erről otthon kevés szó esik. Nehéz kérdés, hogy milyen gyakorisággal, és milyen mélységben kell beszélni erről.

Két héttel október 7. után a Scheiberben gimnazistáknak szerveztek programot, amin 250 tanuló vett részt. A diákok egy napon keresztül beszélgettek pedagógusokkal, iskolapszichológusokkal, segítő szakemberekkel, csoportokban, Izrael Állam történelméről, és a kialakult helyzetről, arról, hogy miként lehet a traumát feldolgozni, hogy mit tehetnek azért általában és vészhelyzetben, hogy „jól legyenek”, valamint arról, hogy mi a demokrácia és mi a diktatúra közötti különbség.

Külön fontos témája volt ezeknek a beszélgetéseknek, – ami a tragédiától függetlenül is rendszeresen felmerül –, hogy miképp lehet kiigazodni a hírekben, honnan lehet objektív tájékoztatást kapni. Ez a tanítási nap nagyon kimerítő volt mindenki számára, de az ott elhangzottakra azóta is építhetnek.

Kovács Bernadett elmesélte, hogy a legmeghatóbb pillanat az idei tanévben a tan-széderen esett meg. Néhány diák önszervező módon, majd később szervezett keretek között narancssárga pillangókat hajtogatott minden tányér mellé, feldíszítették lepkéikkel az egész aulát.

A Héber Nyelvi Akadémia ugyanis úgy döntött, hogy a négyévesen Gázába hurcolt és ott kegyetlenül meggyilkolt Ariel Bibasz emlékére átnevezi a narancssárga jeruzsálemi foltos lepkét. Mindenki csendben hallgatta, hogy milyen égő vörös fejecskére emlékeztet a sok csodaszép pillangó.

A Scheiber igazgatója azt is megosztotta a Kibiccel, hogy azon a napon, amikor nyilvánvaló lett, hogy a Bibasz családból az édesapán kívül más már nem fog élve hazatérni, felhívott egy harmadikos tanítványunk édesapja. Elmondta, hogy ma azzal ment haza az iskolából a kisfia, hogy márpedig ő Izraelben lesz katona. Az apuka elmondta, hogy eddig sem volt benne sok kérdés a Scheiber Iskolával kapcsolatban, de most már biztos benne, hogy a gyermeke pontosan ott van, ahol lennie kell.

Számos volt és jelenlegi tanítványunk, kollégánk vett részt az eltelt hosszú időszakban a legkülönbözőbb önkéntes munkákban Izraelben. Azt hiszem, nekünk innen, a diaszpórából ez leginkább a feladatunk: segítenünk kell abban, hogy Izraelben újra béke és mentális jólét lehessen – fogalmazott Kovács Bernadett, hozzátéve:

Remélem, mielőbb így lesz!