A Dreyfus-ügy Franciaországban az antiszemitizmus elleni küzdelem szimbólumává vált
A francia nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Alfred Dreyfust tábornoki rangra emeli, és ezzel a „jóvátételi aktussal” 130 évvel az elítélése után befejezte a rehabilitációját.
A hazaárulással alaptalanul megvádolt Alfred Dreyfus (1859-1935) ügyét a francia igazságszolgáltatás egyik legnagyobb tévedései között tartják számon. A francia-zsidó százados ellen az 1890-es évek végén indult per azzal a váddal, hogy a németeknek kémkedett.

A szöveget, amely Alfred Dreyfus rangjának dandártábornok fokozatra emelését írja elő, mind a 197 jelenlévő képviselő elfogadta a hétfő esti szavazáson. A tervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia.
„Szavazatunkkal a Köztársaság helyrehozza azt a hibát, amelyet Dreyfus századosnak 1906-ban el kellett szenvednie” –, miután az igazságszolgáltatás felmentette –, amikor egy olyan törvényt fogadtak el, amely „nem helyezte vissza őt abba a rendfokozatba, amelyre jogosult volt”
– mondta bevezetőjében Charles Sitzenstuhl, az elnök táborhoz tartozó beterjesztő.
Ez a „gesztus (…) annál is inkább jelentős”, mivel egy olyan időszakban történik, amikor „az antiszemita gyűlöletcselekmények riasztó mértékben növekednek” – hangsúlyozta a vitában Patricia Miralles, a francia emlékezetért és veteránokért felelős kormánytag. Ez egy „jóvátételi aktus” – foglalta össze indoklásában Gabriel Attal volt miniszterelnök, a törvényjavaslat kezdeményezője.
Dreyfust 1894-ben hazaárulásért elítélték, és a francia-guyanai Ördög-szigetre száműzték hamis vádak alapján, amelyeket a 19. század végén a francia társadalomban mélyen gyökerező antiszemitizmus táplált. A Semmítőszék 1906-ban végül felmentette a vádak alól a századost, és visszahelyezte a hadseregbe.
Ugyanakkor egy törvény – annak kihirdetésének napjától kezdődő hatállyal – századparancsnokká nevezte ki, ami az őrnagynak felelt meg. Charles Sitzenstuhl szerint igazságtalanság történt, miután „Dreyfus százados századparancsnoki rangra való visszahelyezése nem felelt meg a karrier teljes újjáépítésének”.

Alfred Dreyfus maga kérte hivatalosan karrierje újraértékelését, de sikertelenül, ezért 1907-ben kilépett a hadseregből, mielőtt az első világháborúban ismét szolgálatot teljesített.
Teljes rehabilitációjának kérdését „sokáig eltusolták és figyelmen kívül hagyták, kivéve a családját és az ügy szakértőit”
– hívta fel a figyelmet a beterjesztő képviselő.
Az Alfred Dreyfus tiszteletére rendezett nemzeti megemlékezésen 2006-ban történt némi előrelépés, amikor az akkori francia elnök, Jacques Chirac elismerte, hogy „nem szolgáltattak teljes igazságot” a kapitánynak, és hogy nem részesülhetett „karrierje helyreállításában, amelyre pedig joga lett volna”.
A jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron 2021-ben úgy vélte, hogy „a katonai intézményrendszernek kétségtelenül az a dolga, hogy a francia nép képviselőivel folytatott párbeszéd során”, Alfred Dreyfust posztumusz tábornokká avassa.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
