Ifjúsági szervezetek október 7. után – Helyek, ahol a gyerekek gyerekek lehetnek, és büszkén megélhetik a zsidóságukat

A Hamász véres támadást intézett Izrael ellen 2023. október 7-én, amely a hazai zsidó közösségre, így a fiatalokkal foglalkozó ifjúsági szervezetekre is komoly hatást gyakorolt Magyarországon. Ezen rövid és hosszú távú hatásokat vizsgáltuk meg három ifjúsági szervezet, a Cteen Hungary, a Hasomer Hacair és a Rumbi Tanház vezetői, képviselői segítségével.

Az EMIH ifjúsági tagozata, a Cteen Hungary közvetlenül 2023. október 7-ét követően megerősítette programjai védelmét. Emellett azóta is segítik a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) munkáját a közösségi média aktív monitorozásával és a gyűlöletbeszédet tartalmazó kommentek kiszűrésével. Hisznek abban, hogy minden az Örökkévaló kezében van, de ezzel együtt nem ülhetünk karba tett kézzel – mondja Tzemmy Bassman, a szervezet vezetője –, nekünk is hozzá kell járulnunk önmagunk megvédéséhez. A biztonság mindig is fontos szempont volt a számunkra.

Abban az időszakban Hasomer Hacair Magyarország programjainak még a Merkaz – Héber és Izraeli Kulturális Központ adott otthont – emlékszik vissza a Somer részéről Dombi Miksa –, és mivel az épületre a Szochnut biztonsági szabályai érvényesek, így ez rájuk is hatott. Egy ideig be is zárták az épületet, így volt néhány alkalom, hogy online tartották meg a foglalkozásokat. Ez a helyzet azonban gyorsan rendeződött, és ezután újra tudtak személyesen találkozni.

A Rumbach zsinagógában a Mazsihisz által működtetett Rumbi Tanház viszont nem módosított programjain. Rapi-Legény Zsuzsanna, a tanház vezetője úgy gondolja, hogy nem az elzárkózás és a félelem a megfelelő reakció ezekre a rettenetes terrorcselekményekre. Véleménye szerint a terrorcselekmények célja a megfélemlítés és a kiszámíthatatlanság érzésének keltése. Ha ez néhány embernél beválik, akkor olyan láncreakciót idézhet elő, amit esetleg több magyarországi zsinagógában tapasztalunk, hogy nem tartanak kidusokat, félnek, bezárkóznak. Ezért ésszerűen, a biztonsági előírásokat maximálisan figyelembe véve tartották meg programjaikat, ahogy már előtte megszervezték.

Nem gondolom, hogy egy zsidó embernek ezután másképp kellene viselkednie, vagy másképp kellene öltözködnie, titkolnia kellene a zsidóságát, mert pont ezt várják tőlünk a terroristák – vallja Rapi-Legény Zsuzsanna.

Traumafeldolgozás terén a Cteen, programjain és azokon kívül is mindig nyitottan fogadja a fiatalok kérdéseit a témában és igyekeznek kielégítő, az életkoruknak megfelelő válaszokat adni. Hisznek abban, hogy elsődleges feladataik közé tartozik, hogy másokkal jót cselekedjenek. Fiataljaik számára többféle lehetőséget biztosítanak önkéntes munkavégzésre, és azt tapasztalják, hogy ez nagy mértékben oldja a stresszt és hozzájárul az általános mentális állapotuk javításához. Három dolgon áll a világ, mondják bölcseink, a Tórán, az istenszolgálaton és a jótéteményeken – idézi Tzemmy Bassman. Ezt a mentalitást igyekeznek közvetíteni.

A Somer két irányba indult el a trauma feldolgozásában: egyrészt a személyes érzések és gondolatok megbeszélésére, másrészt a helyzet megértésére fektették a hangsúlyt. A gyerekek a csoportjaikban közösen beszélték át érzéseiket és gondolataikat, így támogató közegben, egymásra figyelve segíthették egymást a sokk feldolgozásában. Ezen felül külön programot szerveztek, amely a közel-keleti konfliktust kívánta megismertetni a közösséggel, hogy a gyerekek ne csupán a közösségi médiából szerezzék meg az információkat.

A Rumbiban is kibeszéléssel segítették az események feldolgozását. Hagyni kell ventilálni a gyerekeket, hogy a rengeteg információ, ami direkt vagy indirekt módon jut el hozzájuk, és amire talán még szókészletük sincs, csak érzelmeik. Tehát, az ő szókészletüket felhasználva és az aktuális érzelmi állapotukat segítve kell ezekről a helyzetekről beszélni. Rapi-Legény Zsuzsanna szerint akkor kell erről beszélni, amikor természetes módon szóba kerül.

A gyerekek értik és tudják, hogy a biztonsági őrök vigyáznak ránk. Ez teljesen normális, hiszen ha bemegy egy bevásárlóközpontba, ott is találkozik biztonsági őrrel. Ez egy általános védelem, ami jellemző és amit igénybe vesz minden más ember is rajtunk kívül, nem csak a zsidók – mondj a tanház vezetője.

A madrichok (ifjúsági vezetők) felkészítésénél természetesen figyelnek, hogy úgy szervezzék a külső programokat, például a sétákat, hogy a madrichok is tudják, hogy mire kell figyelni, de ezen alkalmakkor van velük egy biztonsági őr is, akinek kifejezetten ez a feladata.

A legnehezebb kérdések közé tartozik a „miért történt ez?” – mutat rá Tzemmy Bassman, hiszen „valójában sohasem tudjuk”, hogy mi miért történik a világban. Sokszor beszélgetnek arról a Cteenben, hogy mit tehetünk, hogyan tehetjük jobbá a világot. Úgy vélik, hogy előremutató, pozitív attitűddel segíthetik igazán a fiatalokat, ezért hangsúlyozzák a zsidó büszkeség megerősítésének és a micvák gyakorlásának fontosságát a beszélgetésekben.

A Rumbi Tanházban a szirénákról, az óvóhelyekről, a halott gyerekekről, a terroristákról, önmagában a háborúról merültek fel konkrét kérdések a gyerekek részéről, kinek-kinek a családi hátterét tekintve. Akiknek Izraelben élnek családtagjai, ott nyilván napi szinten, akik a hírekből informálódnak, ott elszórt információmorzsákból érkeztek a kérdések.

A kérdések általában a félelemre és a helyzet komolyságára vonatkoznak, minden esetben az a válasz, hogy igen, komolyan kell venni, mint minden dolgot az életben, tehát az életünk az első, és ennek megóvására mindent meg kell tenni, mert ha abból indulunk ki, hogy Istentől kaptuk az életünket is, a testünket is, akkor igyekeznünk kell ezt megóvni. Ehhez hozzátartozik, hogy figyelmesen éljük a mindennapjainkat – hangsúlyozza Rapi-Legény Zsuzsanna.

A Somerben a kezdeti sokkot követően a félelem és harag érzései megerősödtek. Különösen szembetűnő volt, hogy a közvélemény egyre inkább az izraeli politikai jobboldal álláspontját vette át, ahol a palesztinokat gyakran a terrorizmus szinonimájaként említik. A Somerben arra törekedtek, hogy árnyalják a közösség véleményét, és ahelyett, hogy azonnali véleményeket alkottak volna, inkább a kritikus gondolkodásra és a kíváncsiságra próbálták ösztönözni a gyerekeket.

Megéltük, hogy a közösségi média milyen erős hatással van a közvélemény alakulására – mondja Dombi Miksa. Baloldali cionistaként nehezen találtak reprezentációt, mivel a vélemények egyre inkább szélsőséges irányba sodródtak, és eltűnt a párbeszéd lehetősége. A Somer baloldali értékei az elfogadáson, szolidaritáson és az egyenlőségen alapulnak, azonban a Free Palestine-mozgalom, ugyanazon értékek mentén bélyegzi a cionistákat elnyomó kolonizálónak.

A világ gyorsan megbocsátott a Hamász október 7-i támadásának, és a terroristákból hirtelen szabadságharcosok lettek. Eközben a zsidó közvélemény jobbra tolódott. A harag, gyász és félelem uralta a közösséget, és sokak számára minden eszköz elfogadhatóvá vált a terrorizmus elleni harcban.

A Somer azonban próbálta megőrizni a kritikai gondolkodást, és elkerülni a gyűlölet és gyász csapdáját. Ahelyett, hogy alámerültek volna a gyász és a gyűlölködés mocsarába, inkább a közösség erősítésére koncentráltak. Szakadatlan folytatták programjaikat az előre eltervezettek szerint, és továbbra is azon dolgoztak, hogy megteremtsék azt a helyet, ahol a gyerekek gyerekek lehetnek, ahol büszkén megélhetik a zsidóságukat, és ahol nyugalomra találhatnak ebben a feszültséggel teli időben. Nagy szerencse, hogy ebben az időszakban sikerült beköltözni, immár a saját klubhelyiségükbe. Ez a költözés lehetőséget adott, hogy az új helyiség építését a saját zsidó identitásuk építésének tekintsék. A gyerekeket bevonták a kisebb munkálatokba, így a közösség közösen két kezével alakítja azt a helyet, amelyet otthonának tekint.

Tzemmy Bassman úgy látja, a támadássorozat és az ezt követően kirobbant háború közvetlenül vagy közvetve az egész zsidó világot érinti. Senki sem vonhatja ki magát alóla. A történések mindnyájunkról szólnak és mindannyiunknak meg kell tennie a maga részét népünk és katonáink védelmében. A közösségi összetartozás hangsúlyozása és a zsidó identitás erősítése mindenképpen pozitív hatással van a fiatalok mentális egészségére. Aki tudja, hogy hol van a helye a világban és büszkén vállalja ősei örökségét, az mindjárt jobban is érzi magát a bőrében – vallja a Cteen vezetője.

A legfontosabbnak a zsidó gyerekek és fiatalok támogatásában Rapi-Legény Zsuzsanna az identitást és az istenhitet tartja. A gyerekeknek megtanítják, hogy van egy erő, felettes személy a világban: Isten, aki elrendeltetett és pontos ütemtervet adott nekünk, hogy mit tegyünk, hogyan éljünk.

Ha betartjuk a Tízparancsolatot – a Rumbi azt tanítja a gyerekeknek –, onnan már igazán nagy bajba nem kerülhetnek. Hinni Istenben, imádkozni, persze semmit nem szabad a világi dolgokból figyelmen kívül hagyni, hiszen ebben a világban élünk, és ez a feladatunk, hogy ebben a világban ezekkel a technikai eszközökkel, ebben a politikai helyzetben, ezekkel a társas kapcsolatokkal, az embertársainkkal kell együtt élnünk, amennyiben lehet békességben, ne rajtunk múljon, hogy ez megvalósul-e vagy sem, de biztos istenhittel és nyitott szemmel nyugodt életünk lehet itt Magyarországon, és Isten segítségével az egész világban.

A Rumbi Tanház az elsők között reagált a történtekre. Megszerveztek egy segélykoncertet Gyermekek a gyermekekért címmel. A teljes bevételt, a madrichok fizetését, a fellépő művészek gázsiját a támadásban érintett kibucoknak küldte át a Mazsihisz, és készült erről egy emlékkönyv is.

A Somer is nagyon fontosnak tartja a közösségi összefogást, így örömmel csatlakoztak minden olyan kezdeményezéshez, amely ezt támogatja. Részt vettek a megemlékezéseken, együtt gyászoltak közösséggel, legyen szó bármelyik egyházról.

A zsidó egység, az áchdut napjainkban az egyik legfontosabb zsidó érték – mondja Tzemmy Bassman. A Jeruzsálemi Szentély az alaptalan, vak gyűlölet nyomán pusztult el, és ahhoz, hogy e hibát kijavítsuk és kiérdemeljük a Szentély újjáépülését, mindennél nagyobb szükség van az egységre és a zsidó egymás közti, feltétel nélküli szeretetére. Ezen értékek mentén több szervezettel is együttműködik a Cteen.

A cteenes fiatalok rendszeresen részt vesznek a Bálint Ház mentális sérülteket támogató programjain, táncházain, támogató gondoskodással és az ünnepekhez kapcsolódó ételekkel – peszáchkor macesszal, hanukakor fánkkal – örvendeztetve meg a résztvevőket. Emellett csatlakoztak ahhoz a nemzetközi mozgalomhoz is, melynek keretében önkéntesek tisztán tartják a holokauszt áldozatainak emléket állító botlatóköveket, és felvilágosító tevékenységet is végeznek ezzel kapcsolatban. A MAZS Alapítvánnyal karöltve látogatnak és köszöntenek fel holokauszt-túlélőket a születésnapjukon. Az elmúlt időszakban pedig felvették a kapcsolatot más magyarországi zsidó ifjúsági szervezetekkel, a Hánoárral, a Somerrel és a BBYO-val is, és bíznak benne, hogy hamarosan megkezdhetik közös tevékenységüket.

A Cteen folytatja az együttműködést és lehetőség szerint kiterjesztenék más szervezetekre is. Szilárdan hiszik, hogy csakis a zsidó egység és a kölcsönös felelősségvállalás képes erős és ellenálló közösséget létrehozni, melyben a fiatalok biztonságos és támogató közeget találnak. Fontosnak tartják a kapcsolattartást, minél több fiatal bevonását. Zsidóságuk büszke felvállalását és minél több micva teljesítését, hogy örökségüket ismerő, büszke, ellenálló felnőttekké válhassanak.

A Rumbi Tanház már elindította nagy nyári programját ami arra inspirál, hogy minden szempontból mozgalmasan, tetterősen, zsidóságukat vállalva, tanulással végezzék a feladataikat. A május eleji családi sabaton legkisebb résztvevője 6 hónapos volt, a legidősebb 70 pluszos. A havdala szertartást a Balaton parton tartották, tehát az átlagos nyaralók is láthatták. Ezzel a nyíltsággal tudnak példát mutatni, hogy nem szabad félelemben élni.

Dombi Miksa szerint az október 7-i események után még inkább szükség van arra a hangra, amit a Hasomer Hacair képvisel. Céljuk, hogy támogassák a kritikusan gondolkodó, szolidáris, zsidó identitásukban erős gyerekeket és fiatalokat. A közösség erősítésén és a zsidó identitás megerősítésén van a fókusz. A legfontosabbnak azt tartják, hogy olyan közösséget építsenek, ahol a gyerekek büszkén megélhetik zsidó identitásukat, miközben biztonságos és támogató környezetet találnak, ahol megérthetik és feldolgozhatják az őket érintő nehézségeket.