Nemes Jeles László új filmje október 23-án érkezik a magyar mozikba

Az Árva című film 1957 tavaszán, Budapesten játszódik.

Október 23-án, az 1956-os forradalom ünnepén kerül a magyar mozikba Nemes Jeles László Árva című filmje, a Mozinet forgalmazásában. A film főszereplője Barabás Bojtorján (Andor), édesanyját Waskovics Andrea (Klára) alakítja, mellettük Gregory Gadebois (Berend) látható kiemelt szereplőként. A film sztoriját Nemes Jeles László rendező családjának története ihlette – közölte a produkció kommunikációjával megbízott ügynökség szerdán az MTI-vel.

Filmhíradó – Film készül 57′ tavaszáról

1957. május 1-én, pár hónappal az ’56-os forradalom leverése után, százezrek ünnepelték Kádár Jánost, a pártot és a megszálló szovjet csapatokat országszerte. A kemény megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, valamint a reménytelenségnek köszönhetően a magyar társadalom nagy része behódolt. Így kezdődött a több mint három évtizedig fennmaradó Kádár-korszak.

A közleményben kitértek arra is, hogy az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas és cannes-i nagydíjas Saul fiát és a Napszálltát jegyző Nemes Jeles László új filmjéhez még egy teaser készült, amelyhez a forgatáson super8-as nyersanyagra készült felvételeket használták fel az alkotók, megidézve a film cselekményének korát.

Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak.

A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.

Az Árva forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező és Clara Royer írta. Producerei a Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó és Szále Ferenc, operatőre Erdély Mátyás, látványtervezője Ágh Márton, jelmeztervezője Flesch Andrea, hangmestere Zányi Tamás, vágója Politzer Péter, casting directora Zabezsinszkij Éva.

Filmhíradó – Éljen május elseje!

1957. május 1-én, pár hónappal az ’56-os forradalom leverése után, százezrek ünnepelték Kádár Jánost, a pártot és a megszálló szovjet csapatokat országszerte. A kemény megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, valamint a reménytelenségnek köszönhetően a magyar társadalom nagy része behódolt. Így kezdődött a több mint három évtizedig fennmaradó Kádár-korszak.

Az Árva magyar többségi és francia-német-brit koprodukcióban készül, a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA támogatásával. Finanszírozói még: az AR Content, a Mid March Media, az ARTE Grand Accord, valamint a Medienboard Berlin-Brandenburg. A magyar Pioneer Pictures partnerei a brit Good Chaos, a francia Lumen és a német Twenty Twenty Vision Filmproduktion.

A Nemes Jeles László rendezte Saul fia a magyar filmgyártás történetében soha nem látott díjesőben részesült. Többek közt 2015-ben elnyerte a cannes-i nagydíjat, majd első magyar alkotásként a Golden Globe-díjat, 2016-ban kiérdemelte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 2017-ben pedig a BAFTA díjat is.

Még több Kibic

Ünnepi Könyvhét: Kóser konyha, dedikálások és klezmer koncert

2025.06.13.3 nap ago
Tegnap kezdetét vette a 96. Ünnepi Könyvhét, amely számos zsidó vonatkozású könyvvel és programmal várja az érdeklődőket. A Kibic Magazin pedig egy rövid ajánlóval tenné könnyebbé az eligazodást a Vörösmarty téren.

A Bálint Házban mutatják be a Lefkovicsék gyászolnak rendezőjének első regényét

2025.06.11.5 nap ago
Breier Ádám első könyve a megbánás regénye. Friss értelmezést ad a mai harmincasok nyelvén egy érzésre, amit alaptalanul hittünk idejétmúltnak.

Átadták a jászapáti zsinagóga felújított épületét

2025.06.10.6 nap ago
Az egykori zsinagóga a felújítást követően megőrizte az eredeti épület motívumait és emlékeit, és Kulturális térként fog működni a jövőben.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »