
Ferenc pápa, a zsidó nép rendíthetetlen barátja
Zsidó szervezetek emlékeztek meg világszerte a hétfőn elhunyt Ferenc pápáról, akit a zsidósággal való kapcsolatok elmélyítésének érdekében végzett tevékenysége méltatása mellett kritikával is illettek a gázai háború kapcsán tett kijelentései miatt.
„Ferenc pápa halálával a világ egy olyan vezetőt veszített el, aki egész életében a béke, a szolidaritás és az emberi méltóság védelmében állt ki. Az Élet Menete Alapítvány nevében mély részvétünket fejezzük ki, és hálával emlékezünk arra a bátor kiállásra, amellyel Ferenc pápa mindig a kirekesztés, az előítélet és az igazságtalanság ellen szólalt fel. Példája és tanítása továbbra is irányt mutat mindazoknak, akik hisznek egy együtt érzőbb, igazságosabb világban. Emléke legyen áldott”
– írja Facebook-bejegyzésében az Élet Menete Alapítvány.

A Mazsihisz közleményében azt emelte ki, hogy „Ferenc pápa budapesti látogatásai során több alkalommal is találkozott a magyarországi zsidó közösség vezetőivel, hangsúlyozva a vallások közötti párbeszéd és a testvériség fontosságát, de számos alkalommal találkozott zsidó vallási vezetőkkel a Vatikánban is. Ferenc pápa egész pápasága alatt kiemelt figyelmet fordított a zsidó–keresztény kapcsolatok erősítésére.”
Nem csak Magyarországon, ahogy arról a Times of Israel beszámolt, Ferenc pápa hétfői halálhírére a zsidó szervezetek világszerte reagáltak. Sokan tiszteletüket fejezték ki a katolikus egyház Izraellel és a zsidó néppel való kapcsolatának előmozdításáért, míg mások bírálták, különösen a gázai háború során az izraeli harci cselekményeket elítélő kijelentései miatt.
Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta – ahogy azt a Mazsihisz is megjegyzi – következetesen elítélte az antiszemitizmust. 2019-ben például az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) képviselőinek vatikáni látogatása során arról beszélt, hogy az antiszemitizmus az egyes országokban tomboló, „elfajult gyűlölethullám” részét képezi. Hangsúlyozta továbbá, hogy a keresztények bűnt követnek el, ha antiszemita nézeteket vallanak, hiszen a zsidósággal közös örökséggel bírnak. Egy antiszemita keresztény saját gyökereit tagadja meg – fogalmazott akkor.
Korábban pedig azt mondta, hogy a keresztények számára létfontosságú a zsidó hagyomány ismerete. Ferenc pápa azon a véleményen volt, hogy a zsidó és a keresztény vallást azonosító értékeket, tradíciókat, „a nagy meglátásokat” az emberiség szolgálatába kell állítani.
„Ferenc pápa olyan látogatásokat tett, amelyek érdemben megjelenítették az új korszakot az egyház zsidókról, a zsidóságról és Izrael Államról alkotott felfogásában”
– írta most a pápa halála kapcsán kiadott közleményében az AJC. Ezek közé tartozott a hivatalos látogatás Izraelben 2014-ben, látogatás a római Nagy Zsinagógában 2016-ban és ugyanebben az évben az auschwitzi haláltáborban tett látogatás, ahol az áldozatok emlékművénél imádkozott, és találkozott a haláltábor 12 túlélőjével.

Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke igazi erkölcsi vezetőként, a mély hit és emberség embereként, és a zsidó nép rendíthetetlen barátjaként méltatta Ferenc pápát. Hangsúlyozta, hogy „az ő vezetése alatt virágzott a Szentszék és a Zsidó Világkongresszus közötti kapcsolat”. Ferenc pápa Izraelre vonatkozó megjegyzéseivel kapcsolatban azonban azt mondta: „Voltak nehéz pillanatok, különösen az elmúlt hónapokban”.
Ferenc pápa utolsó húsvéti üzenetében sem feledkezett meg a Szentföldet sújtó háborúról, és kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt. A MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy „ez a borzalmas konfliktus” továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik „éheznek, és békés jövőre vágynak”. De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.
A JTA Ferenc pápa halála kapcsán megjelent cikkében megjegyzi, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadását követő gázai háború némileg kikezdte a pápa, a zsidók és az izraeliek közötti kapcsolatokat. 2024 novemberében, szakértőkre hivatkozva, akik szerint „ami Gázában történik, az a népirtás jellemzőivel bír”, Ferenc pápa felszólított, hogy a vádat – amelyet Izrael határozottan visszautasít – „alaposan vizsgálják ki”.
A pápa védelmezői szerint azonban az Izrael és a Hamász közötti háborúval kapcsolatos kijelentései összhangban vannak a béke és az emberi élet értékéről szóló katolikus tanítással, és nem tükrözik Ferencnek az antiszemitizmus elleni küzdelem iránti elkötelezettségét. Ferenc pápa többször felszólított a Hamász által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátására is, és találkozott a túszok családtagjaival.
„Őszintén remélem, hogy hamarosan meghallgatásra találnak imái a Közel-Kelet békéjéért és a túszok biztonságos hazatéréséért. Emléke legyen áldott, és inspiráljon jóságra, egységre és reményre!”
– írta részvétnyilvánító nyilatkozatában Jichák Hercog izraeli államelnök az MTI közlése szerint.

„Mély hitű és végtelen együttérzéssel teli ember volt, egész életét a szegények felemelésének és a békére való felszólításnak szentelte egy háborgó világban. Teljes joggal nagy jelentőséget tulajdonított a szoros kapcsolatok ápolásának a zsidó világgal, és a vallások közötti párbeszéd előmozdításának, mint az egymás megértéséhez és a kölcsönös tisztelethez vezető útnak” – hangsúlyozta az Izraeli államfő.
Szintén nem elhanyagolható, hogy Ferenc pápa tette lehetővé, hogy 2020 márciusától kutathatóvá váltak a Vatikán addig titkosított dokumentumai, amelyek a holokauszt időszakában keletkeztek. Az iratokhoz való hozzáférést a zsidók már évtizedek óta követelték annak érdekében, hogy világossá váljon, milyen szerepet játszott a Vatikán a holokauszt idején.
Mint ahogy emlékezetes marad az is, amikor 2021-ben Ferenc pápa személyesen látogatta meg római otthonában Bruck Edith magyar származású írónőt, holokauszt-túlélőt, és köszönetet mondott neki, amiért tanúvallomásával nem hagyja, hogy feledésbe merüljenek a nácizmus mártírjává vált zsidó nép szenvedései.
Rick Jacobs, a Reform Zsidó Szövetség rabbija, aki 2017-ben találkozott Ferenc pápával, üdvözölte az olyan kérdésekben folytatott tevékenységét, mint az éghajlatváltozás és az LMBTQ ellenes törvények felszámolása.
„A katolikus és a zsidó közösségek közötti kapcsolat Ferenc pápa vezetése alatt virágzott. Tiszteletben tartotta hitünk közös örökségét, és értelmes lépéseket tett a történelmi sebek begyógyítására, megerősítve a kölcsönös tisztelet és együttműködés felé vezető utat" – mondta Jacobs rabbi, hozzátéve:
„Különösen nagyra értékeltük Ferenc pápa következetes felhívását az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszédre és kölcsönös tiszteletre.”
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
