Helyreállították a március 15-én szétvert szigetmonostori holokauszt-emlékművet
A Kellner Istvánnéra, valamint a holokauszt összes áldozatára emlékező tavaly elhelyezett táblát ismeretlen tettesek verték szét. A rongálás vélhetően antiszemita indíttatású volt.
A Pest vármegyei Szigetmonostoron példamutató gyorsasággal állították helyre azt a holokauszt-emlékművet, amelynek márvány emléktábláját ismeretlen tettesek verték szét a március 15-i nemzeti ünnepen – írja közleményében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), amely szerint a rongálás vélhetően antiszemita indíttatású volt, hiszen a község főterén két további emlékmű is található, s azok közül egyiket sem rongálták meg.
Az emléktáblát a helyi Kellner Istvánnéra, valamint a holokauszt összes áldozatára emlékezve tavaly helyeztek el a leszármazottak a szigetmonostori önkormányzattal és a szentendrei Magyar-Izraeli Baráti Társasággal közösen.
A mai rendezvényen Molnár Zsolt polgármester azt mondta: „a köveket össze lehet törni, a szíveket nem”, amivel arra utalt, hogy a falu népe hihetetlen gyorsasággal reagált a történtekre, és azonnal összefogott annak érdekében, hogy az emlékművet minél hamarabb helyre lehessen állítani. A polgármester hozzátette: nem tudja elképzelni, hogy a tettesek helyiek, ugyanis ha valaki a rongálás előtt 10 perccel megkérdezte volna tőle, hogy ilyen gyalázatos dolgot el tud-e képzelni a békés Szigetmonostoron, akkor határozott nemmel válaszolt volna.
Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke beszédét Tzvetan Todorov bolgár-francia történész egy mondatával kezdte: „Az élet veszített a halállal szemben, de az emlékezet csatát nyert a semmi ellenében”. Hozzátette: hála és köszönet érte a szigermonostoriaknak, hogy csatát nyertek a semmi ellenében, azaz nem hagyták, hogy a holokauszt áldozatául esett hittestvéreink emléke a feledés homályába vesszen.
Kardos Péter főrabbi a rendezvényen kiemelte: „nemcsak emlékezünk és emlékeztetünk most, hanem azért gyűltünk össze, hogy Isten lássa, ilyen ritka emberek is élnek a világban, mint a szigetmonostoriak, akik eljöttek ide, hogy megszenteljék a megszentségtelenített követ”. Beszéde után a főrabbi halotti imát mondott, amelybe hagyományos módon beleszőtte Kellner Istvánné nevét, majd a Mazsihisz-elnök társaságában elhelyezte az emlékjelen az emlékezés köveit.
Még több Kibic
A roma holokauszt emlékezete hosszú időn át a társadalmi és intézményes emlékezet peremén maradt
A Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján – A roma holokauszt narratívái és lenyomatai című, új időszaki kiállítása párbeszédet kezdeményez, és arra ösztönöz, hogy a látogatók saját helyüket is újragondolják az emlékezés folyamatában.
Lág báómer a Margitszigeten
A Somer, a Bét Orim és a Mózes Ház eseményén összeeresztik a zsidó misztikumot, a munka ünnepét és a kritikai feminizmust. Délután (családi) piknik, beszélgetőkörök, este pedig buli várja a résztvevőket.
Hogyan lehet a nyugdíjba vonulás nem lezárás, hanem egy új, aktív és tudatos életszakasz kezdete?
Pódiumbeszélgetéssel indul a Mazs Alapítvány, a Bálint Ház és a Mazsihisz Szeretetkórház stratégiai együttműködésében megvalósuló 60+ program, amely olyan komplex megoldásokat kínál, amelyek érdemben segítik a 60 év felettieket a magabiztos, aktív és kiegyensúlyozott életvitel kialakításában.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
